Hirdetés
Hirdetés

Új jegyzője van Székelyudvarhelynek

•  Fotó: Barabás Ákos

Fotó: Barabás Ákos

A helyi közigazgatásban kevés szó esik a jegyzői tevékenységről, többnyire a döntéshozók (az önkormányzati képviselő-testület és a polgármester) kerülnek a „rivaldafénybe”. A jegyző viszont ugyanúgy része a közigazgatásnak, a józan, „tiszta fej”, aki a döntéshozás törvényességét ellenőrzi. Székelyudvarhelynek Bodnár László visszavonulását követően ismét van jegyzője: Venczel Attila fiatalos lendülettel, viszont kellő tapasztalattal foglalta el hivatalát.

Kovács Eszter

2018. december 29., 15:292018. december 29., 15:29

– Hosszú ideig volt Szentegyháza jegyzője, idén ősszel mégis váltott. Miért döntött úgy, hogy elvállalja Székelyudvarhely jegyzői tisztségét?

– 2003 óta dolgozom a közigazgatásban, 2007-ben lettem ideiglenesen Szentegyháza jegyzője, 2010-től pedig 2018. november 15-éig töltöttem be ezt a tisztséget. Szentegyházán jól is éreztem magam, másfél évtized alatt szinte második otthonommá vált a polgármesteri hivatal, ez év tavaszán még fel sem merült bennem a távozás gondolata. Aztán Bodnár László nyugdíjazását követően Székelyudvarhelyen többszöri versenyvizsgával sem sikerült betöltetni a megüresedett jegyzői állást, és ismerőseim arra bátorítottak, hogy próbáljam meg. Az igazság az, hogy ettől egészen októberig elzárkóztam. Majd ősszel volt egy egyeztetés, amelynek eredményeként jöttem át Székelyudvarhelyre. Kihívásnak tekintettem a lehetőséget, hiszen tizenhat év után, akármennyire szereti is az ember a munkáját, az már nem jelent kihívást. Márpedig

ahhoz, hogy szellemi képességeinket is életben tartsuk, szükségesek az új helyzetek.

Rövid volt a gondolkodási idő, és november 15-étől Székelyudvarhelyre jöttem.

– Rövid ideje, hogy elfoglalta új helyét, mégis már két önkormányzati ülésen van túl. Eddig milyenek a tapasztalai Székelyudvarhelyen?

– Amit észlelek, az, hogy a szakmai problémák szinte mindenhol ugyanazok. Éppen ezért úgy érzem, hogy a tizenhat évnyi közigazgatási tapasztalat mindenképpen hasznomra válik, hogy megfelelően tudjam végezni a munkámat. A polgármesteri hivatalnál jól felkészült csapat van, felsőfokú tanulmányokkal rendelkező köztisztviselők, akikkel jól lehet együtt dolgozni. Az egyedüli furcsaság, hogy a közigazgatási eljárási ismeret, rutin hiányzik, elsősorban a fiatal, új kollégák esetében, a régieknél pedig olyan beidegződésekkel találkoztam, amelyeket összhangba kellene hozni azokkal a jogszabályokkal, amelyek a közigazgatási tevékenységet szabályozzák.

A tanácsüléseken is említettem már, mennyire furcsának találtam, hogy soha nem volt polgármesteri rendelettel összehíva a helyi önkormányzati képviselő-testület ülése, 2008 óta a helyi testületnek nincs működési és szervezési szabályzata, holott ez a határozat kellene legyen az első, amelyet megalakulása után elfogad a testület. Picit érdekesen zajlanak a szakbizottsági ülések, az ott megszületett szakjelentések szerkesztése is kissé furcsa számomra. Viszont szerintem semmi akadálya nincs annak, hogy itt a dolgok jól menjenek.

– Az említett problémák, „furcsaságok” kisvárosi jellegűek?

– Meggyőződésem, hogy mind olyan problémákról van szó, amelyekkel a román közigazgatási egységek mindenhol találkoznak. A közigazgatás lényegében a törvények végrehajtásának megszervezését jelenti. Egységes állam esetében a törvények mindenhol ugyanazok, a törvényalkalmazás pedig mindenhol ugyanazokba az akadályokba ütközhet. Adott esetben a törvények alkalmazásában nehézséget jelenthet a politikai hozzáállás is, de a köztisztviselők jogértelmezése is ugyanolyan változó.

– Milyen volt az eddigi munka az önkormányzati testülettel?

– A testület felkészült csapat, vannak viták, ezt jónak tartom,

egészséges demokráciában a testületnek vitáznia kell.

A vita, ha konstruktív, mindenképpen a város hasznát szolgálja majd. Persze fontos odafigyelni arra, hogy a szakmai jellegű vitákat soha ne vigye át az ember személyes jellegűvé. Szentegyházán is voltak időszakok, amikor pezsgett az élet a testületben, az utóbbi években azonban inkább egységes volt a vélemény.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

– A jegyző a kormány helyi képviselője, ez főként magyar vidékeken belső és külső konfliktusokat szülhet. Hogyan vélekedik, van itt kettősség?

