
Seszták Miklós fideszes országgyűlési képviselő, Bagdy Emőke és Tőkés László a díjátadás után
Fotó: Dodó Ferenc
Kisvárdán vehette át az egyik legismertebb kortárs magyar klinikai szakpszichológus és párterapeuta, dr. Bagdy Emőke a Tőkés László-díjat. A volt püspökről elnevezett kisvárdai alapítvány évi rendszerességgel olyan személyiségeknek ítéli oda a kitüntetést, akik tudományos, művészeti, politikai, vallási területen végzett munkájukkal vagy humanitárius cselekedeteikkel sokat tettek a magyar nemzet fejlődéséért – olvashatják az Erdélyi Napló legfrissebb számában.
2021. október 28., 10:242021. október 28., 10:24
Aki a lélektan iránt érdeklődik, annak aligha kell bemutatni Bagdy Emőkét, akinek egyetemi tankönyvei mellett az elmúlt évtizedekben számos tudomány-népszerűsítő kiadványa látott napvilágot, rengeteg előadása érhető el a világhálón. A jeles párkapcsolati terapeutát Erdélyben is jól ismerik, hiszen előadásaival többször megfordult nálunk is.
Szakmai tevékenységét az Országos Ideg és Elmegyógyászati Intézetben kezdte Budapesten 1968-ban. 1982-től a Klinikai Pszichológiai Osztály vezetőjévé nevezték ki, itteni működését klinikai pszichológiai és pszichoterápiás szakigazgatóként fejezte be. Fekete Károlynak, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének Bagdy Emőke debreceni és budapesti szakmai, oktatói és intézményszervezői éveit méltató laudációjából kiderül, hogy
Még felsorolni is sok, milyen szakterületeken alkotott maradandót. Nevéhez kötődik a klinikai munka képzési és továbbképzési rendszerének átgondolása, a pszichodiagnosztika kidolgozása és fejlesztése, a pszichoterápia különböző technikáinak terjesztése és magas szintű művelése, nélküle elképzelhetetlen a magyar mentálhigiénés képzés.”
Díjátadó ünnepség Kisvárdán
Fotó: Dodó Ferenc
A püspök szerint
Keresztyén emberként komolyan veszi, hogy testünk a Szentlélek temploma, megszentelt hely, amiben Isten Szentlelke teheti áldássá, célirányossá és boldogítóvá a nekünk adott kreativitást, ügyességet, fantáziát és szeretetet. A teljes cikket megtalálják az Erdélyi Napló legfrissebb számában.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!