
Fotó: Orbán Orsolya
A termelők és a feldolgozók is nehéz időszakot élnek meg a tejiparban, az ágazatot sújtó válság okai összetettek, és általános megoldás sincs a helyzetre. Hargita megyében több ezerrel csökkent a tehénállomány – a hegyvidéken súlyosabbak a problémák.
2026. július 03., 07:592026. július 03., 07:59
Egyre gyakoribbak a panaszok a tej felvásárlási árának a drasztikus csökkenésére, főleg a kis tejtermelő gazdaságok tulajdonosai részéről.
A tavalyi felvásárlási árhoz képest az idei esetenként akár 60-70 százalékkal is kisebb, sok kisgazda szerint ez már a termelési költségeket sem fedezi, azok ugyanis eközben nőttek, hiszen
Nagyon is jogosak a gazdák panaszai, ugyanis a tavalyi 2,4 lejes literenkénti felvásárlási ár 30-40 százalékkal csökkent, sőt, előfordulnak 1 lej alatti árak is – számszerűsítette a drasztikus árzuhanást Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője.
Persze, ez nem egyszerű dolog, és hosszan kell mérlegelni azt, hogy milyen irányban folytatják. Most a hízlalás és az utódok megtartása van folyamatban, így a tejelő tehenek alá is borjakat raknak, és a húsértékesítés felé mozdult el a tejtermelő gazdatársadalom” – fogalmazott.
Fotó: Orbán Orsolya
Makrogazdasági okai vannak a problémának, tehát országos, vagy akár
Az ipari mezőgazdaságból származó tejeknek, amelyek akár más EU-tagállamokból is érkezhetnek a feldolgozókhoz, más az ára is.
Hargita megyében a legnagyobb tejtermelő gazdaságokban nagyjából 250 fejőstehenet tartanak, de EU-s szinten még ezek is kistermelőknek számítanak. Ha még ezek sem bírnak megmaradni a piaci versenyben, akkor gazdasági számításokat kell végezni és döntést hozni a folytatás irányáról, megelőzni a nagyobb problémákat – ezt tanácsolják minden érintettnek – mondta Romfeld Zsolt.
Itt a havasi legelők által kínált lehetőségeket kell kihasználni, de ez gazdasági értelemben szinte lehetetlen. A minőséget tekintve versenyképes az itteni tej, ám a piac sajnos nem ezt kéri.
A biominősítés jó dolog, és Hargita megye esetében jó minőségű termékekről beszélhetünk, ám a minősítési költségek nem térülnek meg. Ugyan
– válaszolta kérdésünkre a mezőgazdasági igazgatóság vezetője.
A leghatékonyabban és a legpiacképesebben kell termelni, minimalizálni a költségeket, maximalizálni a termelést, a jövedelmet és a minőséget. Optimalizálni kell, de még így is nagy kihívások előtt állnak a tejtermelők Hargita megyében – mondta a lehetséges kiúttal kapcsolatban. Ráadásul e tekintetben nincs egységes megoldás,
Az elemzésben az igazgatóság és más szervezetek is tudnak segíteni a gazdáknak, de tapasztalatuk szerint az érintettek többsége már túl későn kér segítséget.
Az optimalizálás a kisgazdaságokban – amiből sok van Hargita megyében – a legnehezebb, ugyanis azok esetében arányaiban nagyok a tejbegyűjtési költségek, hiszen ők arányaiban kis mennyiségű tejet értékesítenek.
Fotó: Orbán Orsolya
Nehéz helyzetben vannak a tejfeldolgozók is, és ez még jobban elmélyíti a problémát. István Róbert, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője érdeklődésünkre az élelmiszeripari ellátási lánc másik végéről kezdte szétszálazni a kialakult helyzetet.
