
A Béke Házának nevezték el a keresdi várkastélyt
Fotó: Gálna Zoltán
Csendes, de nem kihalt az élet a keresdi Bethlen-kastély körül, ahol ottjártunkkor öt-hat nagyobb gyerekkel találkoztunk, segédkeztek a park körül, illetve a háziállatoknál, a bárányokat, nyulakat gondozták. A kapu nem volt bezárva, de még be sem léptünk, amikor a „várkapitány", ahogy Szőts Béla nevezi magát, kiemelkedve a gyerekek közül indult is velünk szembe, hogy beljebb hívjon és bátorítson, hogy megnézhetjük a kastélyt, bárhová bemehetünk, ahol nyitott ajtót találunk. A Bethlen-kastélyt 50 évre kapta használatra a Szent Ferenc Alapítvány, többrendeltetésű központot hoznak itt létre, s a Béke Házának nevezték el.
2018. augusztus 03., 16:432018. augusztus 03., 16:43
Bár Maros megyéhez tartozik, kevesen ismerik és jártak Keresden. Marosvásárhelytől másfél órányi autóútra van, Segesvár előtt Medgyes felé kell letérni, majd Dános után a jelzőtáblát figyelve balra fordulva egy nyolc kilométeres útszakasz után érkezünk Keresdre (románul Criș), ahol a reneszánsz stílusban épült, jelenleg felújítás alatt álló Bethlen-kastély található.
Bár Böjte Csaba ferences testvér nem lehetet jelen látogatásunk során, telefonos egyeztetésünk során arra biztatott, hogy nyugodtan bízzuk rá magunkat Szőts Bélára, a kastély gondnokára.
Folyamatosan dolgoznak a reneszánsz kastély felújításán
Fotó: Gálna Zoltán
– magyarázza a gondnok, hozzátéve viccesen, hogy Mátyás király is gyakran öltött álruhát, hát most ő is álruhás várkapitány, akinek mindenről tudnia kell, ami a kastélyban és a kastély körül történik, egy kicsit érteni is kell mindenhez, a munkálatokat szemmel tartani, a gyerekekkel közös tevékenységeket szervezni, jó hangulatot teremteni.
Szőts Béla várkapitány szívesen vállalta a kihívásokat
Fotó: Gálna Zoltán
A hangulat pedig tényleg kitűnő, mindenki talál magának megfelelő munkát, rendezik az udvart, tisztítják a törmelékektől, közben az angolparkot is alakítják. „Hárompontos munka” – teszi hozzá Szőts Béla, vagyis azt jelenti, hogy az egyik helyet megtakarítják, a másikat rendezik és közben jól is érzik magukat, hasznos és értelmes munkát végeznek. A nap végére tábortűz lesz és mindenki hívhat valakit a faluból – árulja el a „várparancsnok”, aki azt is elmondja, hogy annyira jól érzik magukat az itt táborozó fiatalok, hogy közülük néhányan haza sem akarnak menni az iskolakezdés előtt.
Medgyesről, Déváról és Szovátáról jönnek hétvégenként Böjte atya gondozottjai, hogy táborozzanak, és közben belekóstoljanak a kastély körüli munkálatokba is. „Évek óta nem vettünk húst, megtermeljük, önellátóak vagyunk” – mondja a gondnok.
Ahogy Böjte Csaba érdeklődésünkre elmondta, az 50 évre a Szent Ferenc Alapítvány használatába adott Bethlen-kastélyban nem gyermekotthont rendeznek be, hanem egy olyan képzésközpontot hoznak létre, ahol az alapítvány gondozottjai szakmát tanulhatnak, gyakorlatozhatnak, kipróbálhatják, hogy mi az, amivel az életben boldogulhatnának. Azok a fiatalok, akik nagykorúakká válnak és kikerülnek az alapítványi gondozásból, továbbra sem maradnának magukra, segítséget kapnának, hogy felnőttként is megállhassák a helyüket az életben.
Belülről is megtekinthetjük az egykori Bethlen-kúriát
Fotó: Gálna Zoltán
„Az, hogy kinek mihez van affinitása, mi az, amihez vonzódik, amit szívesen csinál, már most megfigyelhető” – mondja Szőts Béla, hozzátéve, hogy az a gyerek, aki nem undorodik a trágyaszagtól, nagy valószínűség szerint szívesen vállal majd munkát az állattenyésztésben, akárcsak az, aki szívesen bíbelődik a növényekkel, vagy kedvére van a konyhában való tevékenykedés és nem ímmel-ámmal vállalja az ottani munkát. Fontos a szakembernevelés, hiszen a kastélyt nem csak fel kell újítani és be kell üzemeltetni, de utána működtetni is kell, ahhoz pedig képzett munkaerőre van szükség.
A teljes felújítás tervezője Nagy Imre, szegedi építész volt. Első lépésként
Elvégezték a villanyszerelési és épületgépészeti munkálatokat is, tavaly elkészültek 43 ablakkal, a kőrestaurátorok a nyílászárók kőkereteit újították fel, az asztalosok pótolták a hiányzó ajtókat, ablakokat. A 2016-17-es telén sikerült felújítani a kápolnát is. Mindezt az Elek-szárnyban végezték, most soron következik a Mihály-szárny, amely újabb 4-5 évet vesz fel. Lecserélték a teljes esővíz-csatornarendszert is, saját kútat fúrtak 97 méter mélyen, amely ellátja ivóvízzel a kastélyt.
Ódon falak között
Fotó: Gálna Zoltán
A 70 személyes kapacitású szennyvíz-kezelő telepítése is megtörtént. Az Elek-szárnynak a tervek szerint jövőre már működnie kell. Koncertterem, könyvtár, előadóterem kap helyet benne többek közt, de vendégszobák is lesznek, ebédlő, hogy a vendégeket fogadni lehessen és elszállásolni. Az angolpark felújításával együtt jó tíz éves folyamat lesz az „újjászületés” – mondja a gondnok, hozzátéve, hogy azt követően sem dőlhetnek majd hátra, hiszen működtetni kell a kastélyt, ami egy újabb kihívást jelent. A Béke háza nevet viselő reneszánsz várkastély látogatható, az alapítvány szívesen fogad adományokat, hogy felújítsák, majd belakhassák az épületet.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!