
Akár névtelenül is felvehetjük a kapcsolatot az erdélyi szakemberekkel, ha szükségünk van egy beszélgetésre, segítségre
Fotó: Gecse Noémi
A világjárvány okozta krízis idején erdélyi pedagógusok, pszichológusok, teológusok, lelkészek és mentálhigiénés szakemberek, trénerek álltak össze, hogy ebben az időszakban segítséget nyújtsanak másoknak, és létrehozták a Lélekemelő – erdélyi segítők csoportja a krízis idején nevű Facebook-csoportot, ahol 34 szakember ajánlja fel segítségét telefonon vagy online beszélgetés, tanácsadás formájában azoknak, akiknek szükségük van erre.
2020. április 01., 14:582020. április 01., 14:58
2020. április 02., 11:492020. április 02., 11:49
Az otthontanulók csoportjában fogalmazódott meg az igény, hogy sokan segítenének enyhíteni a körülményeken, ezért a segítő szakmában dolgozó szakemberek csoportosultak, hogy kitalálják, hogyan lehet ezt megvalósítani. Így született meg a Lélekemelő – erdélyi segítők csoportja a krízis idején nevű Facebook-csoport, ahol összeálltak különféle hátterű segítő szakemberek Erdély minden szegletéből, hogy segítsenek azoknak, akik egyedül érzik magukat ebben a szorongató helyzetben.
Szigyártó Adrienn marosvásárhelyi pár- és családterapeuta az egyike a „lélekemelőknek”. Mint mondja, segítő beszélgetésekről lenne szó videó és telefonos hívás formájában, de ez semmiképpen nem ér fel egy terápiával. „Krízisintervencióra is van megfelelő szakember a csoportban, oda tudjuk irányítani a klienst, ha úgy érezzük, meghalad a probléma.
Amennyiben meg tudja ezeket fogalmazni, és megosztja egy szakemberrel, lehet névtelenül is akár, az már egy jó kezdet afelé, hogy meg tudjon velük birkózni” – mondja a pszichoterapeuta.
A csapat tagjai felváltva naponta 8 és 22 óra között ingyenes konzultációt adnak bárkinek, aki hozzájuk fordul. A csoport azért jött létre, hogy a koronavírus okozta helyzet idején érzelmi és lelki támaszt nyújtson az arra szorulóknak. A segítők neveit, fotóit és rövid bemutatkozásukat a közösségi oldalon megtalálható csoport Segítők elnevezésű fényképalbumában találjuk.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!