Újságírók kontra politikusok

Akik az újságírói etikáról értekeztek. Képgaléria itt!

A téma moderálóját Csinta Sámut, már maga a vitatéma is felháborította: Újságírói etika és politika.. „Az újságírói etika más, mint az emberi etika?” – tette fel a vitaindító kérdést Csinta. Zelei Miklós író szerint az újságíró szándékosan törekszik arra, hogy híreket, információkat szerezzen, lehetőleg törvényes módon. Mások is törekedhetnek a friss információszerzésre, de ők akkor is megkapják a fizetésüket, ha nem teszik meg.

„Az alapszabály az, hogy törvényes úton szerrezzük meg az információt, de aki azt állítja, hogy sosem ment át a sárgán, az nem mond igazat” – mondta őszintén Zelei Miklós író. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, Karácsonyi Zsigmond is kijelentette, bár van etikai kódexük, „a legfontosabb, hogy mindenkinek legyen meg az etikai tartása, amihez vissza lehet térni, s ezentúl jönnek a nemzetközi, országos, szakmai etikai kódexek. Az önszabályozás hiánya vezetett oda, hogy a politikum kényszert érzett arra, hgoy szabályozza az újságírókat. Úgy érezzük olyasmiből kell témákatt csinálni, ami nem közérdek. Számomra ez a fontos, közérdekkel foglalkozzunk”.

A magyar kormány országgyűlési képviselője, Gulyás Gergely provokatív kijelentést tett: „a magyar politika intellektuális szintje nem túl magas. Ennél csak a sajtó intellektusa rosszabb. Egy sajtótájékoztatón még véletlenül sem találkozik az ember egy jó újságírói kérdéssel”. Gulyás Gergely szerint a médiába való bekerülés nem objektív alapon történik ma, hanem szívesség alapon.

Az Erdély Fm igazgatója, Kelemen Ármin Attila ingerküszöbét el is érte ez a provokáció. „Egy politikus elmondja, milyennek kell lennie egy újságírónak, pont emiatt nagyon sok értelmiségi dönt úgy, hogy nem akar részt venni a sajtóban. Ha van egy elvárásotok, hogy színvonalasabban kellene írni, akkor legyetek szívesebbek ti is színvonalasabban politizálni, hogy az embernek ne forduljon fe a gyomra. Markánsan elutasítom, hogy egy politikus mondja meg, hogy milyen legyen egy újságíró, majd én mondom meg, hogy milyen legyen egy politikus” – mondta Kelemen Ármin Attila.

Szintén politikusként, a magyar Külügyminisztérium helyettes államtitkára, Prőhle Gergely is beleszólt a vitába, szerinte mind a két fél éhen halna a másik nélkül, a politikus és a sajtó egymásrautalt, és éppen ezért az együttműködés elve kellene meghatározza ezt a viszonyt, „valami alapvető emberi korrektség, ne nevezzük ezt etikának”.

A jelenlévők az újságírás problémakörének tartják azt, hogy az elektronikus média gyorsasága miatt a cikkek tartalmi megközelítése egyre inkább elsekélyesedik. A sebesség és a médiatermékek piaci poziciójának megerősítése a felületessség melegágya – mondták egyöntetűen.

Az újságírók kontra politikusok téma mellett az újságírókból lett politikusok is célkeresztbe kerültek. Megoszlanak a vélemények annak tekintetében, hogy vállaljon-e vállalhat-e egy újságíró valamiféle közéleti, politikai szerepet. Ki kell állnia a nemzeti ügyért? Akkor is ha közszolgálati médiában dolgozik? Bizonyos kérdések nyitva maradtak továbbra is.