Hány másodperc kell egy Rubik-kocka kirakásához? Egy vb-n nem túl sok

Ki ne ismerné a Rubik-kockát, amely meghódította az egész világot? Legtöbbünknek van is ebből a magyar feltaláló nevéhez fűződő bűvös kockából, igaz a kirakása gondot okozhat. Pedig ma már nemzeti és világbajnokságokat szerveznek a Rubik-kocka kirakásából, a bajnokságokon pedig az ötévestől a hetvenévesig minden korosztály összemérheti tudását és ügyességét. Azt azonban csak a beavatottak tudják, hogy bármennyi algoritmust is ismer az, aki versenyre jelentkezik, ott mégis spontán módon rakja ki a kockát. Amelyet előbb egy bizottság egyenlő módon készít elő, hogy mindenki egyenlő eséllyel indulhasson a megmérettetésen.

– így zajlott ez hétvégén a marosvásárhelyi világbajnokságon is.

Rubik Ernő fakockákkal kísérletezett, majd eltérő színeket adott a kocka oldalainak, hogy jobban látható legyen, ahogy egymáshoz képest elmozdulnak. A színezés érdekessége, hogy a párhuzamos oldalai csak a sárga színkomponensben különböznek. Ez azt jelenti, hogy a fehérrel átellenben a sárga szín található, a narancssárgával szemközt a piros, a kékkel szemben a zöld szín helyezkedik el. Először magának a feltalálónak is közel egy percre volt szüksége, hogy kirakja a kockát. Bereczki János azt mesélte, hogy neki a kezdetekkor, mikor még csak tanulta, 3-4 percre volt szüksége. Most viszont 8-9 másodperc is elegendő. „Úgy vagyok ezzel is, mint sok mással, aminek nekifogok: nem adom fel, igyekszem megvalósítani az elhatározásomat” – hangsúlyozza a siker titkát a tizedikes fiú, akit a hazai, illetve a külföldi versenyekre az édesapja szokta elkísérni. 

Ahogy az idősebb Bereczki János magyarázza,

Rengetegen megfordulnak a versenyeken, fiatalok, idősek, külföldiek, akikkel kommunikálni kell. Ráadásul a kudarcot is el kell viselni. De ő nem próbálkozik vele. Nem érez késztetést, szabadideje sincs elég ahhoz, hogy elkezdje megtanulni, hogyan lehet minél gyorsabban kirakni a különböző nagyságú kockákat. 

A játékosokat SpeedCuber-eknek, azaz Gyorskockázóknak nevezik, ugyanis egy-egy verseny kedvééért képesek országhatárokon is átutazni, mint az a németországi fiú, aki Angliából Frankfurton keresztül érkezett repülővel Kolozsvárra, onnan busszal Marosvásárhelyre, hogy aztán innen egy másik helyszínen mérje össze a tudását a többi, hozzá hasonló Rubik-kocka rajongóval. 

János az első Rubik-kockát nem ajándékba kapta – ahogy azt kívülállóként képzelnénk –, de van otthon hozzávetőlegesen 50-60 darab kockája. Mert az eredeti 2×2×2-esek mellett, vannak 3×3×3-as, 4×4×4-es, 5×5×5-ös, 6×6×6-os, 7×7×7-es kockái is. De ezekkel is úgy van, mint más játék-, vagy sportszerekkel, mindig újak és újabbak jelennek meg, ugyanis a fejlesztők is azon dolgoznak, hogy könnyen forgathatók legyenek, és mellette a kocka stabilitása is javuljon. Ezért mindig a jobb kell a versenyzőnek is. Igaz, hogy a jobb, az újabb, a drágább tovább tart, megbízhatóbb, többet lehet gyakorolni vele. Egy profi Rubik-kocka hozzávetőlegesen 50 euróba kerül – árulta el az édesapa.  

János sikere az osztálytársait is motiválja, ők is próbálkoznak, tanulják az algoritmusokat, – meséli, majd hozzáteszi, hogy ezt nem lehet megunni.

Hogy milyen gyorsan, hány lépésből lehet kirakni a Rubik-kockát? A kezdő módszerrel 120-150 lépésre van szükség,  a haladó módszer 90-100 lépést vesz igénybe – tudjuk meg a marosvásárhelyi versenyzőtől, aki már előrehaladott módszerrel 60-70 lépésből szokta kirakni. De – teszi hozzá, bebizonyították, hogy bármilyen keverést, 20 vagy annál kevesebb forgatásból is meg lehet oldani.

A versenyszámok között a 2×2×2-es, a 3×3×3-as, a 4×4×4-es, az 5×5×5-ös, a 6×6×6-os és a 7×7×7-es kockák kirakása szerepel, de van a piramis vagy a félkézzel, valamint a vakon (bekötött szemmel) történő kirakás is. Aki megnyer egy játékot, annak a 3×3×3-ast kell megnyernie. A vakon történő kirakás úgy történik, hogy a kocka egy-egy színét az ábécé betűiről nevezik el – magyarázta Bereczki János. Memorizálják és a betűkből betűpárokat alkotnak, a betűpárokból pedig megpróbálnak mondatokat alkotni. „Ezt megjegyezzük és amikor elkezdjük a kirakást, akkor ezt próbáljuk visszajátszani” – tette hozzá. 

Marosvásárhelyen február 2-3-án szervezték az első Rubik-kocka bajnokságot. Ahogy, a szervezőbizottság tagja, idősebb Berecki János elmondta, általában arról a városról szokták elnevezni a versenyt, ahol azt szervezik. Most viszont sikerült nagyobb kitekintésű, nagyobb kaliberű nevet adni, a Transilvaniain Cubing Open elnevezést. „Így érdekesebbnek, vonzóbbnak tűnt, sokan érkeztek külföldről is, Németországból, Bulgáriából, Olaszországból is” – magyarázta.

János, aki eddig három versenyt nyert meg – egyet Olaszországban, kettőt Romániában – jövő héten Bécsbe készül, két hét múlva Bukarestbe, hogy újból összemérje tudását és ügyességét a többi Rubik-kocka rajongóval.