Hirdetés
Hirdetés

Egy korszakváltás előfutára: Dacia Solenza

A lökhárító és a visszapillantó is jelezte, hogy valamire készül a Dacia •  Fotó: Pinti Attila

A lökhárító és a visszapillantó is jelezte, hogy valamire készül a Dacia

Fotó: Pinti Attila

Vannak autótípusok, amelyekben a múlt úgy keveredett a jelennel, hogy közben irányt mutattak a jövőbe. Ahogyan a Volkswagen a Škoda Feliciával szemléltette, hogyan képzelik a németek a csehek fejlődését, úgy a Renault a Solenzát tette meg a Dacia korszakváltása előfutárának.

Pinti Attila

2017. október 24., 15:302017. október 24., 15:30

A Solenza gyökereihez több mint harminc évet kell visszautazni az időben. A már a nyolcvanas évek elején is elavultnak számító, Renault 12-es licencre épült 1300-as és 1310-es Daciák „modernizálására” komoly tervet dolgoztak ki a mioveni-i gyárat vezető elvtársak, ezért 1983-ban elkezdődtek a fejlesztések – ezek lassúságát jól mutatja, hogy 12 évet kellett várni, míg az első „ceruzavonásokból” szériagyártás lett. 1995-ben került ugyanis forgalmazásba az új időket hirdető, teljesen házon belül készített Nova.

Hirdetés

A Nova helykínálat szempontjából alulmúlta a még életben tartott 1310-es és utódja, az 1410-es szedán Daciát. A igazán új korszak „alapkövét” az ezredforduló előtt tették le, ekkor szerzett többségi tulajdonrészt a Daciában a Renault. Noha az alapok semmit sem változtak, egy új első futómű, erőátviteli egység és az 1.4-es MPI-benzinmotor beépítésével 2000-ben megszületett a SupeRNova – típusnevében is utalva a Renaultra.

Az időutazó

Újabb három évet kellett várni, mire a továbbra is az 1983-ban elkezdődött fejlesztésekből megalkotott Nova-fundamentum nemcsak új nevet – Solenza –, hanem több fontos, a második generációs Renault Clióból származó részegységet kapott. Ez volt az első olyan sorozatgyártású Dacia, amelyhez extraként vezetőoldali légzsákot lehetett rendelni.

Untig ismerős oldalnézet •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Untig ismerős oldalnézet

Fotó: Pinti Attila

Az akkor a csúcsot jelentő Scala-kivitel olyan további ínyencségekkel kényeztette a vezetőt és utasait, mint az első elektromos ablakemelők, a Clio Symbolról (tőlünk nyugatra: Thalia) kölcsönvett könnyűfém-felnik, szervokormány, klíma vagy a CD-lejátszó. A Solenzát addig tartották gyártásban, amíg valósággá vált a franciák X90 kódjelű projektje, a Logan. Érdekesség, hogy a SupeRNova 1,4-es, nyolcszelepes Renault-féle benzinmotorja – az emissziós normák szigorodása miatti kötelező fejlesztésekkel – egészen 2012-ig elérhető maradt a Daciákhoz. Nem mellékes: lehetett rendelni 1,9-es szívó dízellel is.

Bemutatott néhány részletet

A „történelmi visszatekintő” azért is fontos, mert a fentebb írtak tudatában kell minden Solenzához közelíteni: ez egy több évtizedes, időnként felújított alapkonstrukció, némi francia technológia hozzácsatolásával. Nem titok, már akkor elmaradott volt műszakilag, amikor megjelent – noha nem minden téren.

Nova-örökség újraburkolva. Ez a vezetői tér már teljesen vállalhatónak bizonyult •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Nova-örökség újraburkolva. Ez a vezetői tér már teljesen vállalhatónak bizonyult

Fotó: Pinti Attila

Így álltam én is a második tulajdonosánál lévő, 13 éves, garantáltan 98 ezer kilométert futott, második felszereltségi szintű – Confort – Solenzához: az egyszerű lemezekből hajtogatott kasztniban ülve ütközni nem szeretnék, de biztos, hogy felfedezek némi hasonlóságot a Logannal. Ugyanis

a Solenza volt a francia-román népautó „főpróbája”:

ugyanez a légzsákos kormánykerék, bajuszkapcsolók, sebváltókar, teljes erőátviteli egység és motor köszönt vissza a 2004-ben márkakereskedésekbe küldött Loganokban, sőt még a formaterv egyes részletei is árulkodók voltak.

Nem nyugatra szánva

Közös utunk úgy kezdődött, hogy beülés után le akartam engedni a bal első ablakot, de a tekerő fogantyúja a kezemben maradt. Apró hiba, gondoltam, majd beleakadtak a lábaim a pedálokba. A Solenzában ugyanis – a mai autókhoz képest szokatlanul – magasan áll mindhárom. Az elhanyagolható oldaltartást nyújtó vezető- és anyósülés csak hosszirányban csúsztatható, olyan méretes sínpáron, amelyet akár a tündérvölgyi kisvasút vonalába is beépíthetnének.

