
Stílusosan kisgyeremekkorban is
Fotó: Pixabay.com
Bár általában csak felnőttekre gondolunk, amikor divatról, divatos személyekről beszélünk, bizony nem kíméli a reklámipar a gyerekeket, illetve azok szüleit sem. Pedig a kisbabák divatossága 1967-ig nem is létezett, de azóta szinte ugyanaz dívik, mint a felnőtteknél, csak épp más méretben.
2017. november 02., 16:232017. november 02., 16:23
2017. november 02., 16:232017. november 02., 16:23
Gyerekeinket gyakorlatilag már akkor elkezdjük divatosan öltöztetni, amikor még meg sem születtek. Már várandósan olyan felsőket meg ruhácskákat vásárolunk, amelyek stílusosak, divatosak, és valójában nem csak magunkat, hanem a babát is öltöztetjük ezzel. Sok kismamablúzon különféle megszemélyesített üzenet vagy kép látható, amelynek az a lényege, hogy a világ tudomására hozza, hogy egy emberi lény fejlődik a kerekedő pocakban. Ha megszületik a csecsemő, a szülők már azon töprengenek, hogy milyen hordozót, babakocsit vagy etetőszéket vásároljanak, arról nem is beszélve, hogy milyen szettet adjanak rá a keresztelőn, egy családi eseményen, de sokaknak az sem mindegy, milyen ruciban készül majd el az első családi fotó a karácsonyfa alatt.
halloweenkor tökös, vicces öltözékeket, karácsonykor piros, télapós szetteket kínálnak, húsvétkor meg majd nyuszit hordanak a kisbabák is. S bár a sarki kisboltban nem biztos, hogy megtaláljuk mindezt a kínálatot, az internet kinyitotta a divat világát is, így lehet, hogy épp Angliából vagy Kínából rendeljük meg a gyereknek az áhított szettet.
Már születésük előtt elkezdjük öltöztetni gyerekeinket
Fotó: Pixabay.com
Akinek már van gyereke, az tudja, hogy szülőként mindent meg szeretnénk adni nekik, és ez miért lenne másként a ruházatukkal. Sőt sok esetben, ha saját magunknak vásárolnánk, sajnálnánk kiadni azt az összeget egy ruhadarabra, de ha a gyerekünkről van szó, akkor szívesebben szórjuk a pénzt, annak ellenére, hogy legtöbb darabot csak pár hónapig hord a csemeténk, olyan gyorsan kinövi. Pontosan ezt használják ki a divattervezők is. Újabban nagyobb teret hagynak a gyerekrészlégnek a ruhaboltokban, és legalább annyira drágák (vagy még drágábbak), mint a felnőttruhák. Divatbemutatókat rendeznek gyerekeknek, amelyekkel egyértelműen a szülőket célozzák meg.
Az első profi fotó sem mindegy, miben készül
Fotó: Pixabay.com
Bárhogy is nézzük,
Ezt támasztja alá az is, ha megnézzük egy-egy híresség gyerekeit, sok esetben a szülők miniatűrjeit fedezzük fel bennük, ami nem mindig a gyerekek javára szolgál. Például Kim Kardashian kislánya, North West (igen, ez a neve!) már egyéves korában nagyon trendi volt anyukája mellett, csak épp mozogni sem tudott a bőr motorosdzsekijében, de legalább talált a nadrágjával, sőt még az anyuka öltözetével is klappolt. Igaz, ezek a hírességek kénytelenek egyfolytában kamerák előtt lenni. Az online világban egy-kettőre elterjed róluk, ha például Harper Beckhamnek (Victoria meg David Beckham kislánya) nem talál a ruhácskája a cipőjével, s akkor a divattervező anyukának keltené ez rossz hírét. (Victoria Beckham volt az egykori Spice Girls együttes énekese, majd modellkedett is, most épp ruhákat tervez.)
A sapkától a nyakban lógó kendőig minden részlet a helyén van
Fotó: Pixabay.com
Ugyanebbe a kategóriába sorolható György herceg, a brit királyi herceg is, akit a világ minden részéről rengeteg anyuka követ az interneten, és mihelyt felismerik a fotóiról a ruháját, már rendelik is meg online. Őt például biztosan sosem fogjuk Verdás pólóban és szakadt farmernadrágban látni. Így történt ez a Rachel Riley által tervezett rövidnadrágjával is, amely kevesebb, mint 48 óra alatt kifogyott az árukészletből. Ez az eset után a Forbes magazin elnevezte György herceget a világ legbefolyásolóbb totyogójának.
Több mint tíz év telt el, és a Ralph Lauren is megcélozta a gyerekeket 1978-ban. A két tervező után csak a kétezres években kezdett a többi nagy márkabolt is a gyerekekre is fókuszálni a divatbemutatóikon. A Little Marc Jacobs 2005-ben, Stella McCartney Kids 2010-ben, a Marni, Lanvin, Gucci és Fendi Kids 2011-ben, a Dolce & Gabanna meg 2012-ben mutatta be gyerekkollekcióját. Ez az egyik legtöbb pénzt kereső gyerekmárka bolt, ugyanis bevallásuk szerint a 2013–2014-ben 79 millió font volt a bevételük.
Összeöltöző anya-lánya páros
Fotó: Pixabay.com
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!