Hirdetés
Hirdetés

Csodaszámba menő lelkész Ugandából

A marosvásásrhelyi reformáció ünnepségen a Maros megyei református lelkészekkel •  Fotó: Antal Erika

A marosvásásrhelyi reformáció ünnepségen a Maros megyei református lelkészekkel

Fotó: Antal Erika

Először az tűnik fel, hogy milyen fekete, s ebben semmi rasszizmus nincs részemről, majd az, hogy olyan felszabadultan kacag, mintha családja körében otthon lenne az ugandai háza előtt vagy éppen gyülekezetében. Samuel Waswa ugandai anglikán lelkész egy hónapot töltött Erdélyben, gyülekezeteket látogatott, gyermekeknek, felnőtteknek mesélt arról az afrikai országról, amelyet ő szülőföldjének nevez. Mi nemcsak hallgathattuk, hanem kérdezhettünk is.

Simon Virág

2017. október 26., 14:272017. október 26., 14:27

2017. október 26., 14:282017. október 26., 14:28

Már hatvan éves, ami igazán ritkaságszámba megy abban a kelet-afrikai országban, amelyből ő jött.

Marosvásárhelyről éppen 7712 kilométerre van Uganda fővárosa, Kampala, ahol Samuel Waswa gyülekezeti lelkészként szolgál.

Hirdetés

Bemutatkozásakor kihangsúlyozza, hogy nős és egy nő a felesége, s kacagva mondja, hogy hallotta, hogy Európában ez már nem egyértelmű. Beszél arról, hogy Uganda lakosságának 80 százaléka keresztény, vannak római katolikusok, anglikánok, ortodoxok, adventisták és pünkösdisták. Az ott élők 15 százaléka muzulmán.

Erdély szinte paradicsom Ugandához képest

Az ugandai lelkész szerint mi itt, Erdélyben a paradicsomban élünk, s hálásak kellene legyünk, hogy téglaházakban lakunk, amelyek cseréptetővel vannak fedve, van vizünk, s van pénzünk, amivel vásároljunk családunknak élelmet.

Samuel Waswa a marosvásárhelyi református kollégium igazagtójval és iskolalelkészével Galéria

Samuel Waswa a marosvásárhelyi református kollégium igazagtójval és iskolalelkészével

Ugandában ehhez képest nagy a szegénység, ritkaságszámba megy a téglaház, inkább sárból és fából, szalmából készült házak vannak. A vidéken élő családoknak általában van egy bekerített földrészük, s azon gazdálkodnak. Legtöbben állattenyésztéssel foglalkoznak, s önfenntartó háztartásban élnek, vagyis azt esznek, amit kertjükben, környékükön megtermelnek. Igen élénk a cserekereskedelem. Fő ételük a matooke, ami főzőbanánból készült pép, sok zöldséget és gyümölcsöt esznek, a kenyeret egyáltalán nem ismerik. Húst ritkábban esznek, hacsak nem a saját gazdaságukban nevelt állatokét. Tudjuk meg a számunkra igazán különleges lelkésztől, aki bár azt mondta, hogy mindent megeszik, egyik közös vacsoránkon a csülkös töltött káposztából a tölteléket meg sem kóstolta, de a csülökből jó darabot megevett, magára, kenyér, mustár, torma nélkül.

Idézet
„Láttam a kórházaitokat, s tudjátok meg, hogy ti itt biztonságban és jólétben éltek.

Amikor én születtem – de ez most sem ritka – apám felültette vajúdó anyámat a biciklijére és megpróbálta elvinni a kórházba. Ami akkor sem és most sem úgy néz ki és olyan felszerelt, mint azok, amiket itt láttam. Ikrek voltunk, volt egy leánytestvérem is, aki megszületett, de egy fertőzés miatt meghalt. Ugandában ma is otthon vagy rossz kórházi körülmények között szülnek az asszonyok” – tudtuk meg az egy hónapon át Erdélyben vendégeskedő gyülekezeti vezetőtől.

