
A vezeték nélküli hálózatok idénre már a hatodik generációnál járnak
Fotó: Pixabay
Napjaink egyik leggyorsabban fejlődő hálózati technológiája, a vezeték nélküli hálózat, vagyis a wifi húsz évvel ezelőtt jelent meg. Szakértők szerint 2022-re az internetes forgalom 59 százaléka wifihálózatokon keresztül zajlik majd.
2019. szeptember 30., 13:182019. szeptember 30., 13:18
Az elmúlt két évtizedben a vezeték nélküli hálózatok újabb és újabb generációi jelentek meg. Még 1999-ben fél tucat technológiai cég létrehozta a Wireless Ethernet Compatibility Alliance (WECA) szervezetet. Ugyanazon évben, szeptember 30-án kereskedelmi forgalomba kerültek az első eszközök, amelyek a 802.11b vezeték nélküli LAN szabvány alapján működtek. Ezzel kezdetét vette a vezeték nélküli hálózatok, más néven a wifi korszaka – adja hírül az MTI a Cisco Magyarország közleménye alapján. A Cisco ügyvezetője, Dalos Ottó kiemelte, a wifi hálózatok új szintre emelték a mobilitást és mindennapjaink részévé váltak.
A Wifi 6 előnyei közé tartozik, hogy kevésbé meríti le a kapcsolódó eszközök akkumulátorait, és összességében sokkal kiszámíthatóbb felhasználói élményt nyújt. A közlemény szerint 2018-ban már több mint 13 milliárd wifi eszköz volt használatban. A Cisco becslései szerint 2021-re a wifi hotspotok száma világszerte meghaladja majd az 500 milliót, ami a tíz évvel ezelőtti érték ötszázszorosa. 2022-ben még magasabb lesz az átlagsebesség: előrejelzések szerint 2022-ben az átlagos wifi kapcsolat sebessége eléri a másodpercenkénti 54,2 megabitet (Mbps), vagyis több mint duplájára növekszik a 2017-es 24,4 Mbps-hoz mérten.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!