
Sok esetben kényszerül arra a bántalmazott, hogy erőszakos férjével lakjon, hisz nincs ahová mennie. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
A nők elleni erőszak nem lehet magánügy, hiszen biztonságot és civilizált életkörülményeket csak olyan társadalomban lehet megteremteni, ahol nem tabutéma a nők ellen elkövetett családon belüli erőszak, és nem csak a civil szervezetekre hárul ennek megfékezése. November 25-e a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja, ebből az alkalomból beszélgettünk Bihari Mártával, a székelyudvarhelyi Pro Femina Egyesület vezetőjével arról, mi jelentene valódi segítséget a bántalmazott nőknek.
2020. november 25., 16:052020. november 25., 16:05
2020. november 26., 14:212020. november 26., 14:21
Romániában a szegénység és a kiszolgáltatottság jelenti az egyik legnagyobb veszélyt a nőkre nézve, hiszen hiába állítanak ki távoltartási végzést egy férfi ellen, ha a feljelentőnek nincs hová menekülnie, és továbbra is kénytelen egy fedél alatt élnie a bántalmazójával.
– mondta el megkeresésünkre Bihari Márta, a székelyudvarhelyi Pro Femina Egyesület vezetője.
„Mi próbálkoztunk nevelő jellegű előadásokat tartani, de sajnos a bántalmazott hölgyek nem igazán szoktak megjelenni. Mindenkit érdekel, sok más nő eljön, de az a hölgy, aki ezt elszenvedi, inkább tagadja és nem vállalja fel a vele járó folyamatot, hiszen akkor jelenteni kellene a rendőrségen, orvoshoz menni, ezt pedig mindenki kerülné” – fejtette ki a nőket támogató egyesület vezetője. Sajnos a rendőrök sem tudnak sokat segíteni adott esetben, mert a lakáson belül ők sem tehetnek semmit, ez a törvény még nem változott.
A civil szervezet vezetője maga is vitt az otthonába védelemre szoruló nőt, de ez sem lehet jó megoldás. „Arra kértem, hogy várjon, és próbálunk egy helyet keresni neki, hogy elkülönüljön, de egy-két hét után úgyis visszament a bántalmazó férjhez. A legjobb megoldás a védett otthon lenne, ahol szakorvos van, pszichológus, aki foglalkozik ezekkel a hölgyekkel. Sok olyan nő van, aki nem dolgozik, és most megint sokan lesznek, akik nem fognak dolgozni, és ki vannak szolgáltatva a férjnek. Ezért is nehéz az ilyen helyzetek megoldása” – világított rá a probléma gyökereire Bihari Márta.
Egyetlen ilyen védett ház van Hargita megyében, Balánbányán, amely állami támogatással jött létre, de tavaszig üresen állt, mert senki sem ment oda. Az ok nyilvánvaló, hiszen ott nincsenek munkahelyek, az ottaniak is küszködnek a megélhetéssel, legtöbben mezőgazdaságból élnek. Ha elmegy valaki olyan messzire, akkor neki munkahelyet is kell biztosítani, tehát ez hatalmas felelősséggel járó folyamat a szervezetnek is, amely megpróbálja a nőket elhelyezni. A Pro Femina képviselője szerint
A legnagyobb gondot az jelenti, hogy bár kap távoltartási végzést a nő, aki jelenti a bántalmazót, ezek a nők főleg nagyon szegény környezetből vannak, ahol hiábavaló a távolságtartási végzés. Sok esetben kényszerül arra a bántalmazott, hogy a férjével lakjon, hisz nincs ahová mennie.
– tette fel a probléma alapját képező kérdést Bihari Márta.
Sok bántalmazott nő keresi fel az egyesületet, de még többen még ezt sem merik megtenni. Vannak szakemberek, akik foglalkoznának velük, de sokan ha el is mennek egy beszélgetésre, a következőn már nem akarnak megjelenni.
A jelenlegi járványhelyzet a civil szervezet munkáját is megbénította, mivel egy olyan szervezetről beszélünk, amely nem tud fizetni, nincs olyan helyük, ahová elkülönítsék az embereket. Volt egy menedékháznak ígérkező épület, amely egyházi tulajdonban volt, de annyira rossz állapotban volt, hogy nem lehetett beköltözni, így az egyház visszavette. A szervezet nem pályázhatott rá, mert nem az ő tulajdonuk volt, és az egyház sem pályázhatott rá, mert kiadta az egyesületnek, aztán visszavette.
