
Az iphone használóknak eddig is nélkülözniük kellett a hangrögzítés luxusát, ezentúl azonban az androidosok sem lesznek kivételek
Fotó: Gecse Noémi
Csak saját hangomat veszi, és azt se tudom, kivel beszéltem. Ez csak egy az friss elégedetlen fogyasztói visszajelzések tömkelege közül az androidos hívásrögzítő appok egyikénél. Március elejétől ugyanis új korszak köszöntött be: befellegzett a hívások szabad rögzítésének.
2019. március 18., 14:282019. március 18., 14:28
2019. március 18., 15:142019. március 18., 15:14
És igen, ez is a GDPR-nek köszönhető. Gondoljunk bele: miután a hangunkat védett személyes adattá nyilvánították, csak idő kérdése volt, amíg eljutunk oda, hogy illetéktelenül mások ne vehessék fel, és aztán ne élhessenek vissza vele. Tulajdonképpen jogi értelemben ez már eddig is így volt, ami most megváltozott, az, hogy a Google is GDPR-kompatibilissé tette a Google Play áruházban található alkalmazásait, miután az Apple már évekkel ezelőtt megtette ezt:
Március elején elérkeztünk oda, hogy ugyanez az alaphelyzet immár az Androidnál is. De persze azért nem ennyire egyszerű a helyzet.
Azok a felhasználók ugyanis, akik Android 8-al vagy ennél is korábbi operációs rendszerrel rendelkeznek, nem kell teljesen lemondjanak a hívásrögzítés lehetőségéről:
A felhasználó azonban megteheti, hogy a hívás befejezése után elnevezi az elkészült hangfájlt mondjuk a beszélgetőpartnerről, vagy egyes appoknál hozzárendelhet manuálisan egy névjegyet a beszélgetéshez.
De legalább megmaradt a rögzítés lehetősége. Az Android 9-es telefonokat használókat már a lehetőségtől is megfosztották, méghozzá olyan cinikus módon, hogy az embernek még a haja szála is égnek áll:
Gondolhatja az ember, hogy legalább dokumentálásra kerül, hogy ő nem mondott valami hülyeséget vagy olyat, amit később a szemére vetnének, de mivel az app nem fér hozzá a névjegyekhez, sőt, még a beszélgetőtárs telefonszámát sem rögzíti, beazonosíthatatlanná válik, hogy épp kinek nem mondtam hülyeséget vagy valami problémásat, így
A rögzítéshez és tároláshoz már rég adottak a feltételek, azonban az új adatvédelmi irányelvek nem teszik lehetővé ezek használatát
Fotó: Gecse Noémi
Bármilyen furcsa, ebből a szempontból (is) a GDPR jól kitolt a védelmére szoruló, védtelen egyénnel. Mert mire használhatta a hívásrögzítés funkcióját egy védtelen polgár? Inkább saját maga védelmére: ha neadjisten valaki telefonon zaklatná, vagy ha a főnöke vagy más feljebbvalója szeretne visszaélni vele, akkor legalább legyen rá bizonyítéka. Mert abban bizonyosak lehetünk, hogy
Egy kis számítástechnikai ismerettel vagy ezt helyettesítő pénzzel viszont kerülnek más eszközök: például a telefon root-olása vagy egy külső eszköz használata. A kialakult helyzet azért is bosszantó, mert lennének más módszerek, amivel GDPR-kompatibilissé lehetne tenni a hívásrögzítést, hiszen a szabályzat nem azt írja elő, hogy ne lehessen egyáltalán rögzíteni, hanem azt, hogy a beszélgető felek tudta és beleegyezése nélkül ne lehessen.
Vagy egy olyat, amelyik valamelyik számbillentyű megnyomásától teszi függővé a beleegyezésünket, ezáltal ez is rögzítve lenne. Arra is nyílna lehetőség, hogy ne induljon automatikusan a hívásrögzítés, de ha szükségét érezzük, tudjuk elindítani, és akkor kelljen ebbe valamilyen módon beleegyezzünk.
Bármelyik megoldás jobb lenne, mint ez: a nevünkben, megkérdezésünk és beleegyezésünk nélkül kivesznek a kezünkből egy potenciálisan a védelmünket szolgáló eszközt, és nem adnak helyette mást.
Legalábbis egyelőre.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!