Eközben a termékeik előállítása nagyon megdrágult, hiszen emelkedett a gáz és az elektromos áram ára is – ezek pedig alapvető energiaforrások a tejfeldolgozóknál –, de nőttek a munkabérek és más költségek is. Ha mindezek hatását és az eladások visszaesését számításba veszik, nem meglepő, hogy
– részletezte a tejimport okait a megyei élelmiszer-biztonsági igazgatóság vezetője.
„Egy tejgyárnak nem mindegy, hogy hoz 20 ezer liter tejet, aminek tudja, hogy mennyi a zsírtartalma, csírasejtszáma, vagy állandóan kell mérje azt. Ha egy nagy farmról bevesz több ezer liter tejet, akkor is csak egy-egy mérést, egy minőségi és egy mikrobiológiai mérést kell végezzen.” Ezzel szemben ugyanazt a mennyiséget csak több tejcsarnokból tudja összegyűjteni, csarnokonként 10-15 gazdától, ami ugyanennyi tejpróbát jelent, pontosabban
– magyarázta. A kisgazdaságokból tehát költséges begyűjteni a tejet, a minőségi és mikrobiológiai próbák mutatói is nagyobb ingadozást mutatnak – noha a fizikai, kémiai tulajdonságai jók ezeknek a tejeknek –, és gyakran a mennyiség sem állandó, például azért, mert
Emiatt a gyárak a közepes és nagytermelőket részesítik előnyben, a kistermelőkről pedig lemondanak. Ezért is van hátrányosabb helyzetben Hargita megye az ország más részeihez képest, és ezért volt István Róbert szerint nagy pofoncsapás a megye számára a csíkszeredai tejgyár bezárása, ugyanis
Fotó: Haáz Vince
A romló tejpiaci körülmények hatása már megmutatkozott Hargita megyében. Az elmúlt években folyamatosan nőtt a megyében a szarvasmarha-állomány, 2021-ben már 80 000 fölött volt ez a szám, az azt követő években pedig mintegy 100 000-re nőtt. Ez a trend azonban megfordult, és
– véli István Róbert. Azt is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem a húsmarhák száma csökkent, hanem a tejelő teheneké. A nehézségek ugyanakkor abban is megmutatkoznak, hogy miközben korábban
– tudtuk meg a megyei főállatorvostól.
Ezt a tendenciát ma már egy másik probléma is gyorsítja, a munkaerőhiány. Ez miatt a juhállomány és az esztenák száma is olyan drasztikusan csökken, hogy
– mondta István Róbert. Nincs ugyanis aki megfejje az állatokat naponta háromszor, kint aludjon az esztenán, és alkalmanként „még a medvével is megverekedjen”. Ezért egyre inkább jellemző, hogy „a bárányokat bent hagyják a juhok alatt”, ott, ahol még egyáltalán tartanak juhokat.
Fotó: Haáz Vince
A tejtermelésben a romló gazdasági és piaci körülmények miatt megjelent egy másik, a helyzetet tovább súlyosbító probléma is: a feldolgozók még a nagytermelőktől sem veszik már át a többletmennyiségeket, csak annyit, amennyire szerződtek.
Szerencsére – folytatta István Róbert – vannak olyan gazdaságok, ahol előrelátók voltak, és amikor lehívták az uniós pénzeket, pályáztak kis feldolgozók létrehozásához szükséges finanszírozásra is, így a megmaradó tejmennyiséget fel tudják dolgozni. „Egy sajtot minimum egy évet lehet érlelni. Ez olyan, mintha a tejet hosszú távra befektetné.
– mondta. Ez jelenthetné a túlélés lehetőségét most a közepes és nagygazdaságok számára.
A kisgazdaságok helyzetére is van jobb megoldás, mint az önállóan történő küszködés. Számos településen ugyanis szarvasmarhatartó egyesületek működnek, amelyek
A gondot viszont az jelenti a nagyobb gazdaságok és gazdatömörülések esetében is, hogy fejlesztések hiányában nem tudják feldolgozni a nehezen eladható tejmennyiségeket.
