Hirdetés
Hirdetés

„Elég jó ez az élet”: fiatalok és lagzizenészek

Császár Bálint és Kurta Botond. Szeretik ezt az életformát - a szépségeivel és nehézségeivel együtt •  Fotó: Veres Nándor

Császár Bálint és Kurta Botond. Szeretik ezt az életformát - a szépségeivel és nehézségeivel együtt

Fotó: Veres Nándor

Felsorolni is nehéz, hogy hányféle zenei stílust kell tudjon játszani egy lakodalmi zenész. Hogy mi mindenre kell figyeljen, hogy a több generációból és különböző zenei műfajok kedvelőiből álló násznép jól érezze magát. De hogyan lesz valakiből lakodalmakban, bálokban muzsikáló zenész? Milyen ez az életforma? És miért választja ezt a pályát egy fiatal? Erről beszélgettünk Császár Bálinttal és Kurta Botonddal.

Péter Beáta

2022. szeptember 14., 19:572022. szeptember 14., 19:57

2022. szeptember 14., 20:122022. szeptember 14., 20:12

Mindketten gyerekkoruk óta zenélnek, mindketten szeretik a régi nótákat, csárdásokat, de a klasszikus és modern zenét is. Mivel szomszédos falvakban laknak, adta magát, hogy együtt kezdjenek bálokban, mulatságokban muzsikálni.

Hirdetés

A madéfalvi Császár Bálintnak családi örökség a muzsikálás. Felmenői közt sok zenész volt, otthon is a mindennapjaik része, Bálint is ebbe nőtt bele, majd a tanulmányait is ebbe az irányba folytatta hatodik osztálytól: a csíkszeredai művészeti iskolában előbb trombitával kezdte, majd bejött a zongora mellékszak, később a harmonika.

A csíkrákosi Kurta Botond első osztályos kora óta hegedűs szeretett volna lenni. Egy alkalommal ugyanis a vacsárcsi falunapokon látta a Csíkmadarasi Népi Zenekar fellépését, és annyira elvarázsolta a muzsika, hogy akkor ott eldöntötte, hogy hegedűs lesz. Hatodikos volt, amikor a szüleitől kapott egy hangszert. Előbb egy csíkrákosi oktatóhoz járt, majd a művészeti népiskolába tanulni. Mint mondja, tanult népzenét is, de leginkább a klasszikus zenét szereti.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

„Közös történetünk onnan indult, hogy egy barátunk Bálint lánytestvérének udvarolt, és kérdezte, hogy nem-e akarunk ketten zenélni mulatságokban. Bálint nagyszüleitől kapott egy harmonikát, a szülei felújíttatták, én kaptam egy hegedűt, és kezdtünk zenélni. Az első közös muzsikálásaink a lagzik előtti ágütéseken voltak, falubeliek megfogadtak, megtanultunk pár nótát, s elmentünk muzsikálni” – emlékszik vissza Kurta Botond a közös zenélés kezdeteire.

Két évig száraz hangszerekkel muzsikáltak ágütéseken, bálokban, majd egy jóakarónak köszönhetően szintetizátort tudtak vásárolni.

Idézet
„Van a faluban egy vállalkozó, majdnem mindene a magyar nóta. Egyik este nótázás volt náluk, mit ad Isten, odakeveredtünk mi is, és ott zenéltünk. Kérdezte, hogy nincs nekünk szintetizátorunk?

Mondtuk, arra gyűjtünk, és hangfalra, keverőre. És ő volt az első nagy segítségünk, mert adott egy bizonyos összeget, amiből tudtunk egy billentyűs hangszert vásárolni. A többi aztán csak rajtunk múlott” – magyarázta Botond. Bálint hozzátette, később hangfalat is sikerült beszerezniük, hiszen az volt a legnagyobb problémájuk, hogy nem volt megfelelő felszerelésük, amellyel nagyobb rendezvényeken is zenélhettek volna.

A tapasztalatszerzés évei

A két zenész felidézte, az első évek a rutinszerzés időszaka volt, minél több rendezvényre, bálba, „kicsi buliba” hívták muzsikálni, annál több hasznos tapasztalatra tettek szert. Úgy vélik, másképp nem is lehet fejlődni. Húszévesen kezdtek szüreti bálokban zenélni, és mint viccesen megjegyezték, akkor még nem tudták, hogy mire vállalkoznak.

Egy bál délelőtt tizenegy órakor kezdődik, és van, hogy másnap reggel ér véget.

„Délelőtt elindulunk és a környező falvakba elvisszük a hírt, hogy az adott faluban este bál tartatik. Sokszor mezőn, réteken, pityókaföldeken mentünk, a fogatosok versenyeztek, mi pedig néztük, hogy a hangszerek vagy mi megmaradunk-e. Este hat körül jár le ez a része, és mi a kultúrházban fogtunk neki reggelig muzsikálni. Volt, hogy két bált is zenéltünk egymás után” – mesélte Bálint.

Mindenki tudjon mulatni

A bálokban sokan hallották őket zenélni, így kezdték őket lakodalmakba is hívni. Szájról szájra terjedt a hírük. „A legjobb reklám az, ha a zenész jó mulatságot csinál. Egy mulatságnak is megvan a felvezetése, a tetőpontja, a végkicsengése. Ahhoz, hogy nekünk a tetőpont jó legyen és jó hangulat legyen, már az elejétől meg kell alapozni” – magyarázták.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A lakodalmi zenélésnek is megvan a maga dramaturgiája, például hogy milyen stílusú zenét játszanak a bevonuláskor, a levesnél, főételnél, mikor van a nótázás és a tánc. „Egy lakodalomban kell a legtöbb stílust zenélni, nem szabad elfelejteni, hogy mi vagyunk az emberekért, és nem ők értünk, hiába, hogy sok mindent tudnánk játszani. Megnézzük a násznép összetételét, azt, hogy milyen jellegű lakodalomban zenélünk, és aszerint kell igazítani a repertoárt. Fontos, hogy az idősebb társaságot is ki kell szolgálni zenei szempontból.