Modernizálódó ugandai fiatalok

Megtudjuk, Ugandában a lányok és fiúk egyenlő eséllyel indulnak az életben, tanulhatnak is, ennek csak a család anyagi lehetőségei szabnak határt. Vannak állami iskolák minden településen, de ott egy tanító akár 80 gyerekkel is foglalkozik, több-kevesebb sikerrel. Akik nagyon ügyesek, és akiknek szüleik ki tudják fizetni a tandíjat, azok magániskolákban tanulnak és egyetemet is végezhetnek – meséli a lelkész.

Ugandában nyugodtan lassan élnek, amúgy afrikai idő szerint •  Fotó: Pixabay.com Galéria

Ugandában nyugodtan lassan élnek, amúgy afrikai idő szerint

Fotó: Pixabay.com

Samuel elismeri, hogy Ugandában is sok minden változott az elmúlt ötven évben ami a fiatalokat, a házasságot illeti: európai hatásra a fiatalok is egyre jobban szeretnék függetleníteni magukat szüleiktől. Bár sokáig működött a gyakorlat,

ma már nem a szülők választanak férjet és feleséget gyermeküknek, de még mindig csak akkor udvarolhat a fiú a lánynak, ha a szülők előzőleg megismerték egymást, elfogadták egymás családját és engedélyüket adták a jövőbeni esküvőre.

A keresztyének arra is biztatják gyermekeiket, hogy keresztyénekkel házasodjanak, ne a többnejűséget gyakorló muzulmánokkal.  Még mindig az eljegyzés az együtt járás első lépése. S nem is akármilyen eljegyzés, hanem több száz személyes mulatság. Amikor mindkét család összehívja a barátokat, rokonokat, akik a saját maguk által hozott ételeket fogyasztják el közösen, s közben ismerkednek, jól érzik magukat. A fiataloknak egyben egy gyorstalpaló felkészítő tanfolyam is az eljegyzés, ugyanis külön-külön elviszik őket az idősebbekhez, akik mindent elmondanak nekik az udvarlásról, házasságról, gyermeknevelésről, háztartásról. A lánynak elmondják, hogy engedelmes kell legyen házastársának, a fiúnak, hogy meg kell becsülje a leendő feleségét. Mindkettőjüknek a szívére kötik, hogy

hangoskodni és veszekedni csak a hálószobában lehet,

nem az utcán és semmiképp sem a gyermekek, idegenek  előtt, s különösen tilos  megütni az élettársat. Az eljegyzésen a lány szülei ajándékot is kapnak, kecskéket, élelmet, így köszönik meg a fiú szülei, hogy fiúk leendő feleségét jól nevelték. Az eljegyzéshez hasonló nagy mulatság az esküvő is, amikor mindenki ajándékot és élelmiszert hoz a fiatal párnak.  Egyébként a lány szülei egy újabb ajándékra számíthatnak, ha az esküvőt követő nászéjszakán kiderül, hogy a feleség tiszta, érintetlen volt. Ugandában a keresztyén lányok nagy többsége ma is szűzen megy férjhez – tudjuk meg a lelkész meséléseiből.

Idézet
„Nálunk 3 százaléknál is kisebb a válások száma, ez azért van, mert a fiatalokat az idősebbek felkészítik a házasságra, s ha az együttélés, házasság közben gondok, nehézségek akadnak, akkor is a lelkész és a közösség idősebb tagjai tanácsokkal látják el a fiatalokat, ha összevesztek, kibékítik őket, s komoly lelki gondozás zajlik ilyenkor”

 – magyarázza a szimpatikus ugandai szokást a gyülekezeti vezető. Közben a szokások közt megismerjük az ugandai temetkezést is: általában a kertjük, földjük végében temetkeznek az emberek. Akik szegények, azt egy lepedőbe tekerik és úgy teszik be a gödörbe, akik gazdagabbak, csak azok kaphatnak fából készült koporsót, amelyet majd egy cementből kiöntött helyre tesznek.

Félelmet tapasztalt a bőrszíne miatt

Samuel Waswat megkértük, vonjon egy kis párhuzamot az ugandai és az erdélyi emberek között. Mosolyogva mondta, hogy sok erdélyi szemében, akivel találkozott látta a csodálkozást és a félelmet is bőre színe miatt.

