Hirdetés
Hirdetés

Új jegyzője van Székelyudvarhelynek

•  Fotó: Barabás Ákos

Fotó: Barabás Ákos

A helyi közigazgatásban kevés szó esik a jegyzői tevékenységről, többnyire a döntéshozók (az önkormányzati képviselő-testület és a polgármester) kerülnek a „rivaldafénybe”. A jegyző viszont ugyanúgy része a közigazgatásnak, a józan, „tiszta fej”, aki a döntéshozás törvényességét ellenőrzi. Székelyudvarhelynek Bodnár László visszavonulását követően ismét van jegyzője: Venczel Attila fiatalos lendülettel, viszont kellő tapasztalattal foglalta el hivatalát.

Kovács Eszter

2018. december 29., 15:292018. december 29., 15:29

– Hosszú ideig volt Szentegyháza jegyzője, idén ősszel mégis váltott. Miért döntött úgy, hogy elvállalja Székelyudvarhely jegyzői tisztségét?

– 2003 óta dolgozom a közigazgatásban, 2007-ben lettem ideiglenesen Szentegyháza jegyzője, 2010-től pedig 2018. november 15-éig töltöttem be ezt a tisztséget. Szentegyházán jól is éreztem magam, másfél évtized alatt szinte második otthonommá vált a polgármesteri hivatal, ez év tavaszán még fel sem merült bennem a távozás gondolata. Aztán Bodnár László nyugdíjazását követően Székelyudvarhelyen többszöri versenyvizsgával sem sikerült betöltetni a megüresedett jegyzői állást, és ismerőseim arra bátorítottak, hogy próbáljam meg. Az igazság az, hogy ettől egészen októberig elzárkóztam. Majd ősszel volt egy egyeztetés, amelynek eredményeként jöttem át Székelyudvarhelyre. Kihívásnak tekintettem a lehetőséget, hiszen tizenhat év után, akármennyire szereti is az ember a munkáját, az már nem jelent kihívást. Márpedig

ahhoz, hogy szellemi képességeinket is életben tartsuk, szükségesek az új helyzetek.

Rövid volt a gondolkodási idő, és november 15-étől Székelyudvarhelyre jöttem.

– Rövid ideje, hogy elfoglalta új helyét, mégis már két önkormányzati ülésen van túl. Eddig milyenek a tapasztalai Székelyudvarhelyen?

– Amit észlelek, az, hogy a szakmai problémák szinte mindenhol ugyanazok. Éppen ezért úgy érzem, hogy a tizenhat évnyi közigazgatási tapasztalat mindenképpen hasznomra válik, hogy megfelelően tudjam végezni a munkámat. A polgármesteri hivatalnál jól felkészült csapat van, felsőfokú tanulmányokkal rendelkező köztisztviselők, akikkel jól lehet együtt dolgozni. Az egyedüli furcsaság, hogy a közigazgatási eljárási ismeret, rutin hiányzik, elsősorban a fiatal, új kollégák esetében, a régieknél pedig olyan beidegződésekkel találkoztam, amelyeket összhangba kellene hozni azokkal a jogszabályokkal, amelyek a közigazgatási tevékenységet szabályozzák.

A tanácsüléseken is említettem már, mennyire furcsának találtam, hogy soha nem volt polgármesteri rendelettel összehíva a helyi önkormányzati képviselő-testület ülése, 2008 óta a helyi testületnek nincs működési és szervezési szabályzata, holott ez a határozat kellene legyen az első, amelyet megalakulása után elfogad a testület. Picit érdekesen zajlanak a szakbizottsági ülések, az ott megszületett szakjelentések szerkesztése is kissé furcsa számomra. Viszont szerintem semmi akadálya nincs annak, hogy itt a dolgok jól menjenek.

– Az említett problémák, „furcsaságok” kisvárosi jellegűek?

– Meggyőződésem, hogy mind olyan problémákról van szó, amelyekkel a román közigazgatási egységek mindenhol találkoznak. A közigazgatás lényegében a törvények végrehajtásának megszervezését jelenti. Egységes állam esetében a törvények mindenhol ugyanazok, a törvényalkalmazás pedig mindenhol ugyanazokba az akadályokba ütközhet. Adott esetben a törvények alkalmazásában nehézséget jelenthet a politikai hozzáállás is, de a köztisztviselők jogértelmezése is ugyanolyan változó.

