
Az egykori szalmakerekeket az elmúlt években gumiabroncsokkal helyettesítették, ami rengeteg bosszúságot okozott, és veszélyforrás is. Képünk illusztráció
Megoszlanak a vélemények arról, hogy régi hagyománya lenne annak, hogy halottak napja előestéjén tüzes kerekeket gördítenek le a gyergyói Gac-oldalon. Annak jártunk utána, hogy tulajdonképpen honnan is indul a tüzeskerék-eregetés szokása.
2018. október 31., 15:262018. október 31., 15:26
2018. október 31., 16:342018. október 31., 16:34
Bajna György újságíró a Gac-oldali tüzes kerekek eregetésének hagyományával kapcsolatban Orbán Balázs Székelyföld leírása első kötetét említi, amelyben a következő áll: „Szokásban van, hogy hushagyó kedden a sz.-miklósi fiatalság kigyül a Vároldalára, honnan estve szurokkal és szalmával elkészített tüzes kerekeket bocsátanak le, végre nagy örömtüzeket gyújtva, azok körül nagy áldomást csapnak.
vagy ha nem úgy van is, könnyen kapcsolatba lehetne hozni Both nevével, ekként a hősnek maradandó emlékünnepet szervezvén.”
„Ha hagyományról beszélünk, ragaszkodni kellene legalább abban hozzá, amiben lehet. Ugyanis az első világháborúra elkészült, a Gyilkos-tó felé vezető út kizárja a Vároldalt. A helyszín átvitele a Gac-oldalba nem lehetetlen ugyan, de semmi esetre halottak napján, vagy ősszel, amikor az avar kiszáradva ugyancsak gyúlékony. A régiek se véletlenül választották a fagyott földű, esetleg havas húshagyó keddet. S az sem mellékes, hogy a Both-várától elengedett tüzes kerék annak idején a Békény-patakában állt meg. A kerekek szalmából készültek, a nem gumiabroncsokat gyújtottak meg, mint ahogyan az utóbbi években. Ezek a kaszálós területeken biza bosszúságot okoztak” – fejtette ki Bajna György.
A Gac-oldalban az 1944. szeptemberében meggyilkolt 159 székesfehérvári katona nyughelyéül szolgáló terület Bajna György tulajdona, aki arról is szólt, hogy a kilencvenes évek elejéről voltak a hagyomány újraélesztésére próbálkozások, és a Gac-oldalból engedtek tüzes kerekeket. „A hősökre emlékezni illő és üdvös, fogadjuk el, hogy Both András alkirálybíró, másnál királybíró bátor kiállása az emlékeztető, ám ez az esemény sehogy se váljék a halottak napjához köthető szórakozási lehetőséggé, egy jó bulivá. Egy sajátos gyergyószentmiklósi hagyomány újjáélesztése, ápolása figyelemfelkeltő, lélekemelő tud lenni, de csak akkor, ha az tudatos, civilizált” – hangsúlyozta.
Veszélyforrás is lehet
Az egykori szalmakerekeket az elmúlt években gumiabroncsokkal helyettesítették a „hagyományt őrzők”, ami rengeteg bosszúságot okozott, és veszélyforrás is. A leguruló égő járműkerék-köpenyek háztartásokat, farakásokat veszélyeztetnek, a kaszálókon maradt drótdarabok az ott legelő állatokra jelentenek veszélyt, nem beszélve a száraz avar kigyulladásáról, mely komoly problémát okozhat. A Gac-oldalból való tüzes kerekek eregetése kapcsán Gyergyószentmiklós önkormányzata ismételten felhívja a lakók figyelmét, hogy a felelőtlen tűzkerekezők felelősségre vonhatók.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!