Idézet
Vannak, akik már nem olyan egészségi állapotnak örvendenek, hogy a parkettet felszaggassák, de amíg megisznak egy pohár pálinkát, jól esik nekik is, hogy ki tudják mulatni magukat. Mert egy lagzi erről szól, hogy mindenki tudja kimulatni magát.

A torta után általában az idősebb generáció hazamegy, és akkor a fiatalok kedvére való zenét kell játszani” – magyarázta Botond.

Arra is kitértünk a beszélgetés során, hogy óriási a felelőssége a zenésznek, hogy a régi nóták ne merüljenek feledésbe. Úgy vélik, a zenészeknek nevelő szerepük is van, mert ha ők nem játszák ezeket a nótákat, katonadalokat, népdalokat a mulatságokban, lassan elfelejtik az emberek. „Mindkettőnknek nótakedvelő családunk van, elvárás is volt, hogy ezeket tudjuk. Sok zenész átugorja ezeket, kezdik egyből tánczenével a muzsikálást. Nekünk abból a szempontból is szerencsénk volt, hogy az ágütéseken rengeteg ilyen nótát hallottunk és megtanultuk” – emelte ki Bálint. Ugyanakkor mindketten zenélnek a Csíkmaradai Népi Zenekarban, ott is sokat tanulnak.

A zene szeretete és az anyagi vonzat

Bálint és Botond elmeséli, a környékén sok jó zenekar van, szerencsére van konkurencia, van, akivel megosztani a tapasztalatokat, élményeket. Nekik mintegy hat évükbe és rengeteg munkájukba került, hogy egyre több helyre kezdjék hívni őket. Idén nyáron már minden hétvégén zenéltek valahol.

Idézet
„Az első szempont, amiért ezt csináljuk, maga a zene iránti szeretet. Én nagyon jól érzem magam, ha zenélhetek, és ha látom azt, hogy amikor játszunk, a közönséget kicsit boldoggá tudjuk tenni.

Igaz, sok nehézség is van, és rengeteg gyakorlás kell. Aztán ott van az a része is, hogy nagyon jó anyagi vonzata is van, jól meg lehet élni belőle. Ahogy a nagy zenekar cimbalmosa szokta mondani: fiam, egy jó zenésznek a ház árát össze kell muzsikálnia” – avatott be Botond.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

És hogy mikor mulat a zenész? Hát a mulatság után – derült ki. Egy-egy muzsikálós hétvége után Bálinték filagóriájában szoktak összegyűlni a zenészbarátok, hogy átbeszéljék a történéseket, megosszák tapasztalataikat, és hogy kicsit ellazuljanak ők is. Ez lehet vasárnap este, vagy hétfő hajnalban – attól függően, hogy ki mikor végez.

„Verekedést láttunk eleget”

Emlékezetes esetek is szóba kerültek, mint mondták, a bálokban bizony előfordul, hogy verekedés is kibontakozik. „Verekedést láttunk eleget, főleg a bálos korszakunkban. Néztük, hogy fél hat, jön a verekedés. Volt, hogy reggel ötig nyomtuk, hogy kerüljük el ezt a részét a bulinak. De olyan is volt, hogy tíz-tizenöten harcoltak a tánctéren, és mi, mint a zenészek a Titanicon, zenéltünk tovább” – mesélte kacagva Bálint.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Rámutatnak, ők maguk még nem voltak veszélyben, nem keveredtek verekedésbe, de egy mulatságban sok mindennek ki van téve a zenész. „Sokszor nem is tudjuk, hogy kinek megyünk, hova, mi lesz ott, milyen vendégek lesznek, milyen hangulatban jöttek el otthonról, milyen a kedvük. De mi mindig azon vagyunk, hogy mindenki érezze jól magát.

Idézet
Ha a zenész felkészült, odafigyel, tényleg a szívéből, lelkéből csinálja, akkor általában a hangulat is jó. Nem lehet csak úgy lenyomni egy muzsikálást, mert az akkor olyan is.

Volt, hogy annyira beleéltük magunkat, hogy öt és fél órán keresztül megállás nélkül zenéltünk. Elég jó ez az élet. Van, hogy fárasztó, mert előfordult, hogy egyik lagziból a másikba mentünk. Amikor tudom, hogy ilyen hétvégém lesz, előtte a ruhámat otthon előkészítem, mert tudom, hogy nem lesznek nagy alvások. A szezon húsvét után kezdődik és október végéig tart, a július és augusztus a csúcsszezon. Közhelynek hangzik, hogy a zene gyógyít, de tényleg így van, mert akármennyire fáradt vagyok, ha nekifogok muzsikálni, rögtön helyrejövök” – zárta a beszélgetést Botond.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.

Sült paradicsomos salsa – videó
Sült paradicsomos salsa – videó
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

Hirdetés
2026. június 16., kedd

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot

Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
2026. június 14., vasárnap

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere

Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
2026. június 14., vasárnap

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből

Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Hirdetés
2026. június 12., péntek

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás

Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
2026. június 10., szerda

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében

Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
2026. június 06., szombat

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá

Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Hirdetés
2026. június 01., hétfő

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története

Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

2026. május 30., szombat

Tupír, hajlakk, laza hullámok – így alakult át a menyasszonyi frizuradivat az elmúlt évtizedekben

A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.

Tupír, hajlakk, laza hullámok – így alakult át a menyasszonyi frizuradivat az elmúlt évtizedekben
Hirdetés