
Dobes Zoltán amatőrként, saját tapasztalatai alapján oktatja a gyerekeket és a fiatalokat
Fotó: Veres Nándor
Tíz éve oktat ökölvívást Székelyudvarhelyen, tanítványai magyarországi versenyeken próbálják ki magukat, de olyan is van közöttük, aki már profi meccseket is vívott. Ha azt gondolják, hogy az ökölvívás az a sport, ahol véresre és félholtra ütik egymást a felek, akkor olvassák el a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletét és ismerjék meg Dobes Zoltán edzőt.
2019. október 29., 14:382019. október 29., 14:38
Egy átlagos hétköznap délutánján kisdiákok cipői kopognak a préselt gumitörmelékből készült padlón, bemelegítés után pedig felkerülnek a kis kesztyűk és indulhat a gyakorlás – ring ugyan nincsen kifeszítve az egykori székelyudvarhelyi pékség épületéből átalakított edzőteremben, de lelkesedésből nincsen hiány. Dobes Zoltán nagyon fiatalon kezdett bokszolni, később évekig rendfenntartóként dolgozott, tíz éve pedig visszakanyarodott az ökölvíváshoz: amatőrként, saját tapasztalatai alapján oktatja a gyerekeket és a fiatalokat, három sportolója pedig már az Erdei Zsolt neve által fémjelzett Madárfészek Ökölvívó Akadémia leigazolt sportolója – olvashatják az Erdélyi Sport hasábjain.
Dobes jelenleg két gyerekcsoportot, illetve egy felnőttekből álló csoportot is oktat: a kisebb gyerekek 6–8 évesek, a nagyobbak pedig 8 és 13 év közöttiek, összesen mintegy negyvenen látogatják az edzéseit. A felnőtteknél a csoportos edzések mellett (ahol kb. negyvenen vannak) tart egyéni edzéseket is. A felnőttek között néhány olyan fiatal tanítványa is van, akik nem biztos, hogy amatőrök maradnak: ők már versenyeken is bokszoltak. Dobes a felszereléseket részben saját pénzből, illetve pályázaton elnyert összegből és egyéb támogatásokból vásárolta: néhány éve a székelyudvarhelyi Hard Training edzőteremben tartja a bokszedzéseket, ez tíz év alatt már az ötödik hely, ahol edzenek a bokszolók. A jelenlegi is kisebb terem, ahol nincs elegendő hely arra, hogy szorítót is fel lehessen állítani, ezt egyelőre nem tudták megoldani.
A közelgő versenyekre gyakorol tanítványaival Dobes Zoltán
Fotó: Veres Nándor
– avatott be az edző. „Amikor viszont eljönnek és komolyabban megismerik a sportágat, nagyon megváltozik a véleményük. Így vannak ezzel a gyerekek is. Néhány napja volt egy úgynevezett gyerekzsúr-edzésem: felhívott egy anyuka, hogy a gyerekét szülinapjára nem játszóházba vinnék, hanem »ajándék-edzésre«, és jönnének vele a barátai is. Bemelegítés, plusz alapfokon néhány lépés, néhány ütés, játék – röviden erről szólt. A gyerekek közül kettő az ajtóban sírdogált az elején, hogy nem állnak be, mert félnek, hogy megütik őket. Aztán mégis beálltak, s mire vége lett az edzésnek, ők ketten jelentkeztek, hogy szeretnének rendszeresen edzésre járni... Aztán eldől, hogy tényleg jönnek-e” – mosolyodott el az edző.
Ismerjék meg Dobes Zoltán pályafutását, munkáját, életét. Lapozzák fel a Székelyhon Erdélyi Sport mellékletét.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!