Hirdetés
Hirdetés

Akiknek a varrás benne van a vérükben: egy családi műhely mindennapjai

Komán Judit és lánya, Vera. Családi vállalkozásban születnek az új ruhák •  Fotó: Veres Nándor

Komán Judit és lánya, Vera. Családi vállalkozásban születnek az új ruhák

Fotó: Veres Nándor

A kis varróműhelyben víg az élet, látszik, hogy szeretik azt, amivel foglalkoznak, a kliensek is szívesen térnek be ide. Komán Judit több évtizedes tapasztalattal a háta mögött nyitotta meg saját varróműhelyét évekkel ezelőtt. Lányai, Judit és Vera pedig belenőttek mindebbe. Őket látogattuk meg.

Péter Beáta

2022. szeptember 02., 19:102022. szeptember 02., 19:10

2022. szeptember 05., 11:562022. szeptember 05., 11:56

A délelőtti órákban nagy itt a jövés-menés, egymásnak adják a kilincset a kuncsaftok a kis csíkszeredai varrodában: van, aki próbára érkezik, hogy a hét végi családi ünnepségre az általa elgondolt ruhában jelenjen majd meg, van, aki nadrágot hoz felhajtani, van, aki a kislánya elkészült szoknyájáért nyit be, és van, aki egy különleges anyaggal toppan be, hogy megbeszélje, mi is készülhetne belőle. De olyan is akad, aki csak beköszön, mert arra járt, vagy éppen frissen készített szilvás gombócot hoz. A kora délutáni órákban aztán kikerül az ajtóra a Zárva tábla, és elkezdődik a munkának az a része, amikor formát öltenek az anyagokból a ruhadarabok. Siklik a selymen a szabókréta, csattog az olló, szorgosan bujkál be-ki az anyagba a tű az összefércelés során, gőzöl a vasaló, és közben a varrógépek jellegzetes kattogó hangja szól a háttérben.

Külföld helyett a vállalkozást választotta

Idézet
„Könnyűipari iskolát végeztem, kötöde szakon. A kötödében dolgoztam egy évet, majd átkerültem a készruhagyárba, ahol tíz évig fázismunkát végeztem. A kilencvenes évek elején átmentem egy magánvarrodába dolgozni. Sokat tanultam a gyerekeim által, a nagyobbiknak a ruhájából csináltam a kicsinek egyet. Szétbontottam, átalakítottam. Így kezdődött az egész”

– emlékezett vissza Komán Judit. Később egy munkaruhákat készítő cégnél dolgozott tizennégy évet mint szabónő. De, mint mondta, 2008-ban, a gazdasági válság idején egyre kevesebb munkaruhát rendeltek. „Nagyon rosszul ment, és adott pillanatban el is akartak küldeni munkanélkülinek mindenkit, mert leállt a tevékenység. Akkor kezdtünk el gondolkodni a kicsi leánnyal – mivel a nagy akkor már külföldön volt –, hogy vagy vegyem a bőröndöt és menjek ki én is külföldre dolgozni, vagy próbáljunk meg beindítani egy ilyen kisvállalkozást. Úgy döntöttünk, megpróbáljuk, és most már ebből meg tudunk élni.”

Hirdetés

Komán Judit több évtizedes tapasztalattal a háta mögött nyitotta meg saját varrodáját •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Komán Judit több évtizedes tapasztalattal a háta mögött nyitotta meg saját varrodáját

Fotó: Veres Nándor

Vera, a kisebbik lány felemlegeti, egy kicsi szobát béreltek ki, ott két-három évet működtek, de kinőtték, és akkor találták meg a mostani műhelyt a Tudor lakótelepen. Ennek már tíz éve. Szeretik itt, jó az elhelyezkedése, a kuncsaftok is megszokták. „Szeretjük az itteni embereket, a bácsik, nénik, a fiatalságig mindenki már megszokta, hogy itt vagyunk. Van 82 éves kuncsaftunk is, van, hogy beül ide és mesél. Úgy látjuk, szeretnek idejárni az emberek, családias a hangulat.”
A lányok elmondták, a varrás benne van a vérükben.

Ebbe nőttek bele, kiskoruk óta folyamatosan ott voltak az édesanyjuk körül, amikor dolgozott, ellesték a szakmát. A varrógép pedálján hintáztak – elevenítik fel kacagva.

