
Az iphone használóknak eddig is nélkülözniük kellett a hangrögzítés luxusát, ezentúl azonban az androidosok sem lesznek kivételek
Fotó: Gecse Noémi
Csak saját hangomat veszi, és azt se tudom, kivel beszéltem. Ez csak egy az friss elégedetlen fogyasztói visszajelzések tömkelege közül az androidos hívásrögzítő appok egyikénél. Március elejétől ugyanis új korszak köszöntött be: befellegzett a hívások szabad rögzítésének.
2019. március 18., 14:282019. március 18., 14:28
2019. március 18., 15:142019. március 18., 15:14
És igen, ez is a GDPR-nek köszönhető. Gondoljunk bele: miután a hangunkat védett személyes adattá nyilvánították, csak idő kérdése volt, amíg eljutunk oda, hogy illetéktelenül mások ne vehessék fel, és aztán ne élhessenek vissza vele. Tulajdonképpen jogi értelemben ez már eddig is így volt, ami most megváltozott, az, hogy a Google is GDPR-kompatibilissé tette a Google Play áruházban található alkalmazásait, miután az Apple már évekkel ezelőtt megtette ezt:
Március elején elérkeztünk oda, hogy ugyanez az alaphelyzet immár az Androidnál is. De persze azért nem ennyire egyszerű a helyzet.
Azok a felhasználók ugyanis, akik Android 8-al vagy ennél is korábbi operációs rendszerrel rendelkeznek, nem kell teljesen lemondjanak a hívásrögzítés lehetőségéről:
A felhasználó azonban megteheti, hogy a hívás befejezése után elnevezi az elkészült hangfájlt mondjuk a beszélgetőpartnerről, vagy egyes appoknál hozzárendelhet manuálisan egy névjegyet a beszélgetéshez.
De legalább megmaradt a rögzítés lehetősége. Az Android 9-es telefonokat használókat már a lehetőségtől is megfosztották, méghozzá olyan cinikus módon, hogy az embernek még a haja szála is égnek áll:
Gondolhatja az ember, hogy legalább dokumentálásra kerül, hogy ő nem mondott valami hülyeséget vagy olyat, amit később a szemére vetnének, de mivel az app nem fér hozzá a névjegyekhez, sőt, még a beszélgetőtárs telefonszámát sem rögzíti, beazonosíthatatlanná válik, hogy épp kinek nem mondtam hülyeséget vagy valami problémásat, így
A rögzítéshez és tároláshoz már rég adottak a feltételek, azonban az új adatvédelmi irányelvek nem teszik lehetővé ezek használatát
Fotó: Gecse Noémi
Bármilyen furcsa, ebből a szempontból (is) a GDPR jól kitolt a védelmére szoruló, védtelen egyénnel. Mert mire használhatta a hívásrögzítés funkcióját egy védtelen polgár? Inkább saját maga védelmére: ha neadjisten valaki telefonon zaklatná, vagy ha a főnöke vagy más feljebbvalója szeretne visszaélni vele, akkor legalább legyen rá bizonyítéka. Mert abban bizonyosak lehetünk, hogy
Egy kis számítástechnikai ismerettel vagy ezt helyettesítő pénzzel viszont kerülnek más eszközök: például a telefon root-olása vagy egy külső eszköz használata. A kialakult helyzet azért is bosszantó, mert lennének más módszerek, amivel GDPR-kompatibilissé lehetne tenni a hívásrögzítést, hiszen a szabályzat nem azt írja elő, hogy ne lehessen egyáltalán rögzíteni, hanem azt, hogy a beszélgető felek tudta és beleegyezése nélkül ne lehessen.
Vagy egy olyat, amelyik valamelyik számbillentyű megnyomásától teszi függővé a beleegyezésünket, ezáltal ez is rögzítve lenne. Arra is nyílna lehetőség, hogy ne induljon automatikusan a hívásrögzítés, de ha szükségét érezzük, tudjuk elindítani, és akkor kelljen ebbe valamilyen módon beleegyezzünk.
Bármelyik megoldás jobb lenne, mint ez: a nevünkben, megkérdezésünk és beleegyezésünk nélkül kivesznek a kezünkből egy potenciálisan a védelmünket szolgáló eszközt, és nem adnak helyette mást.
Legalábbis egyelőre.
Az 1956-os forradalom erdélyi következményeiről, a fiatalok szabadságvágyáról és a kommunista diktatúra megtorlásairól tartottak konferenciát Csíkszeredában, ahol a történészek előadásai mellett a személyes emlékezet átadása is hangsúlyt kapott.
Miért történhet meg, hogy egyesek tíz év nyelvtanulás után sem mernek megszólalni, mások fél év alatt megtanulnak kommunikálni? Kovásznai Ágnes angoltanár szerint a titok a rendszerességben, az élő nyelvi környezetben és a tanulási módszerekben rejlik.
Ha már esősre fordult az időjárás, és úgy döntöttünk, hogy nem mozdulunk ki a hétvégén, akkor itt az ideje felütni valamelyik streamingplatformot. Szerintünk most ezeknek az újdonságoknak érdemes esélyt adni.
Kijött az első előzetes kedd este a Netflixnél készülő új, Narnia filmhez, amit Greta Gerwig, a Barbie, a Kisasszonyok és a Lady Bird rendezője írt és rendezett.
A pedagógusok számára a tanítás napjainkban már jóval többet jelent a tananyag átadásánál: egyszerre kell nevelniük, támogatniuk és alkalmazkodniuk a gyerekek eltérő igényeihez. Két szakembert kérdeztünk a hivatás nehézségeiről és szépségeiről.
A toxoplazmózis hallatán sok gazdi és leendő szülő megijed. De valóban a macska jelenti a legnagyobb veszélyt? Rus Patricia állatorvos segítségével bemutatjuk, hogyan terjed a fertőzés, mikor jelent kockázatot és hogyan védekezhetünk ellene.
Digger – avagy a közöny meglepő ereje. Így is lehetne parafrazálni az Oscar-díjas Birdman rendezőjének új filmjét ami nem azért lett ordas nagy bukás mert rossz, hanem mert az érdektelenség lengte körbe. Képbehozó.
Új sorozattal rukkol elő a Vikingek készítője, legújabb folytatásos története, a szintén a viking-korszakban játszódó Bloodaxe a Prime Video-ra érkezik január 20-án.
Gods Don’t Give Gifts (Az Istenek nem ajándékoznak – szerk. ford.) címmel jelenik meg a YouTube-on másfél millió feliratkozóval rendelkező Gossip Goblin néven ismert Zack London egész estés filmje, ami teljes egészében AI használatával készült.
A mai napig a legjobb akció-szerepjáték, ami sok szempontból egyáltalán nem öregedett. Szeptember végén Remastered kiadást kapott a legendás Witcher III, így most a gamerek teljes pompájában vethetik bele ismét magukat. Képbehozó.
szóljon hozzá!