Hirdetés
Hirdetés

Csodaszámba menő lelkész Ugandából

A marosvásásrhelyi reformáció ünnepségen a Maros megyei református lelkészekkel •  Fotó: Antal Erika

A marosvásásrhelyi reformáció ünnepségen a Maros megyei református lelkészekkel

Fotó: Antal Erika

Először az tűnik fel, hogy milyen fekete, s ebben semmi rasszizmus nincs részemről, majd az, hogy olyan felszabadultan kacag, mintha családja körében otthon lenne az ugandai háza előtt vagy éppen gyülekezetében. Samuel Waswa ugandai anglikán lelkész egy hónapot töltött Erdélyben, gyülekezeteket látogatott, gyermekeknek, felnőtteknek mesélt arról az afrikai országról, amelyet ő szülőföldjének nevez. Mi nemcsak hallgathattuk, hanem kérdezhettünk is.

Simon Virág

2017. október 26., 14:272017. október 26., 14:27

2017. október 26., 14:282017. október 26., 14:28

Már hatvan éves, ami igazán ritkaságszámba megy abban a kelet-afrikai országban, amelyből ő jött.

Marosvásárhelyről éppen 7712 kilométerre van Uganda fővárosa, Kampala, ahol Samuel Waswa gyülekezeti lelkészként szolgál.

Hirdetés

Bemutatkozásakor kihangsúlyozza, hogy nős és egy nő a felesége, s kacagva mondja, hogy hallotta, hogy Európában ez már nem egyértelmű. Beszél arról, hogy Uganda lakosságának 80 százaléka keresztény, vannak római katolikusok, anglikánok, ortodoxok, adventisták és pünkösdisták. Az ott élők 15 százaléka muzulmán.

Erdély szinte paradicsom Ugandához képest

Az ugandai lelkész szerint mi itt, Erdélyben a paradicsomban élünk, s hálásak kellene legyünk, hogy téglaházakban lakunk, amelyek cseréptetővel vannak fedve, van vizünk, s van pénzünk, amivel vásároljunk családunknak élelmet.

Samuel Waswa a marosvásárhelyi református kollégium igazagtójval és iskolalelkészével Galéria

Samuel Waswa a marosvásárhelyi református kollégium igazagtójval és iskolalelkészével

Ugandában ehhez képest nagy a szegénység, ritkaságszámba megy a téglaház, inkább sárból és fából, szalmából készült házak vannak. A vidéken élő családoknak általában van egy bekerített földrészük, s azon gazdálkodnak. Legtöbben állattenyésztéssel foglalkoznak, s önfenntartó háztartásban élnek, vagyis azt esznek, amit kertjükben, környékükön megtermelnek. Igen élénk a cserekereskedelem. Fő ételük a matooke, ami főzőbanánból készült pép, sok zöldséget és gyümölcsöt esznek, a kenyeret egyáltalán nem ismerik. Húst ritkábban esznek, hacsak nem a saját gazdaságukban nevelt állatokét. Tudjuk meg a számunkra igazán különleges lelkésztől, aki bár azt mondta, hogy mindent megeszik, egyik közös vacsoránkon a csülkös töltött káposztából a tölteléket meg sem kóstolta, de a csülökből jó darabot megevett, magára, kenyér, mustár, torma nélkül.

Idézet
„Láttam a kórházaitokat, s tudjátok meg, hogy ti itt biztonságban és jólétben éltek.

Amikor én születtem – de ez most sem ritka – apám felültette vajúdó anyámat a biciklijére és megpróbálta elvinni a kórházba. Ami akkor sem és most sem úgy néz ki és olyan felszerelt, mint azok, amiket itt láttam. Ikrek voltunk, volt egy leánytestvérem is, aki megszületett, de egy fertőzés miatt meghalt. Ugandában ma is otthon vagy rossz kórházi körülmények között szülnek az asszonyok” – tudtuk meg az egy hónapon át Erdélyben vendégeskedő gyülekezeti vezetőtől.

Modernizálódó ugandai fiatalok

Megtudjuk, Ugandában a lányok és fiúk egyenlő eséllyel indulnak az életben, tanulhatnak is, ennek csak a család anyagi lehetőségei szabnak határt. Vannak állami iskolák minden településen, de ott egy tanító akár 80 gyerekkel is foglalkozik, több-kevesebb sikerrel. Akik nagyon ügyesek, és akiknek szüleik ki tudják fizetni a tandíjat, azok magániskolákban tanulnak és egyetemet is végezhetnek – meséli a lelkész.

