
Távol állt tőle a katonáskodás, a hadsereg mindennapjairól azonban szívesen számol be
Fotó: Csatlos Károly saját archívuma
Talán nem sokan tudják, de hetente egyszer egy fél órát magyar nyelvű katonai híradót sugároz a Marosvásárhelyi Rádió. A több mint két éve elindított műsor mondhatni történelmi jellegű: először történik meg, hogy a román hadsereg magyarul kommunikál. Csatlos Károly pedig a katonaság „magyar hangja” – a kettő közül az egyik.
2022. február 21., 18:142022. február 21., 18:14
Hogy hogy lesz valakiből katonai híradós? Csatlos Károly maga is mosolyog, amikor erre a kérdésre a választ keresi. A sajtó igazán nem idegen tőle, sok éven át dolgozott televíziós szerkesztőként és műsorvezetőként is, az írott sajtót is kipróbálta. A rádió azonban valahogy mindig távol állt tőle. Mint ahogy a katonaság is. „Egyszer csak megkeresett az akkori TVR-s kolléganőm, aki már elvégzett egy haditudósítói képzést, hogy lenne egy rádiós projekt. Erre én kapásból nemet mondtam, mert rádiózni valahogy nem akartam soha. Aztán mondta, hogy katonai híreket kellene készíteni a katonaság kötelékén belül, én pedig pár napig gondolkodtam, konzultáltam a környezetemmel, végül úgy döntöttem, nézzük meg, mi lesz ebből” – mesél a kezdetekről Csatlos Károly. Elismeri,
nem volt kapcsolata a hadsereggel azonkívül, hogy részt vett egy-két sajtótájékoztatón, amelyet a katonaság szervezett.
Elég zárt rendszer a hadsereg – mondja –, az elmúlt években azonban igyekeztek nyitni a civilek felé, hogy jobban belelásson az átlagember is a katonásdiba, hogy jobban megismerjék, mit csinálnak a seregben, és nem titkolt cél, hogy így is akarnak embereket toborozni a haderőbe. Pár éve fent van a Facebookon is a katonaság, de még TikTok-csatornája is van, nem is kevés követővel. Ennek a nyitásnak az egyik eszköze a magyar nyelvű Katonai híradó is.
Katonai repülőn katonák közt. A sajtó első kézből számol be az élményekről
Fotó: Csatlos Károly saját archívuma
„Az akkori védelmi miniszter, Nicolae Ciucă – aki ugye most kormányfő – ötlete volt, hogy legyen magyarul is katonai híradó. Román nyelven ezt évtizedek óta sugározzák bizonyos közszolgálati rádiókban, Marosvásárhelyen is volt egy ideig, aztán megszűnt, nemrég megint újra indult. A mostani főnököm, Cristian Dumitrașcu ezredes vette át az egészet, s próbálja ráncba szedni, hogy egységes hangzású legyen, dinamikus, aktuális, és nem utolsó sorban bárki számára hallgatható” – magyarázza a szerkesztő. Román nyelven van még Bukarestben, Jászvásáron, Konstancán, Craiován, Kolozsváron, Temesváron és Brassóban is katonai híradó. Magyar nyelven azonban ez az egy, amit a vásárhelyi rádió sugároz.
Most meg Csatlos Károly és Gombos Emőke a magyar hangjai a román katonaságnak, ugyanis ők ketten alkotják a magyar szerkesztőséget.
Eleinte 15 perces műsorral indultak, most már heti harminc percben hallgathatók. Igaz, nem a legjobb időpontban van a Katonai híradó, ugyanis vasárnap reggel fél hétkor sugározzák, de a műsor mindig visszahallgatható a Facebook-oldalon, Katonai Híradó néven.
