
Dáné Tibor Kálmánnak sokat köszönhet az erdélyi magyar közművelődés
Fotó: Váczi Roland
A csillagászat érdekelte, tudását szerette volna másokkal is megosztani, így az ismeretterjesztés felé fordult. Nehéz időszakban vette át a Művelődés folyóiratot, az utóbbi években elért eredmények az ő elképzeléseit igazolják. Dáné Tibor Kálmán főszerkesztő a napokban nyugdíjba vonul. Vele készült interjú az Erdélyi Napló legfrissebb számában.
2021. június 24., 10:272021. június 24., 10:27
„A csillagászatnak köszönhetek mindent.
Ezért végeztem matematikát, hiszen a csillagászat Kolozsváron a matematika kar keretében működött. Hamar rájöttem, hogy abban az időben csillagász nem lehetek, kutatással nem fogok tudni foglalkozni, főleg magyarként nem lehetett ilyen pozíciókba bejutni a csillagvizsgálóban. Így aztán korán elkezdtem tudományos ismeretterjesztéssel – főleg csillagászati írások közlésével – foglalkozni. Tanárkodásom idején is írtam különféle lapoknak. Ennek köszönhetem, hogy másfél évet eltölthettem A Hét című folyóirat tudományos rovatánál” – eleveníti fel az indulást Dáné Tibor Kálmán, aki Kolozsváron született 1954. március 31-én. 1979-ben elvégezte a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem matematika szakát. 1979 és 1981 között tanárkánt dolgozott Egeresen. 1981–1982 között A Hét tudományos rovatának szerkesztője volt. 1982– 1991 között tanár volt Mócson, majd Kolozsváron. 1991–1992-ben tanfelügyelőként, 1992–1993-ban a Kriterion Könyvkiadó kolozsvári szerkesztőjeként tevékenykedett. 1993-tól az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztályán előadó, 1997–2001 között főosztályvezető volt. 1993-tól az EMKE országos titkáraként, 2003-tól ügyvezető elnökeként, 2008-tól 2013-ig elnökeként dolgozott. 2008-ban posztgraduális képzésen Kulturális Mediátor szakirányú diplomát szerzett az ELTE-n. 2013-tól a Művelődés folyóirat főszerkesztője. A vele készült interjút az Erdélyi Napló legfrissebb számában találják meg.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!