Buszulepény – az vajon mi, és miért ez a neve? Megtudhatják a választ, ha fellapozzák a Székelyhon napilap szerdai számának Erdélyi Gasztó mellékletét, mely a régi ételek világába kalauzolja el olvasóit.
2019. október 16., 15:012019. október 16., 15:01
Csak az lesz bosszús, aki nem kap...
Fotó: András Tamás
Buszulepény – az vajon mi, és miért ez a neve? Megtudhatják a választ, ha fellapozzák a Székelyhon napilap szerdai számának Erdélyi Gasztó mellékletét, mely a régi ételek világába kalauzolja el olvasóit.
2019. október 16., 15:012019. október 16., 15:01
Csak az lesz bosszús, aki nem kap...
Fotó: András Tamás
A buszulepény lehet ordás vagy fahéjas, az, hogy mi kerül a lepénybe, az adott évszak határozta meg. Mivel télen nem volt orda, ilyenkor azt fahéjjal helyettesítették.
A Homoród–Küküllő LEADER Egyesület jóvoltából az Erdélyi Gasztró melléklet folytatja a gasztrotörténeti kalandozást a régi ételek világában. A melléklet munkatársa előbb az egyesület kiadványában fedezte fel a beszédes nevű, ordával töltött kemencés süteményt, majd végigkövette az őszi, már fahéjjal ízesített buszulepény munkafolyamatait.
Az egyesületnek a térség régi ételeit felkutató tagjai a lövétei Sata Lajosné Julis nénitől és Lázár Imréné Gizi nénitől jegyezték le a receptet, és az ordás töltelékest az Asszonykórus tagjai sütötték meg a Régi ételeink nyomában című kiadványhoz. Aztán a lövétei tájház udvarán tartott, Gasztronómiai anyanyelvünk a turizmusban című rendezvényen György Margit dagasztotta a vájdlingnyi kőttes tésztát, a tepsibe rakás és ízesítés praktikáit ki-ki elleshette György Enikő, András Katalin és György Gabriella keze nyomán.
Keressék a Székely Gasztró mellékletet, és süssék meg a buszulepény!
Fahéjjal, cukorral szórják...
Fotó: Veres Nándor
... és olajjal locsolják...
Fotó: Veres Nándor
... majd még a tepsiben kelesztik
Fotó: Veres Nándor
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!