A Béke háza nevet viseli a reneszánsz várkastély
A Béke Házának nevezték el a keresdi várkastélyt
Fotó: Gálna Zoltán
Csendes, de nem kihalt az élet a keresdi Bethlen-kastély körül, ahol ottjártunkkor öt-hat nagyobb gyerekkel találkoztunk, segédkeztek a park körül, illetve a háziállatoknál, a bárányokat, nyulakat gondozták. A kapu nem volt bezárva, de még be sem léptünk, amikor a „várkapitány", ahogy Szőts Béla nevezi magát, kiemelkedve a gyerekek közül indult is velünk szembe, hogy beljebb hívjon és bátorítson, hogy megnézhetjük a kastélyt, bárhová bemehetünk, ahol nyitott ajtót találunk. A Bethlen-kastélyt 50 évre kapta használatra a Szent Ferenc Alapítvány, többrendeltetésű központot hoznak itt létre, s a Béke Házának nevezték el.
Antal Erika
2018. augusztus 03., 16:432018. augusztus 03., 16:43
Bár Maros megyéhez tartozik, kevesen ismerik és jártak Keresden. Marosvásárhelytől másfél órányi autóútra van, Segesvár előtt Medgyes felé kell letérni, majd Dános után a jelzőtáblát figyelve balra fordulva egy nyolc kilométeres útszakasz után érkezünk Keresdre (románul Criș), ahol a reneszánsz stílusban épült, jelenleg felújítás alatt álló Bethlen-kastély található.
Jó hangulatot teremt a „várkapitány"
Bár Böjte Csaba ferences testvér nem lehetet jelen látogatásunk során, telefonos egyeztetésünk során arra biztatott, hogy nyugodtan bízzuk rá magunkat Szőts Bélára, a kastély gondnokára.
Folyamatosan dolgoznak a reneszánsz kastély felújításán
Fotó: Gálna Zoltán
– magyarázza a gondnok, hozzátéve viccesen, hogy Mátyás király is gyakran öltött álruhát, hát most ő is álruhás várkapitány, akinek mindenről tudnia kell, ami a kastélyban és a kastély körül történik, egy kicsit érteni is kell mindenhez, a munkálatokat szemmel tartani, a gyerekekkel közös tevékenységeket szervezni, jó hangulatot teremteni.
Szőts Béla várkapitány szívesen vállalta a kihívásokat
Fotó: Gálna Zoltán
A hangulat pedig tényleg kitűnő, mindenki talál magának megfelelő munkát, rendezik az udvart, tisztítják a törmelékektől, közben az angolparkot is alakítják. „Hárompontos munka” – teszi hozzá Szőts Béla, vagyis azt jelenti, hogy az egyik helyet megtakarítják, a másikat rendezik és közben jól is érzik magukat, hasznos és értelmes munkát végeznek. A nap végére tábortűz lesz és mindenki hívhat valakit a faluból – árulja el a „várparancsnok”, aki azt is elmondja, hogy annyira jól érzik magukat az itt táborozó fiatalok, hogy közülük néhányan haza sem akarnak menni az iskolakezdés előtt.
Szükséges a szakemberképzés
Medgyesről, Déváról és Szovátáról jönnek hétvégenként Böjte atya gondozottjai, hogy táborozzanak, és közben belekóstoljanak a kastély körüli munkálatokba is. „Évek óta nem vettünk húst, megtermeljük, önellátóak vagyunk” – mondja a gondnok.
Ahogy Böjte Csaba érdeklődésünkre elmondta, az 50 évre a Szent Ferenc Alapítvány használatába adott Bethlen-kastélyban nem gyermekotthont rendeznek be, hanem egy olyan képzésközpontot hoznak létre, ahol az alapítvány gondozottjai szakmát tanulhatnak, gyakorlatozhatnak, kipróbálhatják, hogy mi az, amivel az életben boldogulhatnának. Azok a fiatalok, akik nagykorúakká válnak és kikerülnek az alapítványi gondozásból, továbbra sem maradnának magukra, segítséget kapnának, hogy felnőttként is megállhassák a helyüket az életben.
Belülről is megtekinthetjük az egykori Bethlen-kúriát
Fotó: Gálna Zoltán
„Az, hogy kinek mihez van affinitása, mi az, amihez vonzódik, amit szívesen csinál, már most megfigyelhető” – mondja Szőts Béla, hozzátéve, hogy az a gyerek, aki nem undorodik a trágyaszagtól, nagy valószínűség szerint szívesen vállal majd munkát az állattenyésztésben, akárcsak az, aki szívesen bíbelődik a növényekkel, vagy kedvére van a konyhában való tevékenykedés és nem ímmel-ámmal vállalja az ottani munkát. Fontos a szakembernevelés, hiszen a kastélyt nem csak fel kell újítani és be kell üzemeltetni, de utána működtetni is kell, ahhoz pedig képzett munkaerőre van szükség.
Tíz évre van munka
A teljes felújítás tervezője Nagy Imre, szegedi építész volt. Első lépésként
Elvégezték a villanyszerelési és épületgépészeti munkálatokat is, tavaly elkészültek 43 ablakkal, a kőrestaurátorok a nyílászárók kőkereteit újították fel, az asztalosok pótolták a hiányzó ajtókat, ablakokat. A 2016-17-es telén sikerült felújítani a kápolnát is. Mindezt az Elek-szárnyban végezték, most soron következik a Mihály-szárny, amely újabb 4-5 évet vesz fel. Lecserélték a teljes esővíz-csatornarendszert is, saját kútat fúrtak 97 méter mélyen, amely ellátja ivóvízzel a kastélyt.
Ódon falak között
Fotó: Gálna Zoltán
A 70 személyes kapacitású szennyvíz-kezelő telepítése is megtörtént. Az Elek-szárnynak a tervek szerint jövőre már működnie kell. Koncertterem, könyvtár, előadóterem kap helyet benne többek közt, de vendégszobák is lesznek, ebédlő, hogy a vendégeket fogadni lehessen és elszállásolni. Az angolpark felújításával együtt jó tíz éves folyamat lesz az „újjászületés” – mondja a gondnok, hozzátéve, hogy azt követően sem dőlhetnek majd hátra, hiszen működtetni kell a kastélyt, ami egy újabb kihívást jelent. A Béke háza nevet viselő reneszánsz várkastély látogatható, az alapítvány szívesen fogad adományokat, hogy felújítsák, majd belakhassák az épületet.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!