
Maroshévíz. Legalább tömegközlekedéssel megközelíthető
Fotó: Toplita.eu
A hazai turizmus támogatására biztat sok honlap, utazási ajánlat, reklámvideó, mert „szép ország a mienk, sok a látnivaló benne”. Ez tényleg így van, és – miért is ne –, egy hétvégére, egy-két napra érdemes nekivágni a közelebbi helyeknek, a két-háromszáz kilométeres távolságnak. Mi ezúttal nyakunkba vettük a világot, és Maroshévízre látogattunk.
2018. július 26., 15:082018. július 26., 15:08
2018. július 26., 15:442018. július 26., 15:44
Marosvásárhelyről nehézkes eljutni Borszékre, ahol fesztivált szerveztek éppen és hirdették úton-útfélen, facebookon és újságban, hogy mennyi jó, színes program lesz, amiért érdemes ott tölteni a szabadidőt. Ám hamar kiderül, hogy naponta két buszjárat létezik, ami érinti Marosvásárhelyt és Borszéket is, Nagybányáról Suceavára, illetve Máramarosból Iași-ba tartva. Internetes helyfoglalás nem lehetséges, a helyszínen derül ki, hogy felfér az utas vagy sem, hétvégéről lévén szó, nem biztos, hogy vasárnap haza is tud jönni az ember. Ha szállást foglal az üdülővároskában, és nem érkezik meg, oda a foglalás, s a kifizetett pénz. Úgyhogy további alternatívákat keresve jöttünk rá, hogy Maroshévízig vonattal is el lehet jutni, majd onnan tovább ugyanazzal a buszjárattal, amellyel Marosvásárhelyről is indulhattunk volna. Ha valóban arra törekszik Borszék elöljárósága, gazdasági szférája vagy a megye vezetősége, hogy fellendüljön a különben szép és élni akaró település, akkor talán tenni kellene valamit a könnyebb megközelítés biztosítása érdekében.
Marosvásárhely talán az egyetlen olyan erdélyi nagyváros, amelynek a vasúti pályaudvarára nincs buszjárat. A helyi tömegközlekedési járatok ugyanis a Dózsa György utcában 500 vagy 700 méterre közelítik meg az állomást, onnan még cipekedni kell, hát inkább taxira áldozunk.
Három vagonnal jár a Marosvásárhely – Bukarest gyorsvonat
Fotó: Antal Erika
Naponta egy gyorsvonat indul, amely a Székelyföldön át Bukarest irányába tart, az is mindössze három vagonnal közlekedik, ezért megtörténhet hétvégén – amikor az ingyen utazó diákok utaznak otthonról vissza az egyetemi városokba – , hogy indulás előtt már nincs helyjegy. Ezt elkerülendő,
ha tudja pontosan a visszaút napját, illetve ha nem akar lemaradni a gyorsvonatról. A felújított, tiszta és civilizált állomáson csupán egy pénztár tart nyitva, ott szorong előtte mindenki, aki a hamarosan induló személyvonattal szeretne eljutni a szomszédos faluba, vagy aki hosszabb utazást tervez például Budapestre. A pénztáros látván a hosszú sort, kiszól, hogy akik a személyvonattal utaznak, jöjjenek előre, aztán következhet a többi utas. Amikor hosszas várakozás után sorra kerülünk és kiderül, hogy másnapra vennénk vonatjegyet, kedvesen megkér, menjünk fagyizni és húsz perc múlva jöjjünk vissza. Visszajövünk és kiderül, a jegy kiadása olyan hosszas folyamat, hogy valószínű sokan lekésték volna a vonatot miattunk.
A megszerzett voantjegyekkel másnap utazunk: Maroshévíz (Toplica) két órányira van a gyorsvonattal Marosvásárhelytől. A városkában két szabadtéri strand és egy fedett wellness központ is van. Bár Maroshévízről többnyire a Bánffy fürdő jut eszébe mindenkinek, a város szívében, a vasútállomástól öt percnyi sétára egy szépen felújított, immár tíz éve újra működő termálvizes strand, az Urmánczy fürdő is várja a fürdőzni-vágyókat.
Olimpiai méretű, termálvizes medence az Urmánczy-strandon
Fotó: Antal Erika
Az Urmánczy-leszármazottak, miután visszakapták a fürdőt, belevágtak a felújításába, s egy korszerű, színvonalas strandot hoztak létre.
– meséli Szabó Kálmán, az egyik tulajdonos, aki feleségével, Terkával folyamatosan ott van, gondját viseli a helynek, felügyeli a konyhát, a büfét, szóba áll a vendégekkel. Érdeklődésünkre elmondják, a medencéből több tonnányi szemetet szedtek ki, a háztartási szeméttől az építkezési törmelékig mindent odahordtak a környékről. Új kerítést építettek, illetve a közvetlenül mellettük folyó Maros partját is meg kellett betonnal erősíteniük, hogy elkerüljék az árvízveszélyt, illetve a part esetleges beomlását. Az olimpiai úszómedence mellett több kis medencét is létrehoztak, így egészen kisgyerekeknek, illetve nagyobbacskáknak is van lehetőségük a fürdőzésre. A gyerekes családokra gondoltak, amikor kis játszóteret is építettek a strand területére, homokozóval, mászókával, csúszdával és hintával, sok-sok játékkal kezdve a kis vedertől a kisautóig, az építőkockákig szinte minden megtalálható. Zuhanyzófülkék, öltözők, illetve mosdók állnak a strandolók rendelkezésére. A tisztaságot folyamatosan ellenőrzik, gondoskodnak, hogy mindig minden használható és civilizált legyen. A medencék vizét a termálforrások táplálják, amelyeknek 26 fokos a hőmérséklete és többféle ásványi anyagokat tartalmaznak és gyógyhatással bírnak.
Hívogató tiszta víz a medencékben
Fotó: Antal Erika
A strandolás nem csak azért éri meg, mert civilizált a hely, pénzügyileg sem készít ki teljesen, ugyanis a belépő hétköznap felnőtteknek 10 lej, gyerekeknek 6, hétvégén 15 és 10 lej. Már csak a nyár kéne olyan legyen, hogy többször is ellátogathassunk a közelben lévő fürdővárosokba.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!