
Ha ünnep, akkor pezsgő
Fotó: Pixabay.com
A legtöbb embernek a pezsgő csak szilveszterkor jut eszébe, pedig a borszakértő szerint napjában akár háromszor is lehetne fogyasztani. Tény azonban, hogy ha ünnep, akkor pezsgő, így semmiképpen nem követünk el bűnt, ha éjfélkor vele koccintunk. De hogy válasszunk jót? Kormos Zoltán borszakértőt kértük meg, hogy a döntésben segítségünkre legyen.
2017. december 29., 14:352017. december 29., 14:35
2017. december 29., 16:522017. december 29., 16:52
Nem csak szilveszterkor kellene pezsgőt inni, az év minden napján élhetnénk ezzel a szokással, legalábbis Kormos Zoltán szerint.
– mutatott rá a kolozsvári borszakértő.
Romániában azonban szélesebb körben inkább csak szilveszterkor isszák a pezsgőt. A borkultúra általában véve is még gyerekcipőben jár itt, de ez rohamosan változik, véli Kormos Zoltán. Egyre inkább terjedőben vannak a frissebb, könnyedebb pezsgők, mint például a prosecco fajtájúak, egyre több vendéglőben, bárban kaphatók akár pohárra is. Egyre könnyebben hozzá lehet jutni a különböző gyöngyöző borokhoz is, amik szintén könnyedebbek, nem annyira buborékosak, mint a pezsgők, ám lényegesen olcsóbbak – a kárásztelki Friza palackja például már 25-30 lejért megvásárolható.
A pezsgő boroknak több fajtája van, világosít fel a szakértő. Az ún. gyöngyöző borokat is kétféleképpen állítják elő: az egyszerűbb és olcsóbb módszerrel egy technológiai eljárás segítségével hozzáadják a széndioxidot a borhoz, úgy, mint a kólához vagy a szénsavas ásványvízhez. A másik módszer szerint a bor saját erjedési folyamatában keletkezett széndioxidot megtartják az italban. Ezáltal egy enyhébben, bársonyosabban buborékos ital jön létre, amiből egyre több fajtát kapni Romániában is.
a teljesen kierjedt borhoz élesztőt és cukrot adnak hozzá, majd vastagfalú, jól lezárt palackba öntik. Az élesztő elfogyasztja a cukrot, a folyamat során pedig széndioxid keletkezik, ami nem tud kiszabadulni a levegőbe. A gyöngyöző borokénál költségesebb folyamat drágább terméket eredményez.
Ha máskor nem is, de legtöbbünknél legalább szilvesztekor előkerül a pezsgő. Miért éppen ekkor? Mert a drágább italhoz az ünneplést társítjuk, az újév illetve a születésnapok pedig igazán megünneplendő alkalmak, amiknek meg akarjuk adni a módját, fejti ki a borszakértő.
Romániában szélesebb körben inkább csak szilveszterkor isszák a pezsgőt
Fotó: Pixabay.com
Éppen ezért elmondható: akkor igazán ünnepi a pezsgőzés, amikor nem a legolcsóbbat választjuk. Ahogy ki lehet jelenteni azt is, hogy minél drágább egy pezsgő, általában annál jobb is, az ár ebben az esetben egyenesen arányos a minőséggel.
– mutat rá Kormos Zoltán.
Az átlagos, laikus szilveszterező azért általában nem tud több száz vagy akár több ezer lejt rászánni egy üveg pezsgőre, mégsem kell jó pezsgő nélkül maradjon. Az első számú szabály, amit érdemes betartani, hogy szupermarketben lehetőleg ne vásároljunk pezsgőt, mint ahogy bort sem nagyon érdemes. „Nem lehet tudni, hogy az a palack mióta áll ott a polcon, akár tavaly szilveszter óta is ott lehet, kitéve a fénynek, a melegnek, ami egyáltalán nem tesz jót neki” – figyelmeztet a szakértő. Ezért ha van rá mód, térjünk be egy olyan borszaküzletbe, ahol megfelelő módon tárolják az italt, és ahol az áru mellé felvilágosítással is tudnak szolgálni az ital jellegét illetően, tanácsot tudnak adni ahhoz, hogy az általunk elképzelt szilveszteri menüsorba milyen borokat, pezsgőket érdemes választani. Jogosan elvárhatja ugyanis a vásárló, hogy a borsosabb árú termék mellé megfelelő segítséget kapjon.
Ennek általános szabályairól azt kell tudni, hogy bár általában aperitifként szokták inni a pezsgőt, érdemes tudni, hogy szinte bármilyen étellel össze lehet társítani. Akár húsételekről, akár levesekről, akár desszertről van szó, meg lehet találni melléje a megfelelő pezsgőt.
„Ha a romániai kínálatot nézzük, akkor a Petrovaselonak van egy Bendis nevű sorozata, amelynek palackjait 40 lej körüli összegért meg lehet vásárolni. Ezek minőségi, finom pezsgők, amelyek élményt is tudnak adni. Egy fokkal magasabb árkategóriában kapható a Kárásztelek Pezsgőpincészet Carassiája, ami Románia legjobb, nemzetközi díjakat nyert pezsgője, és 70-80 lej körüli összegért hozzá lehet jutni” – ajánlja Kormos Zoltán.
Nálunk még gyerekcipőben jár a habzó ital kultúrája
Fotó: Pixabay.com
Ha „kitekintenénk” az országból, akkor nem hibázhatunk nagyot, ha proseccót választunk, bármilyen termelőről is legyen szó. Ilyeneket 30-50 lejért is találunk, ha könnyed, hangulatos pezsgőre, frissességre vágyunk, akkor ezekben megtaláljuk. A prosecco Észak-Olaszországból származó pezsgő borfajta, amire a frissesség, gyümölcsösség jellemző. A megnevezés nem az ital szárazságára utal. Figyelem: a pezsgők 99 százaléka nem is tartozik a száraz kategóriába.
– tudjuk meg a szakértőtől.
Ha pedig magyar pezsgőt szeretnénk, akkor az egyik leggyakoribb választás a Törley. Az ezen pincészettől származó pezsgőknek széles a választéka: van nagyon könnyen iható és viszonylag olcsó pezsgőjük, de vannak nagyon komoly és persze ezzel megfelelő arányban drágább palackjaik is. Akik azonban jobban belemélyednének a magyar pezsgők világába, nem árt, ha tudják, hogy ma már Magyarország szinte mindegyik borvidékén készítenek pezsgőt, sokkal nagyobb a választék, mint Romániában. Az más kérdés, hogy ennek csak kis része jut el hozzánk: kolozsvári, csíkszeredai, székelyudvarhelyi borüzletekben válogathatunk köztük, Marosvásárhelyen azonban már sajnos bezárt az ezzel foglalkozó szaküzlet.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!