
Harminc féle gyógynövényt tartalmazó, komplex gyógyhatású krémeket készít Hadnagy Hunor
Fotó: Erdély Bálint Előd
Dédnagymamája, nagymamája is már nagy ismerője volt a gyógynövényeknek, kenőcsöket, tinktúrákat készített mindkettő, így nem csoda, hogy Hadnagy Hunor is tudja, milyen jótékony hatása van a somkórónak, a fűzfakéregnek, miben segít a vérehulló fecskefű vagy éppenséggel a páfrányfenyő levele. Bár fiatal egyetemistától szokatlan, az erősebbik nemtől pedig pláne, a 24 éves Hunor elkezdett kikísérletezni egy „csudakenőcsöt”. Róla olvashatnak a Székelyhon napilap Liget mellékletében.
2020. szeptember 18., 10:362020. szeptember 18., 10:36
Sokan megmosolyogják, mondván túl fiatal ahhoz, hogy ilyen tudás birtokában legyen. De ő tulajdonképpen ebbe nőtt bele – mondja a 24 éves Hadnagy Hunor –, nagymamájától sokat tanult, ő mindig tudta, mikor melyik gyógynövény begyűjtésének van itt az ideje, és melyik mire való, sőt, gyógynövényes kenőcsöket, tinktúrákat is készített.
és képezi mai napig is, hiszen változatlanul lát fantáziát a gyógynövények felhasználásában, a gyógyító kenőcsök készítésében. „Masszőrként dolgoztam a szüleim mellett egy fizioterápiás magánrendelőben, közben Budapesten tanultam, a természetgyógyászat terén képeztem magam. Feltűnt a rendelőben, hogy a betegek, főleg az idősebb korosztály részéről folyamatosan felmerült a kérdés, hogy a fájó területet mivel kenjék be.
Így született meg annak az ötlete, hogy készítsek egy olyan gyógynövényes kenőcsöt, ami mindenre jó” – meséli Hunor. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap Liget mellékletében.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!