
Ízlés dolga, hogy ki mit iszik, de ha a csapvizet választjuk, kíméljük a környezetünket
Fotó: Haáz Vince
A romániai lakosság élen jár az Európai Unióban, legalábbis ami a palackozott víz fogyasztását illeti. Egy kimutatás szerint ha sikerülne növelni a csapvíz iránti bizalmat és annak használatát, az unió háztartásaiban évi 600 millió eurót lehetne megtakarítani.
2018. november 07., 15:422018. november 07., 15:42
2018. november 07., 15:472018. november 07., 15:47
Az Európai Parlament azt szeretné elérni, hogy valamennyi tagországban iható, minőségi vizet szolgáltassanak az erre szakosodott vállalatok, s ennek eredményeként minél többen igyanak csapvizet. Ha a palackozott vízről a lakosság áttérne a csapvízre, az unió háztartásaiban évi 600 millió eurót lehetne megtakarítani, ráadásul vissza lehetne szorítani a palackozott víz fogyasztását, s ezzel a környezet nagy arányú szennyezését is. Nem csupán a háztartásokban szeretnék elérni ezt, de az éttermekben, a bevásárlóközpontokban, a repülőtereken, valamint a forgalmasabb turisztikai helyeken is. Ennek érdekében ingyenes közkutak felállítását szorgalmazzák, illetve arra biztatnak minden vendéglátó egységet, hogy csapvizet szolgáljon fel látogatóinak.
A minőségi víz fogyasztásának elterjedése 17 százalékkal csökkentené a palackos víz használatát, ami hozzásegítené az embereket ahhoz, hogy jobban takarékoskodjanak. Ugyanakkor csökkentené a szén-dioxid-kibocsátást és a műanyag-szennyezettséget. Az Európai Parlament erre a célra létrehozott bizottsága szerint
de amennyiben ezt sikerülne csökkenteni, 600 millió eurót lehetne megtakarítani évente.
Maros megyében a csapvíz iható, jó minőségű, megfelel az európai uniós előírásoknak – mondta érdeklődésünkre Stelian Caraghiaur, a megyei közegészségügyi igazgatóság sajtószóvivője, hozzátéve, hogy a Maros vizét kezelik, tisztítják, fertőtlenítik, különféle eljárásokat alkalmazva teszik ihatóvá, ezért van egy jellegzetes íze. „Ettől még fogyasztható az ivóvíz, egészséges, tiszta, és sokan ezt isszák” – fogalmazott.
A legtöbb háztartásban sokat költenek palackozott vízre
Fotó: Haáz Vince
Ám van, aki mégis a palackozott vizet, az ásvány-, illetve forrásvizet részesíti előnyben. Ez ízlés kérdése – véli a szakember, ugyanis mindegyiknek megvannak a maga sajátosságai. Az ásványvizet például – amely különböző ásványi anyagokat, nyomelemeket tartalmaz – csak palackozzák, illetve szénsavval dúsítják, ezért más az íze, mint az egyszerű forrásvízé.
Azt, hogy a háztartásokban elhasznált vízből mennyi jut emberi fogyasztásra, mennyit iszik a lakosság, illetve mennyit használ főzésre, nem lehet adatokkal kimutatni, az viszont reális tény, hogy Hargita megye összes települése iható, jó minőségű vízhez jut, amelyet a Harvíz regionális szolgáltató biztosít. Bogáti Csaba igazgató érdeklődésünkre elmondta, az Európai Unió elvárásainak megfelelően vizüket rendszeresen ellenőrzi a közegészségügyi hivatal is, illetve saját programjaik is vannak, amelyek a víz minőségének folyamatos ellenőrzését, annak megőrzését célozzák. „Jobb, mint a palackozott víz, de mindenki saját belátása szerint választ a csapvíz és a palackozott között” – fogalmazott az igazgató.
Marosvásárhelyen sokan a városi források, az úgynevezett csorgók vizét részesítik előnyben, akár főzésről, akár szomjoltásról van szó.
A műanyag palack az egyik felelős a környezetünk műanyagszennyezettségéért
Fotó: Haáz Vince
Ezek minőségét a közegészségügyi igazgatóság rendszeresen ellenőrzi, és közzéteszi az eredményeket, amelyekben a vegyi és mikrobiológiai jellemzőket is felsorolja, pontosítva, hogy melyek azok, amelyek vize biztonságos, iható, illetve melyeket nem ajánlja csecsemők és szoptatós anyák számára, vagy emberi fogyasztásra egyáltalán nem.
Az utóbbi időben többször is felmerült, hogy
ezért nem is annyira a palackozott víz minőségét kérdőjelezik meg, sokkal inkább azt, hogy a környezetszennyezés mellett ezekből a műanyagokból hő hatására mérgező anyagok is kerülhetnek a vízbe. Ugyanakkor ha felbontunk egy palack vizet és azt nem fogyasztjuk el azonnal, könnyen belekerülhetnek a különféle mikroorganizmusok is. A csapvíz használata mellett szól az az érv, hogy minőségét folyamatosan ellenőrzik, tehát megbízható, és mindig „kéznél van”.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!