
A kisgyerekeknél a tehéntej is allergiás tüneteket okozhat
Fotó: Haáz Vince
Nagyanyáink idejében rendkívül ritka volt az ételallergia, mivel ők háztáji és szezonális termékeket fogyasztottak – mutatott rá Suba Réka rezidens belgyógyász. A Székelyhon napilap szerdai mellékletében, az Erdélyi Gasztróban többek közt ezt a témát járják körül.
2019. október 23., 15:412019. október 23., 15:41
Egészségesebben táplálkoztak elődeink, ugyanakkor sokat voltak a levegőn, kinti munkát végeztek, és megfelelően, eleget aludtak. „Tápanyagokban gazdag élelmiszereket fogyasztottak, amelyek legtöbbször vegyszermentesek is voltak. A csecsemőket anyatejjel táplálták, azzal megadva nekik mindent, amire szükségük van.
Ráadásul sokszor megerőltető fogyókúrákat is tartunk, amelyek szintén gyengítik szervezetünket, immunrendszerünket. Nyugodtan kimondhatjuk, hogy az ételallergia egy civilizációs betegség” – fogalmazott a szakember.
Hangsúlyozta, fontos különbséget tenni az ételallergia és az intolerancia között, hiszen míg az ételallergia esetén jelentkező tünetek hátterében az immunrendszer áll, addig az ételintolerancia tüneteit az emésztőrendszer váltja ki. Az ételallergia tünetei általában az adott étel elfogyasztását követően néhány perccel jelentkeznek. Ezek lehetnek: a száj zsibbadása, a bőr viszketése, csalánkiütés, az ajkak, az arc, a nyelv és a torok vagy akár a test egyéb részeinek megduzzadása, az orrnyálkahártya megduzzadása. De ide tartozik a hasi fájdalom, hasmenés, émelygés, hányás, szédülés is.
A szakirodalom szerint az ételallergiások száma folyamatosan nő,
Sok embernek van viszont intoleranciája bizonyos ételek iránt, ami kellemetlen tünetek kialakulását jelenti az adott étel fogyasztása után.
S hogy mikor jelentkezik a leggyakrabban az ételallergia, illetve hogy mire figyeljünk oda a táplálkozás során, azt megtudhatják az Erdélyi Gasztróból.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!