Az adás három részből áll, vannak a hírek, a heti aktuális dolgok, amelyek mindenütt ugyanazok, de a magyar szerkesztőségnek ugyebár le kell fordítania, a megszólalóknak is magyar hangot kell adnia. A második része a műsornak általában külföldi tudósításokból áll össze, olyan helyszínekről vannak bejelentkezések, ahol román katonák vannak jelenleg: Lengyelországban vagy Afrikában, de Koszovóban is vannak többen, mostanában volt például amerikai bejelentkezés, mert továbbképzésen vannak ott katonák. Ezeket is fordítják magyarra. Aztán a harmadik részben lehet változtatni. Mindig van egy heti téma, amelyet bővebben kiveséznek az adásidő alatt, de ezt vagy adják magyarul, vagy nem, ebben a részben igyekeznek ugyanis a műsorkészítők magyar katonákat megszólaltatni.
– mutat rá az újságíró.
Fegyverrel a kezében. A lövészettel ismerkedik az újságíró
Fotó: Csatlos Károly saját archívuma
Elismeri, ahhoz képest, hogy ő mire számított, jóval több magyar van a román hadseregben. Sokszor mennek terepre Székelyudvarhelyre, ott nagyon sok magyar katona dolgozik, de Csíkszeredába is szoktak járni, Sepsiszentgyörgyön is több van, illetve kaptak már riportalanyt Szamosújváron és Szatmárnémetiben is. A magyarul beszélők felkutatásában a többi kolléga is segít – megesett már, hogy román kolléga készített interjút úgy, hogy románul kérdezett, az interjúalany meg magyarul válaszolt. „Van Aradon is egy vegyes zászlóalj, romániai és magyarországi katonákból áll, oda is el szeretnénk jutni, illetve szó volt már arról is, hogy menjünk el a pápai légibázisra Magyarországon, mert ott sok román katona állomásozik. De Nagyszebenben működik a szárazföldi erők akadémiája, ott is találtunk magyarokat, illetve magyarul beszélő románokat is.
– magyarázza Csatlos.
2020 szeptember végén indult el az első rádiós műsor, januárban pedig versenyvizsgázniuk kellett. „Ez civil állás, nem vagyok katona. A nemzetvédelmi minisztérium alkalmazottja vagyok” – jelenti ki Csatlos Károly, akinek versenyvizsgáznia sem hadi tudományokból kellett, rádiós munkakörre szóló feladatokat kapott, hírt kellett fordítania, írnia. Bár eredetileg szinte semmit sem tudott a hadseregről Károly, azóta jóval közelebb került hozzá, a rangokat is kívülről fújja, a hadi kifejezések fordítása sem okoz már gondot, tavaly ősszel pedig egy egyhetes haditudósítói képzésen is részt vett. „Az egy hét alatt szinte mindent ki lehetett próbálni, amit egy katona megtesz. A tankozástól a helikopterezésig, a lövészetig mindent. Még egy szimulált elrablás is volt, mivel ha valaki külföldön tudósít, fel kell készüljön sok mindenre. Itt gondolhatunk például Afganisztánra, ahol most már nincsenek katonák, mert kivonultak – de ha én mondjuk elmentem volna oda haditudósítani, akkor arra fel kell készülni. Megtanították nekünk, hogyan kell viselkedni ilyen helyzetben, hogy mindig csak a katonák környékén legyünk, ne kóricáljunk el, mert bármelyik pillanatban elrabolhatnak.
– mondja sejtelmesen az újságíró.
Olyan dolgokat tud kipróbálni, amelyekről sokáig nem is álmodott
Fotó: Csatlos Károly saját archívuma
Kérdésünkre elárulja, egyelőre igazi haditudósításra nem vágyik, szerencsére nincs is most olyan háború, amelyben Románia részt venne, így nem fenyegeti az a veszély, hogy bárhová követnie kellene a katonákat. Meg nem is szeretné kihívni a sorsot maga ellen, főleg, hogy családja van, amelyet nem szeretne itthon hagyni. Most megelégszik azzal, hogy itthonról, békés környezetből számol be a hadseregben történtekről, s igyekszik közelebb hozni a honvédséget a civilekhez.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!