Szegényebbek, de boldogabbak az ugandaiak? •  Fotó: Pixabay.com Galéria

Szegényebbek, de boldogabbak az ugandaiak?

Fotó: Pixabay.com

Elmesélte, hogy részt vett az itteni istentiszteleteken és csodálkozik azon, hogy milyen kevés időt szánunk Istenre. Az ő gyülekezetében a reggel 8 órai istentiszteleten félezer fiatal van, akik két órát ülnek együtt énekelve és imádkozva, meghallgatva a lelkész prédikációját. A 10 órai istentiszteleten ugyanannyian vannak, szintén többnyire fiatalok. A 12 órai vasárnapi istentiszteleten 25 idős ember van, s annak a hangulata, Samuel szerint egy temetési szertartáshoz hasonlít.

Idézet
„Anyagiakban sokkal gazdagabbak vagytok, szép házaitok vannak, jók az utak, lehet közlekedni, de állandóan siettek, és úgy látom, érzem, hogy lelkiekben és érzelmi téren szegényebbek vagytok. Egy-egy mulatságon 5-6 órát is ültök egy helyen, esztek, isztok és beszélgettek, de Teremtő Istenetekre hetente alig szántok egy szűk órát vagy még annyit sem. Ha én csak 20-25 percet prédikálnék, akkor engem elkergetnének a gyülekezetből”

 – mondta. Samuel egy nagy álmáról is beszélt: az ugandai lelkészeknek miután nyugdíjba mennek, semmi jövedelmük nincs, mert nem részei az amúgy is nagyon kezdetleges állami nyugdíjrendszernek. Sokan nagyon nehéz körülmények közé kerülnek és nélkülözniük kell. Samuel azonban pénzalapot gyűjt, hogy egy földterületet vásároljon és erdőt telepítsen oda, hogy majd az ott növekedő, majd eladott fából segítse a nyugdíjas lelkészeket. Mikor erről beszél, csak úgy ragyog a szeme, s lerí róla, hogy valóban hisz abban, hogy neki ez az egyik életfeladata. Akkor is, ha ő már most öreg embernek számít Ugandában, ahol a férfiak átlagéletkora 53 év.

Ugandából ered a Nílus és több helyen lehet egészen közelről zsiráfokat, elefántokat, hegyi gorillákat látni •  Fotó: Pixabay.com Galéria

Ugandából ered a Nílus és több helyen lehet egészen közelről zsiráfokat, elefántokat, hegyi gorillákat látni

Fotó: Pixabay.com

Samuel beszélgetésünk alatt többször arra biztatott, hogy látogassuk meg Ugandát, mert ott kevés pénzért jó helyen lehet aludni, jól lehet étkezni és sok érdekes helyet, például a nemzeti parkokat meg lehet látogatni. Ugandából ered a Nílus és több helyen lehet egészen közelről zsiráfokat, elefántokat, hegyi gorillákat látni. „Ha cserélnénk és az itteniek egy reggel ott ébredének fel, s mi pedig itt, nem tudom, ki járna jobban. Lehet, hogy mi, mert gyorsan utakat építenétek, szebb házakat és jobb iskolákat, kórházakat, s mikor visszatérnénk oda, jobb életkörülményeink lennének.  De lehet, hogy ti, mert megtapasztalhatnátok, hogy

milyen nyugodtan, lassan lehet afrikai idő szerint élni
.”

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 23., vasárnap

„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat

A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.

„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Hirdetés
2026. augusztus 16., vasárnap

Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban

Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.

Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
2026. augusztus 16., vasárnap

Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén

Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.

Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
2026. augusztus 15., szombat

Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat

Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.

Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Hirdetés
2026. augusztus 13., csütörtök

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott

Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
2026. augusztus 12., szerda

Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk

Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.

Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
2026. augusztus 09., vasárnap

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja

Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
2026. augusztus 09., vasárnap

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja

Hirdetés
2026. augusztus 06., csütörtök

A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban

A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.

A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
2026. augusztus 06., csütörtök

Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket

Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.

Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
2026. augusztus 05., szerda

Zöldséges tekercs – videó

A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.

Zöldséges tekercs – videó
Zöldséges tekercs – videó
2026. augusztus 05., szerda

Zöldséges tekercs – videó

Hirdetés