Szentegyházán nem a törvények szigorától függ a falopások száma, hanem azok betartatásától
Fotó: Barabás Ákos
Törvényben szögezték le a honatyák, hogy ezentúl mekkora büntetés róható ki egyes erdészeti kihágások és bűncselekmények esetén. Udvarhelyszéken a falopások mellett az egyik legnagyobb gond, hogy a juhászok és a pásztorok gyakran az erdőbe terelik a rájuk bízott állatokat, amelyek lelegelik az aljnövényzetet, valamint letapossák a talajt, meggátolva a természetes megújulást.
2017. május 20., 09:082017. május 20., 09:08
A hivatalos közlönyben még nem jelent meg, de a képviselőház döntő plénuma már elfogadta azt a törvénytervezetet, amely szerint kihágásnak minősül és 10 ezertől 20 ezer lejig bírságolható az az ügyintéző vagy erdészeti tevékenységeket szolgáltató, amely olyan szerződéseket köt magánszemélyekkel, hogy utóbbi faanyagot kapjon anélkül, hogy erdős terület lenne a tulajdonában.
„A rendelkezésünkre álló információk szerint akkor bírságolható meg egy jogi vagy természetes személy 10–20 ezer lej közötti összegre, ha csak faanyagot vásárol egy erdőből földterület nélkül, és ezt szeretné őriztetni” – értelmezte az új jogszabályt Kádár Tibor Sándor, Zeteleka Erdőrendészeti Hivatalának sajtóreferense. Mint mondta, intézményük nem találkozott még hasonló esettel. Arra is kitért, hogy az erdészeti törvény 2016-os változtatása szerint nem kérhetik erdőrészük őrzését azok, akik nem folytatták le az örökösödési eljárást, így a föld hivatalosan nem került a tulajdonukba. Megjegyezte ugyanakkor, hogy
„Ez a szabályozás a spekulációk és a kusza erdőviszonyokból származó jogtalan haszonszerzés megakadályozása szempontjából fontos” – hangsúlyozta.
A bélyegezetlen fák kivágása a mennyiség függvényében bűnténynek vagy kihágásnak minősül, ha ilyesmit tapasztalnak az erdészek, azt azonnal jelentik feletteseiknek. Ilyenkor az erdészeti jogszabályoknak megfelelően feljelentik a rendőrségen a tettest, aki büntetésre és a kivágott faanyag elkobzására számíthat.
Főleg nyáron okoz gondot, hogy a pásztorok az erdőbe hajtják a felügyeletükre bízott állatokat, hiszen aszályosabb időben kevesebb az élelem a legelőkön, és amúgy is nagy problémát okoz a túllegeltetés – magyarázta Kádár. Mint mondta, emellett ősszel is vannak hasonló problémák, mivel akkorra jelentősen megcsappan az élelem a legelőkön. Ilyenkor az intézmény bírságot ró ki a szabályszegőkre. Ha nem az ő ügykezelésébe tartozó területen észlelnek rendellenességet, akkor a tulajdonost értesítik, vagy a terület őrzőit. Ezenkívül a 112-es segélyhívó számon is bejelentést tehetnek. A szakember rámutatott,
„Ennek következtében nehézkessé vagy lehetetlenné válik az erdők természetes megújulása, jelentősen csökken a biodiverzitás, eltűnnek a lágyszárú növények. Ezenkívül a rovarok és a kisebb állatok is kárát látják az erdei legeltetésnek” – fogalmazott. Egyébként az állatokat csak az e célra kijelölt utakon lehet átterelni az erdőn.
Ezentúl közösségi célra kell felhasználni az elkobzott faanyagot. Archív
Fotó: Barabás Ákos
Szentegyházán is hatalmas gondokat jelent az illegális legeltetés, tavalyelőtt például olyan eset is volt, hogy nemrég elültetett facsemeték közé helyezték el az itatóvályúkat, hatalmas károkat okozva – emlékezett vissza Lőrincz Csaba, a napokban hivatalosan is bejegyzett, erdő- és legelőtulajdonosokat tömörítő egyesület elnöke. Éppen ezért jónak tartja, hogy szigorították az illegális legeltetéssel kapcsolatos törvényt, hiszen
Lőrincz reményét fejezte, hogy egyesületüknek köszönhetően részben megoldódik a legeltetés problémája, hiszen legelőtulajdonosok is csatlakoztak hozzájuk, ami több mint 300 hektárnyi területet jelent. Ezeket a részeket takarítani fogják, ugyanis megoldást találtak arra, hogy a kivágott faanyagot hazavihessék a tulajdonosok, ellentétben azon területekkel, amelyek nem tartoznak a szervezetükhöz. Azt tervezik, hogy a legelőket a törvényeknek megfelelően fogják bérbe adni az állattartóknak. Mivel az egyesület most már hivatalosan is be van jegyezve, mielőbb meg szeretnék oldani az erdők hivatalos őrzését, így az illegálisan legeltetőket tetten lehet érni. Jelenleg
Lőrincz ugyanakkor nem hiszi, hogy a módosított jogszabályok miatt csökkenne az illegális fakitermelés Szentegyházán, hiszen
Azt az elképzelést sem tartja reálisnak, hogy az új törvény életbe lépése előtt növekedni fog a lopások száma. Bár az önkéntesek járőrözésének köszönhetően már kevesebb probléma van, ezeket szeretnék teljesen elkerülni – hangsúlyozta. Ugyanakkor kijelentette, noha nemrég bejegyeztetett egyesületüknek nagy szüksége volna a törvénytelenségek miatt elkobzott faanyag eladásából származó pénzre, az is jó megoldás, ha a fát közösségi célra kell felhasználni.
Adrian Pănescu, a prefektusi hivatal kabinetfőnöke rámutatott, Szentegyházán vannak a legnagyobb problémák az erdőlopással, ahol mai napig tisztázatlan, hogy kinek a tulajdonában vannak egyes területek. Többször is előfordult, hogy ezt kihasználva egyesek más földjéről vágtak ki fákat. Kijelentette, Hargita megyében sokszor az is gondot okoz, hogy
melyek kivágására nem volt engedély. A faanyagok szállítóleveleivel ugyanakkor egyre kevesebb probléma van. Ezeken kívül olyan problémákról is tud, amikor a gazdák engedély nélkül terelték az erdőbe állataikat.
Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.
A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.
Hatvanmillió lejből újítják fel a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot. Hargita Megye Tanácsa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház partnerségben pályázott európai uniós és kormányforrásokra.
Idén 23 Hargita megyei templom és műemlék felújítására, restaurálására biztosít 1,6 millió lejt Hargita Megye Tanácsa – soron kívüli ülést tartottak pénteken.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9187 lej volt májusban, 228 lejjel kisebb, mint az előző hónapban.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 16 megyéjére.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint az elmúlt egy évben a friss gyümölcsök és a vasúti szállítás drágult a legnagyobb mértékben, míg a cukor vagy a földgáz ára kisebb volt idén júniusban, mint egy évvel korábban.
Akit érdekel őseink történelme – legyen szó az ősi vallásról, lovas népünk mibenlétéről vagy a korai magyar hősök történelmi szerepéről –, annak idén is ott a helye a 2025. augusztus 8–10. között tartott VIII. Ősök Napja ünnepen.
szóljon hozzá!