Sok esetben kényszerül arra a bántalmazott, hogy erőszakos férjével lakjon, hisz nincs ahová mennie. Képünk illusztráció • Fotó: Veres Nándor
Romániában a szegénység és a kiszolgáltatottság jelenti az egyik legnagyobb veszélyt a nőkre nézve, hiszen hiába állítanak ki távoltartási végzést egy férfi ellen, ha a feljelentőnek nincs hová menekülnie, és továbbra is kénytelen egy fedél alatt élnie a bántalmazójával.
Az igazi segítség az lenne, ha létrejöhetnének menedékházak, olyan védett otthonok, ahol a bántalmazottak el tudnak különülni a gyerekkel, vagy egyedül a férjtől, és ez olyan hely lenne, ahol nem tudná megközelíteni őt a párja
– mondta el megkeresésünkre Bihari Márta, a székelyudvarhelyi Pro Femina Egyesület vezetője.
„Mi próbálkoztunk nevelő jellegű előadásokat tartani, de sajnos a bántalmazott hölgyek nem igazán szoktak megjelenni. Mindenkit érdekel, sok más nő eljön, de az a hölgy, aki ezt elszenvedi, inkább tagadja és nem vállalja fel a vele járó folyamatot, hiszen akkor jelenteni kellene a rendőrségen, orvoshoz menni, ezt pedig mindenki kerülné” – fejtette ki a nőket támogató egyesület vezetője. Sajnos a rendőrök sem tudnak sokat segíteni adott esetben, mert a lakáson belül ők sem tehetnek semmit, ez a törvény még nem változott.
A civil szervezet vezetője maga is vitt az otthonába védelemre szoruló nőt, de ez sem lehet jó megoldás. „Arra kértem, hogy várjon, és próbálunk egy helyet keresni neki, hogy elkülönüljön, de egy-két hét után úgyis visszament a bántalmazó férjhez. A legjobb megoldás a védett otthon lenne, ahol szakorvos van, pszichológus, aki foglalkozik ezekkel a hölgyekkel. Sok olyan nő van, aki nem dolgozik, és most megint sokan lesznek, akik nem fognak dolgozni, és ki vannak szolgáltatva a férjnek. Ezért is nehéz az ilyen helyzetek megoldása” – világított rá a probléma gyökereire Bihari Márta.
A városhoz közel kell lennie a háznak
Egyetlen ilyen védett ház van Hargita megyében, Balánbányán, amely állami támogatással jött létre, de tavaszig üresen állt, mert senki sem ment oda. Az ok nyilvánvaló, hiszen ott nincsenek munkahelyek, az ottaniak is küszködnek a megélhetéssel, legtöbben mezőgazdaságból élnek. Ha elmegy valaki olyan messzire, akkor neki munkahelyet is kell biztosítani, tehát ez hatalmas felelősséggel járó folyamat a szervezetnek is, amely megpróbálja a nőket elhelyezni. A Pro Femina képviselője szerint
Székelyudvarhely közelében kellene egy ház, ahol nemcsak menedéket nyújtanának számukra, de megpróbálnának munkahelyet is keresni, és visszatéríteni őket abba a mederbe, ahol egy normális, egészséges családi életet tudnának élni.
A legnagyobb gondot az jelenti, hogy bár kap távoltartási végzést a nő, aki jelenti a bántalmazót, ezek a nők főleg nagyon szegény környezetből vannak, ahol hiábavaló a távolságtartási végzés. Sok esetben kényszerül arra a bántalmazott, hogy a férjével lakjon, hisz nincs ahová mennie.
Hogy tudná megvédeni egy távolságtartási végzés a nőt a férjétől, ha egy fedél alatt élnek?
– tette fel a probléma alapját képező kérdést Bihari Márta.
Minél többet kell beszélni róla
Sok bántalmazott nő keresi fel az egyesületet, de még többen még ezt sem merik megtenni. Vannak szakemberek, akik foglalkoznának velük, de sokan ha el is mennek egy beszélgetésre, a következőn már nem akarnak megjelenni.
A jelenlegi járványhelyzet a civil szervezet munkáját is megbénította, mivel egy olyan szervezetről beszélünk, amely nem tud fizetni, nincs olyan helyük, ahová elkülönítsék az embereket. Volt egy menedékháznak ígérkező épület, amely egyházi tulajdonban volt, de annyira rossz állapotban volt, hogy nem lehetett beköltözni, így az egyház visszavette. A szervezet nem pályázhatott rá, mert nem az ő tulajdonuk volt, és az egyház sem pályázhatott rá, mert kiadta az egyesületnek, aztán visszavette.
„Most gondolkodunk azon, hogy próbáljunk újra pályázni, már ki is néztünk egy épületet Székelyudvarhely közelében, amelyet ha ki tudnánk bérelni és tudnánk rá pályázni, akkor meglenne a hölgyeknek a menedékhelye. Megpróbálnánk folyamatos pályázással fenntartani, és bevonnánk a helyi hatóságot is a támogatásba, kaptunk rá ígéretet” – mondta el a nőket felkaroló civil szervezet vezetője.
A Pro Femina Egyesület ismét megpróbálja „felvenni a fonalat” és magához vonzani a nőket, mert az elmúlt fél év nagy kiesést jelentett mindenkinek. „Minél többet kell beszélni róla, és ebbe be kell vonni a férfiakat is, mert sok olyan férfi van, aki segítőkész, és nem nézi jó szemmel a nők ellen elkövetett erőszakot” – hangsúlyozta Bihari Márta. Különösen fontos ez a mostani járványhelyzetben, amikor a nők és férfiak esélyegyenlőségét felügyelő országos ügynökség adatai szerint
az utóbbi, összezártságra kényszerült időszakban tíz százalékkal több lett a családon belüli erőszakos esetek száma Romániában.
Kerekasztal-beszélgetés a témában
A téma érzékenyítését az RMDSZ Nőszervezete is fontosnak találja, ezért A nők elleni erőszak nem magánügy címmel tart online kerekasztal megbeszélést november 2️5-én 19 órától a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján, amelyet bárki élőben követhet. Az est házigazdája Csép Éva Andrea parlamenti képviselő, az RMDSZ Nőszervezet szociális és családügyekért felelős ügyvezető alelnöke lesz, akinek a Facebook-oldalán is lehet élőben követni a beszélgetést, amelyen őszintén, tabuk nélkül járják körül a testi-lelki fájdalmakkal járó bántalmazás, visszaélés és erőszak témakörét. A beszélgetésen részt vesz László Éva pszichológus, a BBTE oktatója, György Enikő, a Hargita Megyei Szociális és Gyerekvédelmi Vezérigazgatóság családon belüli erőszak részlegének osztályvezetője, Telman Enikő szociális és mentálhigiénés szakember, Csíszér Csaba, a Hargita Megyei Szociális és Gyerekvédelmi Vezérigazgatóság sürgősségi központjának vezetője, Nagy Gizella mentálhigiénés segítő, UNOSZ-alelnök, illetve Mayer Hajnal, a kolozsvári önkormányzat tanácsadóközpontjának vezetője.
24h
