
Csabi szíve és elméje legnagyobb részét a csillagászat foglalja el
Fotó: Petre Attila
A 15 éves Tamási Csaba mostanság ugyanazokkal a kihívásokkal nézett szembe, mint korosztálya, az abszolváló vizsgák drukkjában élte napjait. Ám ha betévedünk a Facebook-profiljára, rájövünk: különleges emberpalántával van dolgunk. Bár a földön él és jár, jó magasra tör, egészen az égig. Fenn-fenn, a csillagokig. Csillagász lesz belőle. Ezt óvodáskora óta tudja.
2021. július 06., 18:252021. július 06., 18:25
A székelykeresztúri fiút fiatal kora ellenére igencsak sok minden érdekli: szereti a kémia és fizika tárgyakat, de emellett kőzeteket gyűjt és tanulmányoz, természetjáró, állat- és környezetvédő, barlangász – ebben szülei nagymértékben támogatják, hisz lelkes természetbúvárok, főleg apja, aki sok ismeretet adott át fiának növényekről, állatokról és a természetben való túlélésről. Szülei mindketten kreatív emberek a maguk módján, de óvakodnak magukat művészemberekként meghatározni. „Mi igazából mániákus barkácsolók vagyunk. Mindig tele van a ház fonallal vagy csattal, íj-alapanyagokkal, közbe-közbe becsempésszük a művészetet a való életbe is, de kétkezi munkából élünk” – vallják a szülők.
Verseket ír, és szülei szavaival élve olyan fogalmazásokat, amelytől az ember elsírja magát. Ennek és egyéb törekvéseinek sikerét oklevelek is igazolják. Azonban Csabi szíve és elméje legnagyobb részét a csillagászat foglalja el. Már óvodás kora óta érdekli, és zsenge kora óta kutat ezen a téren.
Harmadik osztályos volt, amikor egy Magyarországon szervezett, több mint kétezer diák részvételével megtartott versenyre egy naprendszermodellt épített, és a hat díjból elnyerte az egyiket, amely egy kis teleszkóp volt – számára egyfajta álom. Mikor ez megtörtént, azóta már nemegyszer tartott előadást 5–12. osztályos diákoknak. Akkori földrajztanára vitte osztályokba, gólyatáborba, ő meg bolygókról, naprendszerekről tartott prezentációkat tudományos igényességgel. Az egyik ilyen rendezvényen, egy Marosvásárhelyen megszervezett járdacsillagászaton is zavarba ejtette a társait, amikor a felhős, villámok tarkította égbolton precíz magabiztossággal, elsőre megtalált egy szabad szemmel nem látható csillagot három másik csillag alapján, amelyet a rossz időjárási viszonyoknak betudhatóan senki nem mert biztosra bemérni.
Csabi tudományos érdeklődésének megfelelően nyújtogatta csápjait, különböző hazai és határon túli csillagászati és természettudományi intézetek által szervezett konferenciákon vett részt, hallgatott és tartott is előadásokat. Első bemutatóját felnőttek részére tízévesen, öltönyösen tartotta a TUDEK-en, ugyanabban az évben a Miskolci Egyetemen. Azután már sok helyen előadott, az Erdélyi Magyar Csillagászati Egyesület meghívására is, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyletnek, valamint a cserkészeknek is. Legutóbbi, még nem teljes, vetítettképes bemutatója az aszteroidabefogás folyamatának a kezdetét, a folyamatát és végét mutatja be, ezt télen, online mutatta be. Ottjártunkkor a körülbelül egy hónapot felölelő munkáját szakszerű alapossággal adta elő.
Óvodásként. Csak nagy betűvel tudott írni, de már jegyzetelt
Fotó: Forrás: családi archívum
Szépirodalmi érdeklődésének tárgyai a beavatásregények, amelyekben a főszereplő megtanulja, hogy milyen a világa valaminek. A felnőtt világ a leggyakoribb – mondja. Nehéz nem vonni párhuzamot közte és a rendkívül érdeklődő, kíváncsi természetű kis herceg, Exupery regényének főhőse között. Ő maga is felvállalta, szó szerint magára öltötte ezt a szerepet: első osztályos korában egy jelmezbálon kis hercegnek öltözött, szülei szerint nem csupán a bolygók miatt, hanem a történet mondanivalója miatt is.
„Hogy hogyan tudnak bolygórendszerek kialakulni. A naprendszer is nagyon bonyolultan alakult ki. Jelenleg sincs egy teljesen elfogadott elmélet a naprendszer keletkezéséről. Viszont más bolygórendszerek kutatásával rájövünk több dologra ebből” – mondja a kis kutató. Így nem meglepő, ha jövőbeni terveiről kérdezve felfedi: távlati célja az, hogy bolygórendszerekkel foglalkozhasson, jobban megértse az űrben működő erőket. Ehhez fizikát, matematikát és kémiát fog tanulni.
A keresztúri fiú érdeklődésben, tudásban és elköteleződésben kiemelkedik az átlagtinédzserek közül, ám nem célja az öntömjénezés; szülei elmondása szerint ő igazából nem is azért teszi mindazt, amit tesz, hogy helyezéseket kapjon, hanem mert egyszerűen szereti ezt csinálni, szeret előadni. Ágya felett pöttyöslabda-gyűjtemény leng, szereti őket, mélylélektani magyarázatot nem kívánóan. Szülei szerint is egyszerű tizenéves amúgy, aki szeret biciklizni, horgászni, imádja az Almási-barlangot.
Öltönyben. Letett már pár dolgot az asztalra Tamási Csaba
Fotó: Petre Attila
Az otthonukat díszítő, 1960-as évekbeli, a marsi élet kereséséről szóló újságkivágás eredetét jópofa anekdotaként adják tovább: Csabi ezt akkor találta, amikor lefejtette róla a cérnát, egy édesanyja által horgolt szőnyeghez válogatván a színeket. Az így felfedezett plakát üzenetén, kedves célzásán azonban jól elszórakoztak, és be is rámáztatták, ahogyan azt kell.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!