Kényelmes, egy bizonyos fokig •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Kényelmes, egy bizonyos fokig

Fotó: Pinti Attila

Fura következetlenség, de hiába van a Confort-verzióban légzsák, szervó nincs, így a pillekönnyű kormánykerék-tekergetéshez szokott karoknak komoly erőpróba kiállni egy-egy parkolóból. Szerencsére a kerekek mai mércével aprók – tizenhárom hüvelykesek –, például tizenöt hüvelykes, szélesebb abroncsokat rásegítés nélkül kínszenvedés lenne mozgásra bírni. Ez az autó érezteti, hogy még nem a nyugati piacok meghódítására, hanem a vékonyabb pénztárcájú romániai vásárlók kiszolgálására készült. És ennek a feladatának eleget is tesz.

Rejtett nyikorgások

A közel százezer megtett kilométer ránézésre kevés nyomot hagyott a kasztnin, bár ez a tulajdonos érdeme: az előbukkanó rozsdafoltokat eltüntette, a kényesebb részek kezelést kaptak. A Solenza ugyanis rohadásra fokozottan hajlamos, odafigyelés nélkül a sárvédőíveket, küszöböket hónapok alatt lyukasra rágja a rozsda.

Nem túl tág, de bővíthető csomagtér •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Nem túl tág, de bővíthető csomagtér

Fotó: Pinti Attila

Ugyanez érvényes a karosszériaelemek találkozása körüli részekre, illetve az ajtókra. Elindulás után azonnal előjönnek a meglazult rögzítőcsavarok, megfáradt illesztések irányából a nyikorgó hangok. A zörgéskoncertet a „csupasz fém” csomagtérajtó el-elmozdulása teszi teljessé. Az autóipar fejlődését egyébként jól szemlélteti, hogy kis odafigyeléssel manapság több százezer kilométer után is csend honol a korszerű autók utasterében.

Visszatérítő kormánymozdulatok

Tipikus Dacia-betegség – még manapság is –, hogy a kormánykerék elmozdul középállásból. A Solenza kissé fáradt kormányművéről és felfüggesztéséről árulkodik, hogy egyenesben mindig jobbra áll a kormány, amelyet ha elengedünk, az autó rögtön balra kezd húzni. Egy enyhe holtjáték is szemet szúrt. Van azonban egy olyan aduásza, amely szinte minden kellemetlenséget kárpótol.

Négy henger, nyolc szelep

Az 1,4 literes benzinmotor ugyanis az egyetlen olyan főegység az autón, amelyen nem fog az idő – rendszeres alapvető karbantartás mellett, természetesen. A 75 lóerős, négyhengeres, hengerenként kétszelepes motor magabiztosan mozgatja a sofőrrel is alig több mint egy tonnát, száztíznél például percenként háromezret forog, és ez még mindig olyan sebességtartomány, amelyre rá tud tenni egy lapáttal. Illetve rá tudna azoknak, akik elég vakmerőek magasabbra tornázni a sebességmérő mutatóját.

Szervó nem járt a tekeréshez •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Szervó nem járt a tekeréshez

Fotó: Pinti Attila

A sebességváltó már nem ennyire baráti, akinek volt az ezredfordulón Renault márkájú autója, tudja, miről beszélek: hosszú váltóút, idő előtt „meglotyogósodó” karral. Az erőátvitelt sem pusztíthatatlanságra tervezték, a kuplung felengedéskor koppan – újabb jellemző hiba a kor francia autóira, de orvosolható.

A Solenzában fellelhető hibák ellenére a Renault bebizonyította, hogy képes elfogadhatóvá tenni egy olyan típust is, amely fölött bőven eljárt az idő.

Kényelem, helykínálat – főleg a hátsó sorban –, biztonság és felszereltség terén ugyan már tizenhárom éve is lemaradásban volt, de ez az első Dacia, amely képes volt megfordítani a márkáról kialakult – nem túl hízelgő – képet.

Gyári adatokConfort 1.4 MPI (1 390 cm³)
Teljesítmény55 kW / 75 LE (5 250 motorfordulat/percnél)
Forgatónyomaték114 Nm (2 800 motorfordulat/percnél)
Gyorsulás(0–100 km/óra) 14,0 mp
Végsebesség165 km/óra
Fogyasztás (város / városon kívül / vegyes)8,3 / 5,6 / 6,7 liter
SebességváltóÖtfokozatú kézi
Hosszúság / Szélesség / Magasság4080 / 1664 / 1379 mm
Tengelytáv2475 mm
Nyomtáv (elöl / hátul)1410 / 1315 mm
Csomagtér370 – 835 liter
Üzemanyagtartály43 liter
Önsúly / Megengedett össztömeg960 / 1395 kg
Abroncsméret165/70 R13 vagy 165/70 R14
Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.

Sült paradicsomos salsa – videó
Sült paradicsomos salsa – videó
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

Hirdetés
2026. június 16., kedd

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot

Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
2026. június 14., vasárnap

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere

Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
2026. június 14., vasárnap

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből

Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Hirdetés
2026. június 12., péntek

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás

Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
2026. június 10., szerda

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében

Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
2026. június 06., szombat

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá

Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Hirdetés
2026. június 01., hétfő

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története

Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

2026. május 30., szombat

Tupír, hajlakk, laza hullámok – így alakult át a menyasszonyi frizuradivat az elmúlt évtizedekben

A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.

Tupír, hajlakk, laza hullámok – így alakult át a menyasszonyi frizuradivat az elmúlt évtizedekben
Hirdetés