
Régi játszótársak, válogatott jégkorongozók a Márton Áron Gimnázium előtt. Balról jobbra: Kalamár Sándor, Janovits Endre, Róth György, Puskás Huba, Basa János és Takács István
Fotó: Gábos Albin
A németországi Celle városában 90 éves korában elhunyt Puskás Lajos Huba, a legidősebb csíkszeredai születésű, román válogatott jégkorongozó volt. A Székelyhon napilap e heti Erdélyi Sport kiadványában rá emlékeznek.
2019. november 26., 10:592019. november 26., 10:59
Puskás Huba 1930. augusztus 19-én született Csíkszeredában. „Óvodás korunktól barátunk voltunk” – emlékezett vissza az egy hónappal fiatalabb Takács István sokszoros válogatott jégkorongozó, aki Csíkszereda és Kolozsvár csapatával is nyert bajnoki címet. Takács István 19 évesen tagja volt az első csíkszeredai bajnokcsapatnak, az 1949-ben aranyérmes IPEIL-nek. Huba akkor még nem került be a felnőtt csapatba. Hozzátette, azokban az években még nem voltak hivatalos ifjúsági bajnokságok, az osztályok, iskolák közötti, önszerveződéses alapon létrejött, nagyon komoly megmérettetések jelentették az ugródeszkát a felnőtt csapatba. A jeget, a pályát a csapatok tagjai készítették elő.
Az érettségit követően Takács és Puskás egyetemre felvételizett Kolozsvárra. „Hubával együtt felvételiztem Kolozsvárra, ő nem került be, én igen, de a barátságunk nem szakadt meg.” A visszaemlékezők szerint Puskás egy idényt Brassóban, az akkor élvonalba tartozott Steagu Roșu csapatában játszott, majd tagja lett az 1950-es évek elején alakult Bukaresti CCA-nak, a Steaua elődjének. Az 1951–52-es évadban Bukarestben a labdarúgásban és jégkorongban is gazdag tapasztalatokkal rendelkező Mihai Flamaropol szorgalmazására személyesen Corneliu Mănescu, a Hadsereg Központi Házának (Casa Centrală a Armatei, CCA) akkori vezetője jóváhagyta a jégkorongszakosztály megalakítását. Oda hívták Puskás Lajos Hubát.
– emlékezett vissza Takács.
Puskás Huba. Mindig honvágya volt, rendszeresen hazajárt
Fotó: Takács István
Puskás egy rövid ideig, az 1972–73-as idényben edzője volt a csíkszeredai felnőtt hokicsapatnak, amely akkor még a Lendület nevet viselte. Annak a szezonnak a végén a csapat felvette a Csíkszeredai Sportklub nevet.
Puskás Huba
Takács István elmondta, hogy bármennyire jó élet volt Németországban, Puskásnak mindig honvágya volt, rendszeresen hazajárt, sokat kirándult, tartotta a kapcsolatot a csíki öregfiúkkal is. Idén nyáron is hazajött, részt vett a Márton Áron Gimnáziumban a 70 éves érettségi találkozóján. A csíkszeredai gimnáziumban 1949-ben érettségizettek közül öten jelentek meg az osztálytalálkozón.
Az 1960-as évek meghatározó jégkorongozóinak egy csoportja. Balról jobbra: Puskás Huba, Varga Dezső, Bálint Attila, Basa János, Antal Zsombor és Csiszér Gábor
Fotó: Takács István
Az egykori jeles sportolóról az Erdélyi Sport november 26-ai számában olvashatnak.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!