
Szentegyházán nem a törvények szigorától függ a falopások száma, hanem azok betartatásától
Fotó: Barabás Ákos
Törvényben szögezték le a honatyák, hogy ezentúl mekkora büntetés róható ki egyes erdészeti kihágások és bűncselekmények esetén. Udvarhelyszéken a falopások mellett az egyik legnagyobb gond, hogy a juhászok és a pásztorok gyakran az erdőbe terelik a rájuk bízott állatokat, amelyek lelegelik az aljnövényzetet, valamint letapossák a talajt, meggátolva a természetes megújulást.
2017. május 20., 09:082017. május 20., 09:08
A hivatalos közlönyben még nem jelent meg, de a képviselőház döntő plénuma már elfogadta azt a törvénytervezetet, amely szerint kihágásnak minősül és 10 ezertől 20 ezer lejig bírságolható az az ügyintéző vagy erdészeti tevékenységeket szolgáltató, amely olyan szerződéseket köt magánszemélyekkel, hogy utóbbi faanyagot kapjon anélkül, hogy erdős terület lenne a tulajdonában.
„A rendelkezésünkre álló információk szerint akkor bírságolható meg egy jogi vagy természetes személy 10–20 ezer lej közötti összegre, ha csak faanyagot vásárol egy erdőből földterület nélkül, és ezt szeretné őriztetni” – értelmezte az új jogszabályt Kádár Tibor Sándor, Zeteleka Erdőrendészeti Hivatalának sajtóreferense. Mint mondta, intézményük nem találkozott még hasonló esettel. Arra is kitért, hogy az erdészeti törvény 2016-os változtatása szerint nem kérhetik erdőrészük őrzését azok, akik nem folytatták le az örökösödési eljárást, így a föld hivatalosan nem került a tulajdonukba. Megjegyezte ugyanakkor, hogy
„Ez a szabályozás a spekulációk és a kusza erdőviszonyokból származó jogtalan haszonszerzés megakadályozása szempontjából fontos” – hangsúlyozta.
A bélyegezetlen fák kivágása a mennyiség függvényében bűnténynek vagy kihágásnak minősül, ha ilyesmit tapasztalnak az erdészek, azt azonnal jelentik feletteseiknek. Ilyenkor az erdészeti jogszabályoknak megfelelően feljelentik a rendőrségen a tettest, aki büntetésre és a kivágott faanyag elkobzására számíthat.
Főleg nyáron okoz gondot, hogy a pásztorok az erdőbe hajtják a felügyeletükre bízott állatokat, hiszen aszályosabb időben kevesebb az élelem a legelőkön, és amúgy is nagy problémát okoz a túllegeltetés – magyarázta Kádár. Mint mondta, emellett ősszel is vannak hasonló problémák, mivel akkorra jelentősen megcsappan az élelem a legelőkön. Ilyenkor az intézmény bírságot ró ki a szabályszegőkre. Ha nem az ő ügykezelésébe tartozó területen észlelnek rendellenességet, akkor a tulajdonost értesítik, vagy a terület őrzőit. Ezenkívül a 112-es segélyhívó számon is bejelentést tehetnek. A szakember rámutatott,
„Ennek következtében nehézkessé vagy lehetetlenné válik az erdők természetes megújulása, jelentősen csökken a biodiverzitás, eltűnnek a lágyszárú növények. Ezenkívül a rovarok és a kisebb állatok is kárát látják az erdei legeltetésnek” – fogalmazott. Egyébként az állatokat csak az e célra kijelölt utakon lehet átterelni az erdőn.
Ezentúl közösségi célra kell felhasználni az elkobzott faanyagot. Archív
Fotó: Barabás Ákos
Szentegyházán is hatalmas gondokat jelent az illegális legeltetés, tavalyelőtt például olyan eset is volt, hogy nemrég elültetett facsemeték közé helyezték el az itatóvályúkat, hatalmas károkat okozva – emlékezett vissza Lőrincz Csaba, a napokban hivatalosan is bejegyzett, erdő- és legelőtulajdonosokat tömörítő egyesület elnöke. Éppen ezért jónak tartja, hogy szigorították az illegális legeltetéssel kapcsolatos törvényt, hiszen
Lőrincz reményét fejezte, hogy egyesületüknek köszönhetően részben megoldódik a legeltetés problémája, hiszen legelőtulajdonosok is csatlakoztak hozzájuk, ami több mint 300 hektárnyi területet jelent. Ezeket a részeket takarítani fogják, ugyanis megoldást találtak arra, hogy a kivágott faanyagot hazavihessék a tulajdonosok, ellentétben azon területekkel, amelyek nem tartoznak a szervezetükhöz. Azt tervezik, hogy a legelőket a törvényeknek megfelelően fogják bérbe adni az állattartóknak. Mivel az egyesület most már hivatalosan is be van jegyezve, mielőbb meg szeretnék oldani az erdők hivatalos őrzését, így az illegálisan legeltetőket tetten lehet érni. Jelenleg
Lőrincz ugyanakkor nem hiszi, hogy a módosított jogszabályok miatt csökkenne az illegális fakitermelés Szentegyházán, hiszen
Azt az elképzelést sem tartja reálisnak, hogy az új törvény életbe lépése előtt növekedni fog a lopások száma. Bár az önkéntesek járőrözésének köszönhetően már kevesebb probléma van, ezeket szeretnék teljesen elkerülni – hangsúlyozta. Ugyanakkor kijelentette, noha nemrég bejegyeztetett egyesületüknek nagy szüksége volna a törvénytelenségek miatt elkobzott faanyag eladásából származó pénzre, az is jó megoldás, ha a fát közösségi célra kell felhasználni.
Adrian Pănescu, a prefektusi hivatal kabinetfőnöke rámutatott, Szentegyházán vannak a legnagyobb problémák az erdőlopással, ahol mai napig tisztázatlan, hogy kinek a tulajdonában vannak egyes területek. Többször is előfordult, hogy ezt kihasználva egyesek más földjéről vágtak ki fákat. Kijelentette, Hargita megyében sokszor az is gondot okoz, hogy
melyek kivágására nem volt engedély. A faanyagok szállítóleveleivel ugyanakkor egyre kevesebb probléma van. Ezeken kívül olyan problémákról is tud, amikor a gazdák engedély nélkül terelték az erdőbe állataikat.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!
szóljon hozzá!