„Most gondolkodunk azon, hogy próbáljunk újra pályázni, már ki is néztünk egy épületet Székelyudvarhely közelében, amelyet ha ki tudnánk bérelni és tudnánk rá pályázni, akkor meglenne a hölgyeknek a menedékhelye. Megpróbálnánk folyamatos pályázással fenntartani, és bevonnánk a helyi hatóságot is a támogatásba, kaptunk rá ígéretet” – mondta el a nőket felkaroló civil szervezet vezetője.
A Pro Femina Egyesület ismét megpróbálja „felvenni a fonalat” és magához vonzani a nőket, mert az elmúlt fél év nagy kiesést jelentett mindenkinek. „Minél többet kell beszélni róla, és ebbe be kell vonni a férfiakat is, mert sok olyan férfi van, aki segítőkész, és nem nézi jó szemmel a nők ellen elkövetett erőszakot” – hangsúlyozta Bihari Márta. Különösen fontos ez a mostani járványhelyzetben, amikor a nők és férfiak esélyegyenlőségét felügyelő országos ügynökség adatai szerint
Kerekasztal-beszélgetés a témában
A téma érzékenyítését az RMDSZ Nőszervezete is fontosnak találja, ezért A nők elleni erőszak nem magánügy címmel tart online kerekasztal megbeszélést november 2️5-én 19 órától a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján, amelyet bárki élőben követhet. Az est házigazdája Csép Éva Andrea parlamenti képviselő, az RMDSZ Nőszervezet szociális és családügyekért felelős ügyvezető alelnöke lesz, akinek a Facebook-oldalán is lehet élőben követni a beszélgetést, amelyen őszintén, tabuk nélkül járják körül a testi-lelki fájdalmakkal járó bántalmazás, visszaélés és erőszak témakörét. A beszélgetésen részt vesz László Éva pszichológus, a BBTE oktatója, György Enikő, a Hargita Megyei Szociális és Gyerekvédelmi Vezérigazgatóság családon belüli erőszak részlegének osztályvezetője, Telman Enikő szociális és mentálhigiénés szakember, Csíszér Csaba, a Hargita Megyei Szociális és Gyerekvédelmi Vezérigazgatóság sürgősségi központjának vezetője, Nagy Gizella mentálhigiénés segítő, UNOSZ-alelnök, illetve Mayer Hajnal, a kolozsvári önkormányzat tanácsadóközpontjának vezetője.
Tíz éve még gyakori probléma volt, hogy penészes falak közt, rossz raklapokon tárolták az alapanyagokat, de ma ez már nem jellemző – a szakhatóság vezetője szerint folyamatosan javulnak a körülmények a Hargita megyei élelmiszeripari egységekben.
Összesítette a pénzügyminisztérium az Országos Adóhatóság (ANAF) szolgáltatásaival és a Privát Virtuális Tér (SPV – Spațiu Privat Virtual) elnevezésű platformmal kapcsolatban az adófizetők részéről beérkezett visszajelzéseket.
A NATO keleti szárnyának országai közül Romániában történik a legtöbb drónincidens Ukrajna közelsége miatt – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján az ügyvivő külügyminiszter.
Meghibásodás történt az ivóvízhálózaton, a javítási munkálatok ideje alatt szünetelni fog az ivóvíz-szolgáltatás szerdán Gyergyószentmiklós több utcájában 8-16 óra között.
Kedvezően véleményezte kedden a szenátus jogi bizottsága azt a törvénytervezetet, amely bírsággal vagy szabadságvesztéssel bünteti az egészségügyi dolgozókkal szembeni megfélemlítést vagy agressziót.
64 éves korában elhunyt Scherer Péter, az egyik legismertebb magyar színművész – adta hírül Facebook-oldalán az általa is alapított Nézőművészeti Kft. színtársulat.
Egy légtérvédelmi járőrszolgálatot teljesítő román F-16-os vadászgép lelőtt kedden Észtország fölött egy feltételezések szerint Ukrajnából érkezett drónt – számolt be a Reuters jelentése nyomán az Agerpres.
A Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium öt éltanuló és közösségi életben is aktív végzőse hordozhatja a búcsús jelképeket az idei pünkösdi búcsún a hagyományoknak megfelelően.
A Kárpát-medence egész területéről és a diaszpórából is várják az alkotásokat a második alkalommal meghirdetett hímzett ünnepi asztalkendők pályázatára.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 3,9 százalékról 5,5 százalékra rontotta a 2026 végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig 2,9 százalékos inflációval számol – jelentette be kedden Mugur Isărescu.
szóljon hozzá!