
Egyre inkább kezd visszatérni a divatba az egyszerű manikűr
Fotó: 123RF
A szép kéz és köröm a nő névjegye is, fontos tehát odafigyelnünk a megfelelő ápolásra, arra, hogy körmeink minél egészségesebbek legyenek. Manapság sok nő a műkörmöt részesíti előnyben, mivel kényelmes, kevés a macera vele, ráadásul tartós is. Ugyanakkor sokan kezdenek visszatérni az olyan manikűrtípusok felé, amelyek a természetességet sugallják, számukra lehet megoldás a japán manikűr.
2019. június 21., 17:462019. június 21., 17:46
Egyre inkább kezd visszatérni a divatba az egyszerű manikűr, a kifinomultabb, letisztultabb, klasszikus formák – mutat rá Szentes Beáta, csíkszeredai manikűrös. „Az új technológiáknak köszönhetően ma már UV-lámpát sem szükséges használni például a műkörmök esetében, mert olyan porokat tudunk használni, amelyek levegőre kötnek meg, vitaminok vannak bennük, nem roncsolják a körmöt. Sok kliensem azért nem tetetett műkörmöt, mert UV-lámpát használtak. Egyre több az érdeklődő, nem is gondoltam volna, hogy például a japán manikűrre is ilyen nagy lesz az igény. Látok egyfajta elmozdulást afelé, hogy ha valakinek régebb hosszú körme volt, akkor most a rövidebbet igényli, egyre jobban kezdenek visszatérni a letisztultabb, klasszikus formák. De akár hosszú, akár rövidebb a köröm, a lényeg, hogy ápolt legyen” – véli a szakember.
Mint mondta,
igaz, nem ajánlatos felvinni lakott, gélt, mert hamar lepattog róla. Fontos, hogy a kezelés során csak természetes anyagokkal dolgozik, az eljárás egyik eleme a méhviasz. „A körmöket gyengén lepolírozom, majd beledolgozom a méhviaszt a köröm felületébe, utána kőporral is átpolírozom és a legvégén egy szarvasbőrből készült anyaggal végigtörlöm. Mindettől egy nagyon szép, sima, fényes felületet kapunk” – magyarázza Szentes Beáta az eljárást.
Szentes Beáta szerint egyre nagyobb az igény a japán manikűrre
Fotó: Péter Beáta
Úgy véli, ez praktikusabb, mint egy körömlakk, sokáig eltart, mert a méhviasz beépül a körömbe, és nem pattog le, hanem idővel elkopik. A szép, egészséges, fényes köröm mindennel talál, nem kell alkalmanként átfesteni az adott eseményhez, ruhához. A japán manikűr többszöri használata esetén erősödik a körömlemez, és egészséges körmöket eredményez.
Amikor a köröm hosszúsága társadalmi rangot jelzett
Úgy tartják, hogy évszázadokkal ezelőtt a japán arisztokrata nők használták ezt a fajta eljárást, hogy körmeik szépek, ápoltak és egészségesek maradjanak, ugyanakkor, hogy minél hosszabbra tudják megnövelni, mert a körmök hosszúsága is jelezte az illető társadalmi rangját – nem végzett kétkezi munkát például.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!