Letisztult lenvilág. Amikor az egyedi a kihívás

És Adél azóta is ezt az utat járja: mindig valami másra törekszik, valami újat szeretne kitalálni, és ez sikerül is neki. Az általa varrt egyedi, ízléses tunikák nem csak itthon, hanem az ország határain túl is igen népszerűek. És bizony nem nagyon találkozunk egyforma ruhadarabokkal, ugyanis számára az egyedi a kihívás. Azt mondja, a kezdetektől a lenvászon az az anyag, ami megszólítja, ő csak ebből varr, és nem csak azért, mert a lenvászon ruhák kényelmesek, könnyen tisztíthatók. Adél a természetesség híve. A díszítő elemek is természetes anyagból készülnek, egy fagyönggyel, egy darab kenderkötővel vagy éppen egy bőrdarabbal teszi még különlegessé a vászon ruhadarabot. Ezeket pedig kortól és alkattól függetlenül magára öltheti az ember, bár ez is az a kategória, amit tudni kell viselni.

A ruhatervező munkái az éve során alakultak, változtak hiszen a körülötte lévő világ is változott. „Nekem is a népművészet, a népviselet volt az ötletadó, de szépen lassan tovább léptem, mert rájöttem, hogy nem tudom oly módon stilizálni, hogy az nekem is tetsszen, és ízléses dolog szülessen belőle. Nagyon sokan gondolják úgy, hogy csak akkor tudják megőrizni a népviseletet, a népi vonalat, a tárgyi hagyományt, ha stilizálják. Ezzel nincs is baj, csak amikor túlzásokba esnek, az már nem jó. Mert azért csak figyelgetem, hogy ki mit csinál, elbeszélgetek népművészekkel, és

És ha már egy egyedi ruhakészítővel beszélgetek, természetesen a divat is szóba került. Sokszor elgondolkodom azon, hogy mi a divat – jegyzi meg Adél. Mert – fűzi hozzá – divat lehet az, ami az üzletben kapható, vagy divat, amire van pénzem, divat, amit turkáltunk, de ott van a befolyásolt divat, azaz amit a szomszédasszony, a sógorasszony diktál. „Kevés az olyan ember, aki tudja és érzi, hogy neki mi áll jól.