Egy évet és két hetet volt távol világ körüli úton a marosmagyarói Bezsnei Andor: 24 ország és mintegy 75 ezer kilométernyi motorozás után pár hónapra hazatért, de tervezett útjának még csak felét tette meg, így novembertől folytatja. Elmondása szerint világ körüli kalandnak bárki és bárhogyan nekivághat, de motorral a legpraktikusabb.
2019. július 29., 17:382019. július 29., 17:38
2019. július 30., 17:142019. július 30., 17:14
Világ körüli útra motorral a legpraktikusabb menni
Fotó: Instagram/Bezsnei Andor
Egy évet és két hetet volt távol világ körüli úton a marosmagyarói Bezsnei Andor: 24 ország és mintegy 75 ezer kilométernyi motorozás után pár hónapra hazatért, de tervezett útjának még csak felét tette meg, így novembertől folytatja. Elmondása szerint világ körüli kalandnak bárki és bárhogyan nekivághat, de motorral a legpraktikusabb.
2019. július 29., 17:382019. július 29., 17:38
2019. július 30., 17:142019. július 30., 17:14
Világ körüli útra motorral a legpraktikusabb menni
Fotó: Instagram/Bezsnei Andor
A 29 éves Bezsnei Andor másfél éve még a Szászrégen melletti Marosmagyarón lévő családi farmjukon dolgozott, nyolc-kilenc évnyi kemény munka után megvolt a pénze és a terve is, hogy panziót építsen a farm mellé, de valami mégis megakadályozta abban, hogy belevágjon. Mivel szeretett motorozni, elhatározta, hogy elmegy egy három hónapos motoros kalandtúrára Mongóliába, és azalatt végiggondolja, mit is akarna. „Akkor kezdtem motoros túraleírásokat olvasgatni az interneten, és
– mesélt kezdeti terveiről Andor.
Motorral bárhová el lehet jutni
Fotó: Instagram/Bezsnei Andor
A fiatalember az alig fél éve tulajdonában lévő 96-os Honda Afrika Twin motorkerékpárjával vágott neki a nagyvilágnak, de úgy gondolja, hogy az ember, ha elhatározta, bármivel mehet: tud olyanról, aki chopperrel ment körbe a világban, olyanról is, aki sima utcai motorral, de van, aki elektromos motorral, sőt robogóval is nekivágott a világ körüli kalandnak. „Nekem azért van túramotorom, mert azzal tudok legkönnyebben haladni, és ez képes offroadra is, ami azért fontos, mert én szeretek olyan helyekre is felmenni, ahova más nem kívánkozik” – magyarázza a motoros.
Bezsnei Andor Szászrégenből indult útnak 2018 májusában. Az első két-három hetet egy székelyföldi motorostársával tette meg, ez egy gyors Balkán-körút volt. Aztán Törökországtól már egyedül folytatta kalandját, immár sokkal lassabban, hiszen míg a Balkánon három hét alatt öt-hat országon keresztülutaztak, Törökországban már 28–29 napot töltött, Iránban, Pakisztánban is hasonló időt, Indiában egy hónapot és három hetet, és Nepálban is majdnem egy hónapot. Szinte mindenhol kiülte a vízumot, miközben előre intézte a többi országba szóló belépőjét is.
A kalandvágyó fiatalember olyan helyekre is elmegy, ahová másnak nincs mersze
Fotó: Instagram/Bezsnei Andor
Hogy mindeközben hol aludt és mit evett? Mint meséli,
Az elején még napokkal előre megtervezte az útvonalát, lefoglalta előre a szálláshelyeket, aztán rájött, hogy ez nem olyan jó, mert útközben valamit lát, s mégis tovább kell haladnia a szállás miatt, így egy idő után már csak délben, az ebédnél kezdett el gondolkodni, hogy este hol is hajtsa álomra a fejét. Valahogy így volt az étkezéssel is, nagyon sok gyümölcsöt vett útszéli árusoktól, és szeretett ott is étkezni, ahol a helyiek. Ezzel kapcsolatban csak egy rossz tapasztalata volt: Pakisztánban kapott egy komoly ételmérgezést. „Egy 4000 méter feletti nemzeti parkban sátrakban voltak az éttermek. Gondoltam, nem eszek semmit, nehogy bajom legyen, csak rizset, aztán kiderült, hogy a rizstől is lehet bajom” – meséli a fiatalember, akit az ételmérgezés három-négy napig úgy megkínzott, hogy tíz kilót fogyott. Pakisztán egyébként a legveszélyesebb helynek is bizonyult utazása alatt, de az is csak azért, mert éppen akkor választások voltak. Az országról tudni kell, hogy az idegeneknek rendőri kíséretük van, ez is ijesztő lehet, de Kvettában éppen akkor volt egy öngyilkos merénylet 130 halálos áldozattal, amikor Andor a város felé motorozott.
Ha egyedül utazol, könnyű ismerkedni. Indiában a helyiekkel beszélget
Fotó: Instagram/Bezsnei Andor
A fiatalember összesen 24 országon utazott át, mindegyik tetszett neki, azt mondja, minden országnak megvan a maga karaktere, és volt, amelyik meglepetést is okozott. Iránban például roppant kedvesek az emberek, mielőtt átlépte volna a határát, bevásárolt, felkészült lelkileg mindenre, mert nem tudta, mire számíthat, aztán igencsak meglepődött, amikor azt látta, hogy az ország fejlettség tekintetében Románia előtt áll, az emberek pedig igazán barátságosak. „Tudják, hogy a nyugati médiában nagyon rossz képet festenek róluk, s mintha igyekeznének kompenzálni azt, ha turistát, idegent látnak, meghívják valamire, beszélgetnek vele. Az angol nyelv ott sem okoz problémát a lakosoknak” – meséli a motoros, aki kalandjai során szinte mindenütt elboldogult az angol nyelvvel, a Balkánon még kevésbé beszélték a helyiek, de Ázsiában már szinte mindenkivel tudott angolul kommunikálni.