– Milyen volt az eddigi munka az önkormányzati testülettel?

– A testület felkészült csapat, vannak viták, ezt jónak tartom,

egészséges demokráciában a testületnek vitáznia kell.

A vita, ha konstruktív, mindenképpen a város hasznát szolgálja majd. Persze fontos odafigyelni arra, hogy a szakmai jellegű vitákat soha ne vigye át az ember személyes jellegűvé. Szentegyházán is voltak időszakok, amikor pezsgett az élet a testületben, az utóbbi években azonban inkább egységes volt a vélemény.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

– A jegyző a kormány helyi képviselője, ez főként magyar vidékeken belső és külső konfliktusokat szülhet. Hogyan vélekedik, van itt kettősség?

– A jegyzőnek egyfajta ellenőrző szerepet kell ellátnia, feladata, hogy gondoskodjon arról, a döntéshozók döntései ne járjanak törvénytelenséggel. A döntéshozás maga a helyi önkormányzati testület feladata és joga, bizonyos feladatkörökben pedig – amelyekkel a törvény felruházza a városvezetőt – a polgármester a döntéshozó. A jegyzőnek kötelessége tájékoztatni a döntéshozást, amikor felmerülnek a törvényes előírásokkal ellentétes döntések.

A jegyzőnek nem kell megakadályoznia a döntés megszületését, viszont kötelessége és felé irányuló elvárás, hogy a tájékoztatást minden eseteben megadja.

Örvendetesnek is látnám, ha a döntéshozók nem ellenséges magatartásként, hanem segítőkész hozzáállásként értelmeznék ezt. Így nem lehet konfliktus, legyen szó kisebbségi vagy magyarsági kérdésről, vagy bármilyen más ügyről. Ugyanakkor szeretném, ha a jegyző státusza olyan lenne, mint Magyarországon. A magyar közigazgatás történetében a jegyzői funkciónak olyan múltja van, amelyet a modern adminisztráció és a román adminisztráció egy picit háttérbe szorított. Vannak olyan döntések, hatósági jogkörök, amelyek minden egyes esetben közigazgatási vagy jogi ismeretet igényelnek, és ilyenkor a jegyzőnek is nagyobb hatáskört kellett volna biztosítani. A román jogrendben, a közigazgatási törvény jelenlegi előírásai szerint

a jegyző a polgármester alárendeltje, de ugyanakkor köteles a polgármester döntéseinek törvényességét is ellenőrizni.

Ez teremthet olyan állapotokat, amikor a jegyzőnek nem engedik pártatlanul ellátni feladatait. Megfelelő emberi magatartással ezeket az esetleges konfliktusokat meg lehet előzni.

– Milyen a viszonya a Hargita Megyei Prefektusi Hivatallal? Illetve Ön szerint miért alakult ki – főként Székelyföldön – negatív kép a kormányhivatalról? Van ennek alapja?

– A prefektus intézményét szükséges hivatalnak tekintem. Mindig jól együttműködtem a prefektúra jogászaival, úgy érzem, ők teljes mértékben igyekeznek a törvényességi feladataikat ellátni. Tény, hogy vannak olyan esetek, amikor a prefektúra nem talál törvényesnek egy helyi tanácshatározatot és azt megtámadja, ebből kifolyólag pedig léteznek súrlódások a helyi hatóságokkal. Szerintem ezeknek már semmi közük nincs a szakmaisághoz, általában politikai értelmezésből születnek.

Hirdetés

A prefektúra megfelelően végzi feladatát a megyében, felkészült jogászokkal rendelkezik, akik bármikor nyitottak voltak arra, hogy a döntéshozókkal tárgyaljanak. Próbáltam a kollégák tudomására hozni, hogy a prefektúrának is van egy törvényességi kontrollszerepe,

a prefektúra viszont soha nem fog megsemmisíteni helyi döntéseket. Kifejti véleményét, esetleg javaslatát, ha viszont úgy látja, hogy egy adott döntést meg kell semmisíteni, mindig a bírósághoz fordul.

