A Wizz Air-sztori: légitársasági titkok egy elszármazott topmenedzsertől

A diszkont légitársaság létrehozásának ötlete tehát jókor és jó helyen fogant meg a Malév korábbi vezérigazgatójának, Váradi Józsefnek a fejében. A Malévtől mentek át szakemberek, pilóták és 2004. május 19-én szállt fel az első Wizz Air gép. Akkor még csak hat A320-as gépe volt a légitársaságnak – mesélt a kezdetekről Abrán György. „Csak Romániából hárommillió ember dolgozik az Európai Unió valamely országában, ez pedig utazásokat generál, jó lehetőségnek bizonyult, amit ki lehetett használni” – tette hozzá.

A pontból B pontba repül, nincs lehetőség átszállásra, mint a hagyományos légitársaságoknál. Továbbá az a társaság célja, hogy megtöltsék a gépeket, átlagban 91 százalékos kihasználtsággal szállnak fel a Wizz Air-gépek, míg egy hagyományos légitársaságnál ez 75-80 százalékos – mesélte a Wizz Air korábbi kereskedelmi vezetője. Máshonnan is van bevétele a légitársaságnak, nem csak a jegyek árából, autóbérlésből, szálláshelyekből, étel-ital eladásából. A bevétel 30-40 százalékát már nem a jegyek árából nyeri a cég – tette hozzá az előadó. Az is fontos szempont, hogy napi 12 órás kihasználtsággal repülnek a gépek.

A Wizz Airnek nem csak azért sikerült mára Európa vezető légitársaságává válnia, mert jókor alapították jó helyen, hanem azért is, mert a menedzsment hiba nélkül kivitelezett mindent – mondta el az egykori kereskedelmi vezető, hozzátéve saját következtetését: „Ha valamibe belevágsz, legyél vérprofi, és akkor sikerülni fog!”

A Bolyai-szellem segítette

Abrán György a Liget kérdésére elárulta, főként üzleti útjai hozzák haza, Marosvásárhelyre őt a leggyakrabban, arra azonban mindig vigyázott, hogy fenntartsa a baráti kapcsolatait, jövő júliusban szervezik például a harmincéves érettségi találkozót, mint mondta, volt bolyais osztályának fele még itthon él.

„Nem költöznék vissza, mert a családom többi része nem tudna már itt beilleszkedni, elég rég elmentem, de igyekszem megtartani a baráti kapcsolatokat. Látok változásokat a városban, amióta visszajárok, a pozitív fejlődésnek is vannak jelei. Sétáltam például a Somos-tető gumis futópályáján és a vár környékén, ahol nagyon minőséginek tűnik a felújítás. Viszont elég zsúfoltnak tűnik a város, sok az autó, a parkolás is nehéz, remélem, tovább dolgoznak azon, hogy hogyan lehet még élhetőbbé, még barátságosabbá tenni a várost” – vázolta Abrán György, aki úgy érzi, a Bolyai Farkas Gimnáziumban tanult matematika elkísérte őt egész karrierje során.

„Az életem sok döntésében és a munkahelyeimen is mind szükségem volt az analitikus gondolkodásra, a matematikára, amelyet jó tanároktól tanulhattam meg, a sokat emlegetett Bolyai-szellemben benne volt mindig ez a matematika-tudás is” – vallotta be. Úgy érzi, mindig lehet tanulni mindenkitől, és bár nincs egy konkrét személy az életében, akire példaképként tekintene, igyekszik mindenkitől ellesni a jót.