/ Nézőpont

A Nézőpont legújabb adásának vendége egyike azoknak az erdélyi srácoknak, akik szolidaritásukat fejezték ki az 1956-os magyar forradalommal, és emiatt megtorlásban volt részük. A forradalom tanulságairól, a börtönévekről Puskás Attilával beszélgettünk.

Márton Árpád generációkat tanított és nevelt esztétikumra, vizuális kultúrára, művészi ízlésre és tisztességre. Ő az utóbbi fél évszázad erdélyi képzőművészetének egyik megkerülhetetlen, meghatározó személyisége.

Legtöbbünk számára az erdélyi főnemesi családok, a grófok, bárók többnyire a történelemkönyvekből ismerősek, és ennek az az oka, hogy az arisztokrácia tagjai évtizedekkel ezelőtt a kommunista üldöztetés áldozataivá váltak.

A Nézőpont legújabb adásában arra próbálunk választ keresni, hogy mit lát a társadalomkutató, mivel magyarázható, hogy Románia az átoltottsági arányt tekintve is a sereghajtók között van az Európai Unióban.

Telefonos szeretszolgálat, adventi szeretetvendégség, menedékszoba, gyerektábor, jótékonysági lerakat, hajléktalanokat mentő program, Erdélyi Népfőiskola – felsorolni is nehéz a Solidaris Egyesület által folytatott megannyi programot és tevékenységet.

Több tízmilliós YouTube-megtekintés, Fonogram-díjak és Petőfi Zenei Díjak sora a Halott Pénz neve mellett. A magyarországi együttes frontembere, Marsalkó Dávid az érzéseit osztotta meg a Nézőponttal.

A székely terrorperben elítélt Beke István és Szőcs Zoltán a börtönből szabadulva nyilatkoztak a Nézőpontnak. Mindketten határozottan állítják: ártatlanok, bezárásukkal a közösségnek üzent a mindenkori hatalom.

Székelyföldi nagyprodukcióban viszik színpadra Sepsiszentgyörgyön a legendás rockoperát, az István, a királyt. A felkészülésről, szereplőválogatásról, a szerepek megformálásáról Orza Călin rendezővel és a produkció két főszereplőjével, Ritziu Ilka Krisztina és Farkas Loránd színművészekkel beszélgettünk.

Tizenhárom kastély sorsát mutatta be Zsigmond Attila és Bajna György egy több részes filmsorozatban, amelyből kiderült, hogy az erdélyi magyar múlt épített örökségének ezek a darabjai közül több is már menthetetlen.

Olykor biciklire pattan és elteker a diákjaival Rodostóig, vagy gondol egyet és elindul a szibériai Csontok útjára. Solymosi Zsolt nemcsak világutazó, hanem lelkész és az egyik legjobb erdélyi magyar gimnázium aligazgatója.

Már a koronavírus-járványt megelőzően akut kérdés volt Romániában, Erdélyben a szenvedélybetegség, a pandémia azonban rátett egy lapáttal, ebben a helyzetben fokozódtak a függők megpróbáltatásai. Hogy miként juthat el az ember az addikcióig arról Kalóz János György kolozsvári pszichológus beszél.

„Én itt is itthon vagyok, Felvidéken is otthon vagyok, Vajdaságban is otthon vagyok, Kárpátalján is otthon vagyok. És ezt nemcsak mondom, hanem az emberek fogadtatása az egyszerűen elképesztő. Mindig van valami plusz” – mondta Rúzsa Magdi a Nézőpont kamerái előtt. Az énekesnő a Tiltott Fesztiválon mesélt Székely Blankának.

Magyar az, akinek fáj Trianon – szól az identitás-meghatározásnak is beillő, hol Illyés Gyulának, hol Karinthy Frigyesnek tulajdonított mondás. A Nézőpont arra keresi a választ, mit tudunk a 101 évvel ezelőtt kötött trianoni békeszerződésről, annak vélt vagy valós előzményeiről, illetve következményeiről.

„Fő, hogy dolgozzanak!” – olvasható Benedek Elek írói végrendeletnek is felfogható utolsó, be nem fejezett levelében, amelyet a feljegyzések szerint a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumhoz intézett a nagy mesemondó.