Ugandában nyugodtan lassan élnek, amúgy afrikai idő szerint •  Fotó: Pixabay.com Galéria

Ugandában nyugodtan lassan élnek, amúgy afrikai idő szerint

Fotó: Pixabay.com

Samuel elismeri, hogy Ugandában is sok minden változott az elmúlt ötven évben ami a fiatalokat, a házasságot illeti: európai hatásra a fiatalok is egyre jobban szeretnék függetleníteni magukat szüleiktől. Bár sokáig működött a gyakorlat,

ma már nem a szülők választanak férjet és feleséget gyermeküknek, de még mindig csak akkor udvarolhat a fiú a lánynak, ha a szülők előzőleg megismerték egymást, elfogadták egymás családját és engedélyüket adták a jövőbeni esküvőre.

A keresztyének arra is biztatják gyermekeiket, hogy keresztyénekkel házasodjanak, ne a többnejűséget gyakorló muzulmánokkal.  Még mindig az eljegyzés az együtt járás első lépése. S nem is akármilyen eljegyzés, hanem több száz személyes mulatság. Amikor mindkét család összehívja a barátokat, rokonokat, akik a saját maguk által hozott ételeket fogyasztják el közösen, s közben ismerkednek, jól érzik magukat. A fiataloknak egyben egy gyorstalpaló felkészítő tanfolyam is az eljegyzés, ugyanis külön-külön elviszik őket az idősebbekhez, akik mindent elmondanak nekik az udvarlásról, házasságról, gyermeknevelésről, háztartásról. A lánynak elmondják, hogy engedelmes kell legyen házastársának, a fiúnak, hogy meg kell becsülje a leendő feleségét. Mindkettőjüknek a szívére kötik, hogy

hangoskodni és veszekedni csak a hálószobában lehet,

nem az utcán és semmiképp sem a gyermekek, idegenek  előtt, s különösen tilos  megütni az élettársat. Az eljegyzésen a lány szülei ajándékot is kapnak, kecskéket, élelmet, így köszönik meg a fiú szülei, hogy fiúk leendő feleségét jól nevelték. Az eljegyzéshez hasonló nagy mulatság az esküvő is, amikor mindenki ajándékot és élelmiszert hoz a fiatal párnak.  Egyébként a lány szülei egy újabb ajándékra számíthatnak, ha az esküvőt követő nászéjszakán kiderül, hogy a feleség tiszta, érintetlen volt. Ugandában a keresztyén lányok nagy többsége ma is szűzen megy férjhez – tudjuk meg a lelkész meséléseiből.

Idézet
„Nálunk 3 százaléknál is kisebb a válások száma, ez azért van, mert a fiatalokat az idősebbek felkészítik a házasságra, s ha az együttélés, házasság közben gondok, nehézségek akadnak, akkor is a lelkész és a közösség idősebb tagjai tanácsokkal látják el a fiatalokat, ha összevesztek, kibékítik őket, s komoly lelki gondozás zajlik ilyenkor”

 – magyarázza a szimpatikus ugandai szokást a gyülekezeti vezető. Közben a szokások közt megismerjük az ugandai temetkezést is: általában a kertjük, földjük végében temetkeznek az emberek. Akik szegények, azt egy lepedőbe tekerik és úgy teszik be a gödörbe, akik gazdagabbak, csak azok kaphatnak fából készült koporsót, amelyet majd egy cementből kiöntött helyre tesznek.

Félelmet tapasztalt a bőrszíne miatt

Samuel Waswat megkértük, vonjon egy kis párhuzamot az ugandai és az erdélyi emberek között. Mosolyogva mondta, hogy sok erdélyi szemében, akivel találkozott látta a csodálkozást és a félelmet is bőre színe miatt.

Szegényebbek, de boldogabbak az ugandaiak? •  Fotó: Pixabay.com Galéria

Szegényebbek, de boldogabbak az ugandaiak?

Fotó: Pixabay.com

Elmesélte, hogy részt vett az itteni istentiszteleteken és csodálkozik azon, hogy milyen kevés időt szánunk Istenre. Az ő gyülekezetében a reggel 8 órai istentiszteleten félezer fiatal van, akik két órát ülnek együtt énekelve és imádkozva, meghallgatva a lelkész prédikációját. A 10 órai istentiszteleten ugyanannyian vannak, szintén többnyire fiatalok. A 12 órai vasárnapi istentiszteleten 25 idős ember van, s annak a hangulata, Samuel szerint egy temetési szertartáshoz hasonlít.