Fotó: Veres Nándor
„Ott voltak a pályázati lehetőségek. Lehetett tudni, hogy az a helyzet nem fog örökké tartani.
De vannak a megyében is, például a szépvízi Csengő tejfeldolgozó, vagy a keresztúri tejgyár. Igaz, vannak nehéz időszakok, amikor nekik is nehéz, de működnek. És vannak jobb időszakok, amikor behozzák a kiesést, és a gazdák tudják, hogy miért termelnek. Ezek élő példák, és ezeket kellene követni. Nem azt csinálni, hogy összeállunk húszan, csinálunk egy tejcsarnokot, és várjuk, hogy valaki elviszi-e a tejet. Mert ha jön is valaki, azt mondja, hogy ad érte 60 banit, és ha jó, jó, ha nem, akkor viszontlátásra. És erről tudtunk már tíz éve is,
– nehezményezte a helyzetet a megyei főállatorvos.
Erős költségoptimalizálás, fejlesztés, gépesítés, a kisgazdaságok esetében pedig az egyesületekben rejlő lehetőségek maximális kihasználása jelentheti a túlélést tejiparban
Fotó: Veres Nándor
Az ilyen jellegű fejlesztésekre azért nagy szükség lenne Hargita megyében, mert tejtermelők mintegy 60-70 százalékát továbbra is a kis és közepes méretű gazdaságok teszik ki. Közülük a legkisebb termelők egy része – akik nem a tejcsarnokokba viszik a tejet –, azaz
A közepes méretű gazdaságok önállósodott része vasteheneket működtet a városokban, de most már falvakban is. A nagygazdaságok részaránya csak mintegy 30 százalékos a tejtermelők körében. Tíz tejfeldolgozó működik Hargita megyében, ezek közül négy nagyobb, három-három pedig közepes és kicsi, és amint azt István Róberttől megtudtuk, utóbbiaknak nincs akkora kapacitása, hogy meg tudjanak „menteni” egy-egy térséget, azaz át tudják venni a tejet azoktól a kisgazdaságoktól, amelyekről a nagy felvásárlók már nem viszik el a tejet.
Fotó: Veres Nándor
Villámcsapás ért egy tanárt a Bucsecs-hegységben, miközben egy 14 gyermekből álló csoporttal túrázott. A pedagógust eszméletlen állapotban találták meg a hegyimentők, majd hordágyon szállították le a hegyről.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A hegyi- és búvármentőknek a nyár mindig intenzív időszak: ilyenkor többször kerül sor arra az emberileg, szakmailag, lelkileg nehéz feladatra, hogy élettelen testet emeljenek ki a vízből.
Személyautó és kisbusz ütközött csütörtök este a Maros megyei Mezőcekeden. Az ütközés következtében mindkét jármű lesodródott az úttestről.
Egy hete eltűnt kamaszlányt keres a Maros megyei rendőrség.
A csütörtök délutáni viharkárok elhárításában Marosvásárhelyen is több helyszínen szükség volt a tűzoltók munkájára.
Román, illetve ukrajnai bűnözők informatikai és vagyon elleni bűncselekményeit vizsgálta ki egy nemzetközi nyomozócsoport, melynek három Maros megyei rendőr is tagja volt.
Nagy mennyiségű csapadék hullt rövid időintervallum leforgása alatt Csíkszeredában és környékén csütörtök délután. A nagy mennyiségű csapadékot nem mindenhol tudta elnyelni a vízelvezető rendszer. Fotókon mutatjuk a vihar utáni állapotokat.
Ilie Bolojan ügyvivő kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak várhatóan a következő napokban csökkenni kezdenek, amint a vállalatok elkezdik eladni az alacsonyabb áron vásárolt készleteket.
Udvarhelyszék után Csíkszékre is lecsapott az vihar csütörtök délután. Rövid idő leforgása alatt nagy mennyiségű víz zúdult le, amit helyenként nem tudott elnyelni az esővíz-elvezető rendszer.
szóljon hozzá!