„Amióta az eszemet tudom, volt varrógépünk, azon alkottunk. Ha nincs varrógép a házban, olyan, mintha hiányozna valami, érzem, hogy valami nem jó. Ezt a tudást anyu átadta, és adja a mai napig, annak idején otthon is varrt, álltunk a gép mellett, néztük, és ránk ragadt” – hangsúlyozta „kicsi Judit”. Ő 2008 óta Cipruson él, ott is van varrógépe, és az ottani kollégáinak is szokott függönyt beszegni, átalakításokat végezni a ruhákon. De mindig, amikor hazajön, egy nap pihenés után már áll be a műhelybe dolgozni. „Nagyon sokszor láttam, hogy anyu főnökasszonyként tizenkét órákat dolgozik. A koronavírus miatt a sziget élete is egy kicsit lelassult, így hazajöttem, hogy segítsek be. Inkább segítek itthon anyunak, mint hogy Cipruson üljek s várjam, hogy vajon lesz-e turizmus. Ott már ki van alakulva, akkor megyek vissza, amikor szeretnék. De most itthon a családdal dolgozom. Úgy kezdtem, hogy napi három-négy órára jöttem be, most már olyan napok vannak, hogy anyuval együtt megyek haza estefelé” – avatott be.

A kis csapat: Judit, kicsi Jutka, Piroska és Vera •  Fotó: Veres Nándor Galéria

A kis csapat: Judit, kicsi Jutka, Piroska és Vera

Fotó: Veres Nándor

Nehéz munkaerőt kapni – tette hozzá a kisebbik lány, Vera. „Megvan a rizikója, betanítod, továbbáll. De meg kell említsük Piroskát, egy éve van itt, nagyon szeretjük. Bővülünk, mert egyre több a munka, és anyuról is a terhet szeretnénk egy picit levenni.”

Baba- és gyerekholmik fókuszában

Vera öt évvel ezelőtt kapcsolódott be a családi varroda tevékenységeibe. Előtte élelmiszerüzletben dolgozott, de miután megszületett az első lánya, ide jött dolgozni. „Nem tudtam azt csinálni, amit anyu, az átalakítások, készruhák picit távol állnak tőlem. De egy alkalommal a kislányom kapott egy tipegőhálózsákot ajándékba, és néztem, hogy van benne fantázia. Elkezdtem továbbfejleszteni, elkészült az első prototípus, majd a második, harmadik. Sokan vagyunk a piacon tipegőhálózsákkal, de folyamatosan továbbgondoltam, hogy hová kerüljön a cipzár, milyen legyen a bélés, milyen színek, kombinációk lehetnek még, és hogy bababarát anyagok legyenek ezek. Felkeresnek különböző kérésekkel, igyekszem teljesíteni és szélesíteni a termékskálát” – mutatja a műhely egyik felében kialakított gyerekrészleget, ahol

babatakarók, anya-lánya ruhák, szoknyák, kendőcskék, pelenkatartók, fejpántok, a tanévkezdésre készített ovis zsákok, ágyneműhuzatok sorakoznak.

Itt minden anyagdarabot hasznosít, ha más nem, nyálazó, rágóka készül belőlük. Mint kiderült, Vera kislányai a „modellek”. „A két lány mellett ki tudjuk kísérletezni, hogy mi a jó, a kényelmes. Ha valamit megcsinálunk, adjuk rájuk, fejlesztjük tovább” – magyarázza Vera. Ő az, aki a vállalkozás online felületeivel foglalkozik, az utóbbi időben pedig vásárokba is jár. „Eddig nem tudtunk vásárba járni, mert annyira nem tudtuk utolérni magunkat, hogy készleten is legyenek darabjaink. De most, hogy hazajött a nővérem és segít a műhelyben, vásározni is tudunk. Oda is mérőszalaggal megyek, és ott is lehet rendelni tőlünk. Ugyanakkor a két gyerek mellett nekem a vásár feltöltődés, kicsi énidő, beszélgetek, ismerkedek új emberekkel” – jegyzi meg mosolyogva.