Andor Dél-Ázsia országain utazott keresztül, a szigetvilágokat is érintette,
Indonéziában le tudna telepedni. Nem csak gyönyörű, olcsó az élet, és az emberek is kedvesek
Fotó: Instagram/Bezsnei Andor
Van minden ott, meséli, aki hegyet akar mászni, megtalálja, aktív vulkánok is vannak, a tengerben a vízi világ is nagyon különleges, Andor ott tanult meg búvárkodni. Emellett az élet nagyon olcsó, az emberek nagyon kedvesek, és mindenki azt csinál, amit akar. A fiatalember úgy érzi, ha valahol le tudna telepedni, az Indonézia. Bár a legtöbb embernek az egzotikus országokról Thaiföld jut eszébe, a motoros szerint összehasonlíthatatlan a két ország, Thaiföld neki már nagyon turistaközpontú, és hamisnak érezte Indonéziával szemben, még az emberek érdeklődését is. „Én rossz turista vagyok, a turistaközpontoktól menekülök, és ott szeretek lenni, ahol a helyiek vannak” – magyarázza. Hozzáteszi: éppen Thaiföldön látogatta meg édesapja februárban, így kapott egy kis családi feltöltődést is a hosszú út során.
Ausztráliában. Egy motor és egy sátor. Ennyi elég is egy világ körüli úthoz
Fotó: Instagram/Bezsnei Andor
S hogy a több mint egy év alatt nem volt-e elkeseredve, tervezte-e valaha, hogy inkább feladja körútját? Andor elmeséli, hogy egyetlen ilyen félóra volt, Indiában. Miután átment egy 5300 méteres hegyi hágón, leégette a kuplungot, és jó darabig hiába keresett alkatrészt. Felhívott minden indiai motorosboltot, végül Európából rendelték meg az alkatrészt, amire tizenhat napot kellett várnia.
Malajzia, Thaiföld, Kambodzsa után átküldte a motort Ausztráliába, és kicsit azt is körbejárta. Ott már magyarokkal, barátokkal is találkozott, igaz, ez volt utazásának legköltségesebb része. A több mint egy év alatt Andor mintegy 18 ezer eurót költött, s ha Ausztráliát kihagyja, 13–14 ezerből is kijött volna
Hozzátette, az utazást főként a sok papírmunka nehezíti meg, hiszen a vízumok megszerzésén kívül néhány országban a motor ideiglenes importálásához külön engedély szükséges.
– vélekedik. Utazása alatt minden időjárást is kifogott, Tazmániában mínusz fokok voltak, Thaiföldön trópusi eső, zuhogott egész nap, Iránban 55 fok volt a sivatagban – sorolja a szélsőséges példákat a fiatalember, aki ennek ellenére motoros felszerelésén túl mindössze három trikóval, két inggel, egy hosszú- és rövidnadrággal, pár zoknival és alsóneművel indult útnak, most sem gondolja, hogy egyébre is szüksége lett volna.
Búvárkodni is megtanult Andor
Fotó: Instagram/Bezsnei Andor
Ausztráliában végül három hónapot töltött, s bár az eredeti terv az volt, hogy Új-Zélandra megy, május végén mégis hazajött. Bár azt szokta mondani, hogy szavazni jött haza az európai parlamenti választásokra, mert éppen akkor ért haza, igazából az itthoni munkákban kellett kicsit segíteni, s elindítani leendő terveit: közben ugyanis kitalálta, hogy itthon vállalkozást alapít, és motoros kalandtúrákat szervez majd külföldieknek a Kárpátokba. A magyarói panzióról sem mondott le, de most már inkább egy kempinget tervez, ugyanis sok mindent másként lát már, de úgy gondolja, ha valakinek jó a marketingje, akkor mindez működni fog. Ezek azonban még nem idei tervek, Andor ugyanis még nem fejezte be a kalandozását, novemberig még itthon ül, aztán Dél-Amerikában vág neki a nagyvilágnak. A Föld legdélibb településének tartott Ushuaiából szeretne indulni, Dél-Amerikát, Közép-Amerikát, majd Észak-Amerikát is körbejárva jutna el Alaszkáig. Igaz, motorját Ausztráliában hagyta, de el lehet intézni a szállítását.
Bár Bezsnei Andor szerint bárki bármivel nekiindulhat világ körüli útjának, ő úgy véli, motorral a legjobb. Egyrészt jóval költséghatékonyabb megoldás, mint az autó, másrészt olyan helyekre lehet felmenni, ahova autóval nem. „A városban is jobban haladsz, s az emberektől sem vagy úgy elzárva: egy motoros könnyen szóba áll a helyiekkel, őt is könnyebben leszólítják.” A fiatalember nem is érzi úgy, hogy magányos lett volna az egy év alatt, annak ellenére, hogy egyedül utazott.
Tazmániában
Fotó: Instagram/Bezsnei Andor
– mondja a férfi, aki a kezdetektől videóblogot is vezet a Youtube-on utazásairól, az övé az egyetlen ilyen fórum magyar nyelven.
Pakisztánban motorozva
Fotó: Instagram/Bezsnei Andor
Ez is India
Fotó: Instagram/Bezsnei Andor
Ahogy ez is
Fotó: Instagram/Bezsnei Andor
Motorral a Himaláján
Fotó: Instagram/Bezsnei Andor
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!