Fotó: Csibi Márti
Régi hagyomány Gyergyószéken a húsvéti határkerülés, amely a kommunizmus időszakáig élt, majd 1990 után ismét rendszeresen megszervezik. Járványidőben, majd tavaly a felázott földek miatt erre nem kerülhetett sor, de idén már újra elindulnak a lovasok húsvétvasárnap reggel a Hármashatárhoz.
2024. március 27., 11:362024. március 27., 11:36
A hit és a hagyományőrzés szép összefonódása a gyergyói húsvétvasárnapi határkerülés. Gyergyószentmiklós, Tekerőpatak, Kilyénfalva, Újfalu, Csomafalva és Alfalu lakói vonulnak ilyenkor a Hármashatárhoz. Idén hozzájuk csatlakoznak Szárhegyiek is.
Amint a gyergyószentmiklósi szervezők, Len Emil és Bajkó Tibor elmondták, a felszegi lovasok a Munkás Szent József-templomnál gyülekeznek, majd innen levonulva a Szent Miklós-templomnál találkoznak az alszegi lovasokkal, és így együtt indulnak reggel kilenckor a Hármashatár felé.
Alfalu felé haladnak az országúton, majd egy jól előkészített mezei útra fordulva jutnak el a Hármashatárhoz. Itt a Szent István-plébánia paptestvérei tartanak szentmisét. Ezt követően minden helység lakói a saját templomukhoz térnek vissza, a szentmiklósiak számára a Szent Miklós-templomnál zárul a határkerülés.
A szervezők felhívják a figyelmet, hogy
Amint Bajkó Tibor fogalmazott, Székelyföld minden régiójának megvannak a sajátos húsvéti szokásai.
Egyfajta látványosság is, de a legfontosabb, hogy a hit és a hagyományőrzés összefonódása ez az esemény, amely igazi húsvéti lelkiállapotot idéz elő a résztvevőkben.
A határkerülés hagyományát 1990-ben élesztették újra. Azóta három alkalommal maradt el. A járvány idején, illetve 2023-ban, amikor a csapadékos időjárásban felázott földek miatt úgy döntöttek, inkább lemondanak róla, hogy ne törjék össze a gazdák földjeit. A hagyomány célja áldást kérni a földekre, hogy a vetés minél bővebb termést hozzon, kártevőktől, gonosz ártalmaktól védve legyen.
Ránk számíthatsz! az idei tusványosi nyári szabadegyetem és diáktábor mottója – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, a szabadegyetem egyik alapítója szerdai budapesti sajtótájékoztatón.
Ősztől csak az 500 főnél több diákot oktató iskolák maradnának önálló jogi személyiséggel a tanügyminisztérium költségcsökkentő terve szerint. Maros megyében több városi iskola is érintett lehet, de nagy még a bizonytalanság körülötte.
Pusztító vihar csapott le szerdán a Prahova völgyére, Szinaján több autót totálkárossá tettek a viharos szél miatt gyökerestől kidőlt, vagy derékba tört fák.
Az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságok szigorítását ígérte szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, miután részt vett a Transzfogarasi út környékén élő medvék kezeléséről szóló tanácskozáson.
A négymillió forintos gyorssegély után most tizenhatmillió forinttal segítik a kökösbácsteleki és nagyborosnyói családokat az anyaországiak. A Katolikus Karitász adománygyűjtéséből származó összeget az árvízkárok alapján költik el.
Fákat döntött ki, tetőszerkezeteket rongált meg és egyéb anyagi károkat is okozott a szerdai vihar Kézdivásárhelyen – olvasható Szilveszter Szabolcs alpolgármester bejegyzésében.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium új közigazgatási reformcsomagot tervez, amely a decentralizáció elvét erősíti meg, egyszerűsíti az ezzel kapcsolatos eljárásokat, és több hatáskört biztosít az önkormányzatoknak – jelentette be Cseke Attila.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen, miután a Bolojan-kabinet felelősséget vállalt a parlamentben a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetért.
Ezúttal Kézdivásárhelyre és Székelyudvarhelyre csapott le nagy erővel a vihar.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
szóljon hozzá!