
Ha a szomszédok egymásra figyelnek, sokat csökkentik a betörések kockázatát. Képünk illusztráció
Fotó: Thomas Campean
Elmondja fűnek-fának, hogy nyaralni megy? Megörökíti a nyaralás majd’ minden pillanatát, és rögtön közzé is teszi a közösségi oldalakon? Nem ajánlott. Inkább hozzon meg bizonyos óvintézkedéseket, hogy lakását biztonságban tudja, amikor nem tartózkodik hosszabb ideig otthon. És igen, a szomszéd néni is sokat segíthet ilyenkor.
2018. július 12., 16:002018. július 12., 16:00
2018. július 12., 16:122018. július 12., 16:12
A nyaralási időszakban, azaz júniusban, júliusban, augusztusban és szeptemberben történik a legtöbb betöréses eset a lakásokban – derül ki a Hargita Megyei Rendőrfelügyelőség bűnmegelőzési osztályának statisztikájából. A tolvajok biztos célpontra mennek, leginkább pénzt és ékszereket tulajdonítanak el, nagyobb tárgyakat, mint tévékészülék például nem visznek el az utóbbi időben, magyarázta Manuela Ionescu alezredes, a bűnmegelőzési osztály koordinátora.
„Olyan eset is van, hogy a tolvaj benyit egy lakásba, amelynek nincs bezárva a bejárati ajtaja, és az előszobából elvisz elől hagyott tárgyakat, telefont, pénztárcát, cipőt, kabátot.
Különböző módszerekkel információkat gyűjtenek, hogy ki az, aki nem tartózkodik több ideig otthon, és arról is, hogy ki tart otthon nagyobb pénzösszeget, értéktárgyakat. Van, hogy megfelelő kulccsal nyitják ki a bejárati ajtó zárját, de olyan esettel is találkoztunk, hogy pajszerrel volt felfeszítve a fémajtó, sőt, egy emeleten több is. Furcsa, hogy ezt a szomszédok nem hallották, vagy nem merték hallani.
– mutatott rá a rendőrnő.
Míg a szomszédoknak jó, ha elmondjuk, a nagyvilágnak ne kössük az orrára, ha hosszabb ideig eltávozunk. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Hozzátette, azt is tudják már a kitanult betörők, hogy hol kell keresni az értéktárgyakat, pénzeket: a szekrényben, matrac alatt, azaz a „klasszikus” helyeken. Azért is művelik a betörésnek ezt a formáját, mert már tudják, hogy ha a lakás tulajdonosa otthon van a tett elkövetésekor, az már rablótámadásnak számít, nem lopásnak.
Az alezredes elmondta, ha tehetjük, szóljunk egy szomszédnak, hogy néhány napig, hétig nem tartózkodunk otthon. Így tudni fogja, hogyha valami gyanús zajokat hall, akkor gond lehet. Ha épp mi vagyunk az a szomszéd és szokatlan zajokat hallunk, netán látjuk is, hogy ismeretlen alakok próbálnak bejutni a szomszédos lakásba, értesítsük a rendőrséget azonnal – de még véletlenül se szálljunk harcba velük.
Amennyiben tömbházban lakunk, beszéljük meg a többi lakóval, hogy csak indokolt esetben engedjük be az idegeneket az épületbe. A kaputelefonok erre jó szűrők lehetnek, de sajnos a lakók gyakran engednek be olyanokat, akiket nem is ismernek. Ne engedjünk be olyan „szerelőt” például, aki nem tudja igazolni magát. Az olcsó portékával házalóknak se dőljünk be, lehet, hogy megkapunk valamit olcsón, vagy vásárolnak tőlünk néhány üres flakont, de ez éppen elég idő számukra, hogy felmérjék a terepet. Ha csak pár napra megyünk is el, figyeljünk arra, hogy az ablakot ne hagyjuk nyitva, az ajtó legyen bezárva.
Ha megtörtént a betörés, ne takarítsunk, mert eltüntethetjük a nyomokat. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Fontos lenne az is, hogy a nyaralás ideje alatt ne töltsünk fel fotókat magunkról és a nyaralás helyszínéről a közösségi oldalakra, várjunk vele, amíg hazaértünk. „Azt szeretnénk tudatosítani a lakosságban, hogy az otthon hagyott javaink kárt szenvedhetnek, amennyiben nem hozunk meg bizonyos óvintézkedéseket. Jó lenne, ha a lakók figyelnének egymásra, egymás lakására, és ha valami gyanúsat észlelnek, értesítsék a rendőrséget. Amennyiben valóban betörés történt, ne fogjanak neki takarítani, ne rakjanak rendet, hogy a nyomokat még véletlenül se tüntessék el. Minél hamarabb értesítik a hatóságokat, annál nagyobb az esélye, hogy nem csak elkapják az elkövetőt, de a javaikat is visszakaphatják” – hívja fel a figyelmet az alezredes. Rámutatott, egy, a tömbház elé felszerelt kamera sok esetben segíthetne az elkövetők beazonosítására.
Egy kis statisztika
Hargita megyében ebben az évben 418 lopásos esetet jelentettek, ebből 111 lakásból történő lopás: Székelyudvarhelyen 77, Gyergyóban 14, Csíkszeredában 17, Balánon 3, Maroshévízen 7, Tusnádon 4, Szentegyházán 2, Keresztúron 11, Borszéken 2 ilyen eset volt. Ez mintegy 15 százalékkal kevesebb, mint amit a tavalyi, nyári statisztikák mutatnak, akkor ugyanis a lakásokból 132 lopás történt, összesen pedig 568.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!