A bíróság előtt pedig mindenkinek lehetősége van megvédeni az igazát. Egyébként egy döntés sem tekinthető csupán azért törvényesnek, mert azt a prefektúra nem támadta meg, de ugyanígy ez fordítva is igaz. A közigazgatási döntés törvényességét mindig csak a közigazgatási bíróság tudja megállapítani.

A kisebbségi lét okán sokszor a prefektust mint a kormány képviselőjét össze is mossák a román kormányzattal. Vannak olyan esetek is, amikor a prefektúrának van igaza, és a politikum magyarázza félre a dolgokat. Nyilván mindig kell egy bűnbakot találni, és erre a prefektúra jó.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 21., szerda

Itt dől el, hogy mennyi jön vissza Bukarestből

Megtartotta szerdán első ülését a Victoria-palotában a jövedelemadó és az áfabevételek visszaosztási rendszerének kidolgozásával megbízott munkacsoport.

Itt dől el, hogy mennyi jön vissza Bukarestből
Hirdetés
2026. január 21., szerda

Előálltak a szuperválasztási év „hiperköltségeivel”

A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.

Előálltak a szuperválasztási év „hiperköltségeivel”
2026. január 21., szerda

Megölhették és a kertben eláshatták a fiatalok az eltűnt 15 éves fiút

Egy 15 éves Temes megyei fiú meggyilkolásával gyanúsítanak egy 21 éves fiatalembert és két kiskorút.

Megölhették és a kertben eláshatták a fiatalok az eltűnt 15 éves fiút
2026. január 21., szerda

Tűzvédelmi szabálysértés miatt négy kereskedelmi egységet zárattak be

Mintegy 819 ezer lej értékben szabott ki bírságot a Hargita megyei tűzoltóság a tűzvédelmi előírások megszegéséért, továbbá három kereskedelmi egységet be is zárattak múlt év végén, idén pedig egy hargitafürdői panzió esetében is így jártak el.

Tűzvédelmi szabálysértés miatt négy kereskedelmi egységet zárattak be
Hirdetés
2026. január 21., szerda

Újabb dermesztő éjszaka jön a székelyföldi megyékben

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos idő miatt.

Újabb dermesztő éjszaka jön a székelyföldi megyékben
2026. január 21., szerda

Elhunyt Antal István, volt parlamenti képviselő

Hetvennyolc éves korában elhunyt Antal István, volt parlamenti képviselő, a Székelyudvarhelyi városi RMDSZ szervezet alapító tagja.

Elhunyt Antal István, volt parlamenti képviselő
2026. január 21., szerda

Maga alá gyűrte az autót a kamion: a sofőr meghalt, az utasok állapota súlyos – videóval

Egy személy meghalt, kettő megsebesült a szerda reggel az A1-es autópályán, a Hunyad megyei Piski (Simeria) közelében történt közúti balesetben, amelyben egy személygépkocsi és egy nyergesvontató ütközött egymásnak.

Maga alá gyűrte az autót a kamion: a sofőr meghalt, az utasok állapota súlyos – videóval
Hirdetés
2026. január 21., szerda

Nem enyhül a fagy: újra mínusz 21 fok alá zuhant a hőmérséklet Székelyföldön

Ismét mínusz 21 fok alá csökkent a hőmérséklet szerdára virradóan Székelyföldön: Gyergyóalfaluban tizedre pontosan ugyanakkora fagyot mértek, mint pár nappal korábban, Csíkszeredában pedig picivel még hidegebb is volt, mint a hétvégén.

Nem enyhül a fagy: újra mínusz 21 fok alá zuhant a hőmérséklet Székelyföldön
2026. január 20., kedd

Több felső légúti megbetegedés, kevesebb kórházi beutalás

Majdnem harmadával nőtt a felső légúti megbetegedés miatt orvoshoz fordulók száma az elmúlt héten Hargita megyében. A kórházi kezelésre szorulók száma viszont enyhén csökkent.

Több felső légúti megbetegedés, kevesebb kórházi beutalás
2026. január 20., kedd

Felkészítenének a háborús helyzetre is – Erdélyben beszélt terveiről a román hadsereg vezérkari főnöke

A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.

Felkészítenének a háborús helyzetre is – Erdélyben beszélt terveiről a román hadsereg vezérkari főnöke
Hirdetés