Amikor tényleg az életre készítenek az iskolában: a vállalkozói versenyek ászai

Az első pénzügyekkel kapcsolatos verseny után sorra jelentek meg az érdekesebbnél-érdekesebb megmérettetések, a tantervben is voltak változások: ha tizenöt diák választott az évfolyamról egy tárgyat, akkor az a tárgy létrejött a közvetkező évben opcionálisként.

„Akkoriban indítottam egy Hogyan vállalkozzunk? elnevezésű opcionális tárgyat, ahol az informatika laborban egyszerű üzleti terveket készítettünk, így már nem csak elméletben beszéltünk róla. Annyira népszerű volt, hogy több csoportot is kellett indítani – mondja a gimisek közgáz-tanára. Ám ez az ideális állapot rövid ideig tartott, de szerencsére megjelent minden 10. osztályban a Vállalkozási ismeretek című kötelező tantárgy, illetve ezt követően kezdtek elindulni az első esettanulmány-jellegű versenyek, amelyeket a MÜTF, a Sapientia és a Babes-Bolyai szerveztek meg. Ezeken már szinte mindig részt vettek a gimisek, és ritkán tértek haza valamilyen díj nélkül.

Szerencsére nemcsak a diákok, hanem a tanárok is „sokasodtak” ezen a téren, a Református Kollégiumban Lőrincz Edit tanárnő diákjai is egyre jobbak lettek e téren, a gimibe pedig egy olyan tanár is került Bálint Csaba személyében, aki a tanítás mellett gyakorló közgazdász, és egy könyvelési irodát vezet. 

„Csapatban dolgoznak, mert a valóságban is csapatok vannak, amiben a feladatokat elosztják egymás között. Sajnos kevés tanár vállalja azt, hogy ilyen sok időt töltsön a diákokkal, hiszen egy versenyre való felkészülés akár 26-27 munkaórányi időt is felvesz, szóval nem egy klasszikus felkészítő. Fontos lenne nagyon sok ilyenen részt venni, de tényleg nagyon sok idő kell hozzá” – ismeri el Csaba, aki korábban a Bányai János Műszaki Kollégiumban dolgozva is tudott jó eredményt elérni, így bebizonyította, hogy nemcsak a nagyhírű középiskolákban tanuló diákokkal lehet eredményt elérni, de sok munka szükségeltetik hozzá.

„Ezek a versenyek, illetve az ezekre való felkészülések maximálisan kompetencia-fejlesztők, hisz kommunikálni, prezentálni, rögtönözni tanulnak meg a diákok – ezek mind nagyon fontos kompetenciák, de a tanórákon nem igazán van rá idő. Tizedik osztályban a vállalkozási ismeretek tantárgy óraszáma 36, a tizenegyedikes közgazdaságtan éves óraszáma szintén 36 óra, de csak a gimnáziumokban. Ezek csak a felszínt simogatják… Azaz nem lehet elmélyülni ezekben a tárgyakban, viszont a versenyekre való felkészülésen, azokon a nem ritkán több mint ötven órán keresztül folyó munkában el lehet mélyülni. A gazdasági versenyek ugyanakkor a pályaválasztásban is nagyon fontos támpontot tudnak nyújtani” – tette hozzá Bálint Csaba.

De miről is szól egy ilyen verseny?

Az esettanulmány jellegű versenyeknek az a sajátossága, hogy valós cég „adja az esetet”, azaz a cég valamilyen valós problémájára kér ötletet, javaslatot, megoldást, növekedési vagy marketingstratégiát a diákoktól. Pont ezért nagyon hasznosak versenyek, és messze túlmutatnak az egyéni és csak kompetitív tantárgyversenyeken, mert piaci ismeretet, kreativitást és csapatmunkát feltételeznek. Dimén-Varga szerint a pénzügyi versenyek a 2008-as válság után sokasodtak meg, mivel több gazdaság szereplő azzal szembesült, hogy a pénzügyi tudatosság terén Románia nagyon rosszul áll az Európai Unióban. Akkoriban több közgazdász-szervezet, egyetem, illetve civil szervezet kezdett ilyen jellegű képzésekbe és versenyek szervezésébe azért, hogy a leendő felnőttek tudatosabban bánjanak a pénzükkel.  

2010 után az anyaországi versenyekre is meghívást kaptak, majd ezeket a versenyeket nemcsak meghívásos alapon kiterjesztették a határokon túlra. Közülük kiemelkedik a sokfordulós Pénzsztár-verseny, amelyen a gimisek nyolc éven keresztül vettek részt, a járvány előtti utolsó évben sikerült bejutni egyetlen határon túliként a végső döntőbe, ahonnan dicséretet hoztak.

A versenyekkel nyerni is lehet – vannak pénzdíjak, is, de a tanárok arra hívják fel a diákok figyelmét, hogy a nyereményként kapott összeget ne elköltsék, hanem igyekezzenek kamatoztatni, befektetni. Egy másik, ehhez hasonló dolog: nyertek különböző eszközöket (drón, tablet, fényképezőgép, telefon, stb.), ám ezek pár év alatt elavulnak, ezért sokkal fontosabb a maradandó tudás és tapasztalat, amit a versenyek alatt szereztek. És ami talán a legfontosabb: a verseny alatt megismert diáktársak, tanárok, zsűritagok, vállalkozók olyan kapcsolati tőkét jelenthetnek nekik a jövőben, ami további lehetőségeket nyitnak meg számukra. „A versenyeknek az is a hozadéka, hogy az egyetemen már magasabb szinten folytatják tovább a versenyzést, azt pedig nagy örömmel tölt el, hogy a BBTE nemzetközi versenyzői között ott látjuk a székelyudarhelyi gimis, refis és pedás diákokat, emellett a szakmában dolgoznak eredményesen évek múlva is, és a versenyekre már zsűrizni járnak vissza” – fogalmazott a pedagógus.