
Kovács Zsolt, a Mikó étterem tulajdonosa és vezetője
Fotó: Makkay József
A kolozsvári éttermek mintegy harminc százaléka ment csődbe a koronavírus-járvány következményeként, de további vendéglők tulajdonosai is fontolgatják a bezárást. A kincses város egyik elismert magyar vendéglőjének, a Mikó étteremnek a tulajdonosa, Kovács Zsolt az újrakezdésről és vendéglátás-kilátásairól beszél a Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró kiadványában.
2021. június 23., 10:242021. június 23., 10:24
2021. június 23., 18:572021. június 23., 18:57
Mint Kovács Zsolt elmondta, az újraindulás a vendégek szempontjából nagy eseménynek számít. Rengeteg családi ünnepség – keresztelő, születésnap, konfirmáció, eljegyzés, lakodalom – maradt el az elmúlt bő egy esztendő alatt, amit az emberek most szeretnének pótolni. „Az a gond, hogy a hétvégi foglalásokra már hónapokkal előre betelt minden helyünk.
de így sem jut mindenkinek hely, hiszen sokkal nagyobb az igény, mint ahány étterem még működik Kolozsváron, illetve a környéken” – magyarázza, egyben kitérve az elkövetkező időszak nagy kihívásaira.
A szegedi harcsapaprikás az étterem egyik kedvenc fogása
Fotó: Makkay József
Például – jegyzi meg – a tavaly tavaszi 22 alkalmazottuknak mára a fele maradt. „A megcsappant alkalmazotti gárdával most sokkal nehezebb bevállalni a rengeteg rendelést.
2020 januárjában mintegy tízéves halogatás után korrigáltuk az árainkat, mert sok éven át nem volt semmiféle áremelés. Erre fel másfél év után kéne ismét árat emelni, mert veszteségben fogunk dolgozni. Ami nagyon kényes kérdés, hiszen a kolozsvári éttermek egy része nem profi torientált alapon működik” – mondja Kovács Zsolt. A vele készült interjú teljes szövegét a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Gasztró kiadványában találják meg.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!