Egy újabb gyerekruha készül •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Egy újabb gyerekruha készül

Fotó: Veres Nándor

Édesanyja, Judit kiemeli, egyre nagyobb az igény a gyerekholmikra. „Volt egy időszak, amikor nem volt ennyi kisgyerek. Nálunk a blokk előtt évekig szép zöld volt a fű, hála Istennek most már nem, többeknek három gyerekük is van. És a szülő, ha magának nem is fog megrendelni egy blúzt, a gyereknek mindent is. Úgyhogy ez az ágazat, amelyet a két lány fejlesztget, egyre jobb. Mindenféle ötletekkel előállnak, és látom, hogy ügyesek, és örülök annak, hogy továbbviszik a varrodát. Az unokák is bejönnek, a tükröt meg-megpucolják” – mondja kacagva.

Közben újabb kuncsaft kilincsel az ajtón, beengedik, átadják neki a megrendelt gyerekfejpántot. „Szokták kérdezni, hogy miért csak délelőtt vagyunk nyitva, és azt hiszik, hogy a nap többi részében nem csinálunk semmit. De délelőtt van az ügyfélfogadás, és ilyenkor kezdődik a munka. Anyu mindennap elmondja, hogy „most csak a szám jár, amikor bezárunk, akkor a kezem” – magyarázza kicsi Jutka.

Gyerekrészleg is lett •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Gyerekrészleg is lett

Fotó: Veres Nándor

A tipegőhálózsákkal kezdődött •  Fotó: Veres Nándor Galéria

A tipegőhálózsákkal kezdődött

Fotó: Veres Nándor

Az elképzeléstől a kész ruháig

A varroda „főnökasszonya”, Judit azt is elmeséli, hogyan zajlik a munkafolyamat a kis műhelyben. „Bejön a kedves kuncsaft, mondja, hogy valamit szeretne, és hozza a képet, amit a netről letöltött. Megbeszéljük, hogy milyen anyag kell, mennyi kell, mert anyagot nem tartunk, abból dolgozunk, amit a kuncsaft hoz. Csak a gyerekrészlegen fektettünk be anyagokba, a felnőtteknek nem. Megvásárolja az anyagot, visszajön, levesszük a méreteket, egy hét múlva jön próbára, lepróbáljuk, és három-négy nap, amíg kész lesz. Vannak olyanok, akik kiesnek a standard méretből, készen nem kapnak ruhát, és van, hogy három próba is kell, hogy olyan legyen, amilyen kell. Mert ha valamit kiadok a kezem közül, az álljon úgy rajta, hogy tudjon megindulni benne. A rendeléses része így működik. Az átalakítás is hasonló, csak kevesebb időt vesz fel. Jön a kuncsaft, hogy turkálóban vásárolt egy nagyon szép anyagú ruhát, csak kicsit bő, kicsit hosszú vagy rövid, és hogy oldjuk meg, hogy tudja hordani.”

Szokott gondolkodni saját divatbemutatón is •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Szokott gondolkodni saját divatbemutatón is

Fotó: Veres Nándor

Az ügyfélfogadás után aztán előkészíti a lányoknak és kolléganőjüknek, Piroskának a varrnivalókat, de a készruhák 85 százalékát ő varrja meg. Hozzáteszi, ez egy olyan szakma, hogy a gépet hiába kapcsolja be, amíg a kezét rá nem teszi, nem alakul át semmi.

Idézet
„Mindegy, hogy az embernek fáj a feje, ha bejön a kedves kuncsaft, és ha kész kell legyen határidőre a ruha. Nem csak innen, a Tudorból, a környékbeli falvakból is bejárnak. Minden faluban volt egy varrónő annak idején, de most már egyre kevesebb. Nagyon sok visszajáró vendégünk van, előfordul, hogy hoznak egy kis házi almát, szilvás gombócot.

Próbálunk mindenkihez úgy odaállni, hogy szeressék, hogy velük foglalkoznak. Értékelik is. Fontos, hogy az a félóra, amíg itt van, csak az övé legyen, ez jár neki. A lelkének is jólesik. Aztán amikor beáll a tükör elé a ruhában, a szemén látom, hogyan érzi magát benne. A ruha a lelket is öltözteti.”