Idézet
„Anyagiakban sokkal gazdagabbak vagytok, szép házaitok vannak, jók az utak, lehet közlekedni, de állandóan siettek, és úgy látom, érzem, hogy lelkiekben és érzelmi téren szegényebbek vagytok. Egy-egy mulatságon 5-6 órát is ültök egy helyen, esztek, isztok és beszélgettek, de Teremtő Istenetekre hetente alig szántok egy szűk órát vagy még annyit sem. Ha én csak 20-25 percet prédikálnék, akkor engem elkergetnének a gyülekezetből”

 – mondta. Samuel egy nagy álmáról is beszélt: az ugandai lelkészeknek miután nyugdíjba mennek, semmi jövedelmük nincs, mert nem részei az amúgy is nagyon kezdetleges állami nyugdíjrendszernek. Sokan nagyon nehéz körülmények közé kerülnek és nélkülözniük kell. Samuel azonban pénzalapot gyűjt, hogy egy földterületet vásároljon és erdőt telepítsen oda, hogy majd az ott növekedő, majd eladott fából segítse a nyugdíjas lelkészeket. Mikor erről beszél, csak úgy ragyog a szeme, s lerí róla, hogy valóban hisz abban, hogy neki ez az egyik életfeladata. Akkor is, ha ő már most öreg embernek számít Ugandában, ahol a férfiak átlagéletkora 53 év.

Ugandából ered a Nílus és több helyen lehet egészen közelről zsiráfokat, elefántokat, hegyi gorillákat látni •  Fotó: Pixabay.com Galéria

Ugandából ered a Nílus és több helyen lehet egészen közelről zsiráfokat, elefántokat, hegyi gorillákat látni

Fotó: Pixabay.com

Samuel beszélgetésünk alatt többször arra biztatott, hogy látogassuk meg Ugandát, mert ott kevés pénzért jó helyen lehet aludni, jól lehet étkezni és sok érdekes helyet, például a nemzeti parkokat meg lehet látogatni. Ugandából ered a Nílus és több helyen lehet egészen közelről zsiráfokat, elefántokat, hegyi gorillákat látni. „Ha cserélnénk és az itteniek egy reggel ott ébredének fel, s mi pedig itt, nem tudom, ki járna jobban. Lehet, hogy mi, mert gyorsan utakat építenétek, szebb házakat és jobb iskolákat, kórházakat, s mikor visszatérnénk oda, jobb életkörülményeink lennének.  De lehet, hogy ti, mert megtapasztalhatnátok, hogy

milyen nyugodtan, lassan lehet afrikai idő szerint élni
.”

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 16., kedd

Mindig formában – Egy pálya, egy korszak, egy közösség tükre

Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.

Mindig formában – Egy pálya, egy korszak, egy közösség tükre
Hirdetés
2025. december 15., hétfő

Egy függöny, amely mesél

Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.

Egy függöny, amely mesél
Egy függöny, amely mesél
2025. december 15., hétfő

Egy függöny, amely mesél

2025. december 15., hétfő

Egy nap ízekben és arányokban

Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.

Egy nap ízekben és arányokban
Egy nap ízekben és arányokban
2025. december 15., hétfő

Egy nap ízekben és arányokban

2025. december 14., vasárnap

Duplán sütőtökös csiga

Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.

Duplán sütőtökös csiga
Duplán sütőtökös csiga
2025. december 14., vasárnap

Duplán sütőtökös csiga

Hirdetés
2025. december 13., szombat

Fábián Tibor: Csészék a vitrinben

Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.

Fábián Tibor: Csészék a vitrinben
Fábián Tibor: Csészék a vitrinben
2025. december 13., szombat

Fábián Tibor: Csészék a vitrinben

2025. december 12., péntek

Robogókon szelték át a kontinenseket

Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.

Robogókon szelték át a kontinenseket
Robogókon szelték át a kontinenseket
2025. december 12., péntek

Robogókon szelték át a kontinenseket

2025. december 12., péntek

Hangolódjunk együtt az ünnepre: A nagy mézeskalács játék

Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!

Hangolódjunk együtt az ünnepre: A nagy mézeskalács játék
Hirdetés
2025. december 11., csütörtök

Ha vigyázunk a madarakra, ők is vigyáznak ránk

A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.

Ha vigyázunk a madarakra, ők is vigyáznak ránk
Ha vigyázunk a madarakra, ők is vigyáznak ránk
2025. december 11., csütörtök

Ha vigyázunk a madarakra, ők is vigyáznak ránk

2025. december 11., csütörtök

Amikor a tudomány megszólal, és mögötte felhangosodik a rock

Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.

Amikor a tudomány megszólal, és mögötte felhangosodik a rock
2025. december 10., szerda

Hömpölygő mondatok, világvégi fények

Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?

Hömpölygő mondatok, világvégi fények
Hömpölygő mondatok, világvégi fények
2025. december 10., szerda

Hömpölygő mondatok, világvégi fények

Hirdetés