Amikor átalakul egy régi vagy új ruha

Arra is kitért, hogy van, amikor a kliens jön egy elképzeléssel, mert a fotón jól mutat egy ruha, de ő már látja, hogy nem lesz az úgy jó. Ekkor saját elképzeléseit is javasolni szokta, hogy miként lehetne a legjobbat kihozni az adott darabból. „Tízből egy személy ragaszkodik az első elképzeléséhez, de csak az első próbáig. Aztán a tükör előtt kiderül számára is, hogy az nem jó, és akkor teljesen rám hagyja. Aztán sok olyan van, hogy a netről rendelnek rengeteg gyenge minőségű holmit, és hozzák ide, hogy segítsek rajtuk. Az anyag minősége is nagyon fontos. Nagy a választék, de nem az a minőség, amiből a nagy divatházak dolgoznak, ez nálunk megfizethetetlen, így marad a többnyire török áru. Jártunk úgy, hogy az anyag a gőzölés során tíz centit ment össze. Jeleztem is az anyagosnak, hogy forrázzák le. Valamikor az anyagok mellett feltüntették az összetételét, hogy hogyan kell tisztítani stb.. Hoznak képeket, amelyeken a modell szuper ruhában van, de abból az anyagból, amit kapunk, nem lehet megvalósítani, és akkor kihozzuk belőle azt, amit lehet.”

Készülnek a ruhák a kis műhelyben •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Készülnek a ruhák a kis műhelyben

Fotó: Veres Nándor

Komán Judit elmondta, ugyan szokta követni a nagy divatházak kollekcióit, de azok nem a hétköznapi embereknek készülnek.

Idézet
„Ott a kifutón a modell végig tud sétálni egy ilyen darabban, de a hétköznapi ember az utcán nem vonul ilyenben. A vonalakat szoktam figyelni, azt, hogy mit lehetne átalakítani, hogy viselhető legyen. Volt is ilyen tervünk, hogy tartunk divatbemutatót, de egyelőre nincs időm egy kollekciót piacra dobni.”

Vera hozzáfűzte, ahhoz be kellene zárni a műhelyt néhány hétre, de akkor mi lesz a kliensekkel? Édesanyja azt is elmesélte, hogy gyakran mondják nekik, hogy terjeszkedni kell. S noha varrógépet tudna még vásárolni, ahhoz varrónő is kell. Nem olyan egyszerű terjeszkedni, és a családias hangulatából is veszítene a műhely – véli.

Otthon is mindig volt varrógép •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Otthon is mindig volt varrógép

Fotó: Veres Nándor

A legnagyobb elégtétel számukra, amikor valaki elégedetten távozik az elkészült ruhadarabbal. Amikor azt érzi, hogy az tényleg az övé, és boldogan viseli. Van, hogy fotókat is küldenek nekik, a visszajelzés, visszacsatolás is megvan. És az új kliensek közül sokan azzal térnek be, hogy a komaasszonyuktól vagy szomszédjuktól hallottak róluk.

Varrógépen hintázott gyerekkorában is •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Varrógépen hintázott gyerekkorában is

Fotó: Veres Nándor

„Próbálunk az árakkal is a földön maradni, egyelőre sikerült is. Biztos, hogy Eiffel-tornyot nem veszünk, de megélünk ebből, és pár nap szabadság is belefér. Remélem, mire megyek nyugdíjba, már úgy átveszik a tudást a leányok, hogy az állja a helyét” – bólogat Judit, mire a nagylánya megjegyzi: „Anyu, te soha nem mész el nyugdíjba. Esetleg papíron, de úgyis mindig itt leszel majd.”

 A cikk először a Székelyhon napilap Liget mellékletében jelent meg szeptember 2-án.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 16., vasárnap

Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban

Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.

Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Hirdetés
2026. augusztus 16., vasárnap

Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén

Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.

Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
2026. augusztus 15., szombat

Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat

Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.

Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
2026. augusztus 13., csütörtök

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott

Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Hirdetés
2026. augusztus 12., szerda

Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk

Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.

Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
2026. augusztus 09., vasárnap

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja

Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
2026. augusztus 09., vasárnap

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja

2026. augusztus 06., csütörtök

A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban

A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.

A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Hirdetés
2026. augusztus 06., csütörtök

Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket

Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.

Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
2026. augusztus 05., szerda

Zöldséges tekercs – videó

A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.

Zöldséges tekercs – videó
Zöldséges tekercs – videó
2026. augusztus 05., szerda

Zöldséges tekercs – videó

2026. augusztus 04., kedd

Jazzre hangolódik Csíkszereda: világsztárokkal, helyi tehetségekkel és új reményekkel érkezik a 16. Csíki Jazz

A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.

Jazzre hangolódik Csíkszereda: világsztárokkal, helyi tehetségekkel és új reményekkel érkezik a 16. Csíki Jazz
Hirdetés