– A jegyzőnek egyfajta ellenőrző szerepet kell ellátnia, feladata, hogy gondoskodjon arról, a döntéshozók döntései ne járjanak törvénytelenséggel. A döntéshozás maga a helyi önkormányzati testület feladata és joga, bizonyos feladatkörökben pedig – amelyekkel a törvény felruházza a városvezetőt – a polgármester a döntéshozó. A jegyzőnek kötelessége tájékoztatni a döntéshozást, amikor felmerülnek a törvényes előírásokkal ellentétes döntések.

A jegyzőnek nem kell megakadályoznia a döntés megszületését, viszont kötelessége és felé irányuló elvárás, hogy a tájékoztatást minden eseteben megadja.

Örvendetesnek is látnám, ha a döntéshozók nem ellenséges magatartásként, hanem segítőkész hozzáállásként értelmeznék ezt. Így nem lehet konfliktus, legyen szó kisebbségi vagy magyarsági kérdésről, vagy bármilyen más ügyről. Ugyanakkor szeretném, ha a jegyző státusza olyan lenne, mint Magyarországon. A magyar közigazgatás történetében a jegyzői funkciónak olyan múltja van, amelyet a modern adminisztráció és a román adminisztráció egy picit háttérbe szorított. Vannak olyan döntések, hatósági jogkörök, amelyek minden egyes esetben közigazgatási vagy jogi ismeretet igényelnek, és ilyenkor a jegyzőnek is nagyobb hatáskört kellett volna biztosítani. A román jogrendben, a közigazgatási törvény jelenlegi előírásai szerint

a jegyző a polgármester alárendeltje, de ugyanakkor köteles a polgármester döntéseinek törvényességét is ellenőrizni.

Ez teremthet olyan állapotokat, amikor a jegyzőnek nem engedik pártatlanul ellátni feladatait. Megfelelő emberi magatartással ezeket az esetleges konfliktusokat meg lehet előzni.

– Milyen a viszonya a Hargita Megyei Prefektusi Hivatallal? Illetve Ön szerint miért alakult ki – főként Székelyföldön – negatív kép a kormányhivatalról? Van ennek alapja?

– A prefektus intézményét szükséges hivatalnak tekintem. Mindig jól együttműködtem a prefektúra jogászaival, úgy érzem, ők teljes mértékben igyekeznek a törvényességi feladataikat ellátni. Tény, hogy vannak olyan esetek, amikor a prefektúra nem talál törvényesnek egy helyi tanácshatározatot és azt megtámadja, ebből kifolyólag pedig léteznek súrlódások a helyi hatóságokkal. Szerintem ezeknek már semmi közük nincs a szakmaisághoz, általában politikai értelmezésből születnek.

Hirdetés

A prefektúra megfelelően végzi feladatát a megyében, felkészült jogászokkal rendelkezik, akik bármikor nyitottak voltak arra, hogy a döntéshozókkal tárgyaljanak. Próbáltam a kollégák tudomására hozni, hogy a prefektúrának is van egy törvényességi kontrollszerepe,

a prefektúra viszont soha nem fog megsemmisíteni helyi döntéseket. Kifejti véleményét, esetleg javaslatát, ha viszont úgy látja, hogy egy adott döntést meg kell semmisíteni, mindig a bírósághoz fordul.

A bíróság előtt pedig mindenkinek lehetősége van megvédeni az igazát. Egyébként egy döntés sem tekinthető csupán azért törvényesnek, mert azt a prefektúra nem támadta meg, de ugyanígy ez fordítva is igaz. A közigazgatási döntés törvényességét mindig csak a közigazgatási bíróság tudja megállapítani.

A kisebbségi lét okán sokszor a prefektust mint a kormány képviselőjét össze is mossák a román kormányzattal. Vannak olyan esetek is, amikor a prefektúrának van igaza, és a politikum magyarázza félre a dolgokat. Nyilván mindig kell egy bűnbakot találni, és erre a prefektúra jó.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 22., vasárnap

Székelyföldről is riasztottak tűzoltókat a brassópojánai szállodában kiütött tűzhöz – videóval

Tűz ütött ki vasárnap este egy brassópojánai szállodában. A lángok az épület tetőterében és homlokzatán csaptak fel, mintegy 300 négyzetméteres területen. Négy megyéből, köztük Háromszékről is tűzoltókat riasztottak a helyszínre.

Székelyföldről is riasztottak tűzoltókat a brassópojánai szállodában kiütött tűzhöz – videóval
Hirdetés
2026. november 22., vasárnap

Megdöbbentő eset: tűzoltósági alkalmazott ütött el egy rendőrt és hagyta el a baleset helyszínét

A katonai ügyészség folytatja a vizsgálatot a Temes megyei tűzoltóság (ISU) egyik alkalmazottja ellen, akit a baleset helyszínének elhagyásával és gondatlanságból elkövetett testi sértéssel gyanúsítanak.

Megdöbbentő eset: tűzoltósági alkalmazott ütött el egy rendőrt és hagyta el a baleset helyszínét
2026. november 22., vasárnap

Az átjárón ment át a szolgálatban lévő rendőr, amikor elütötték Csángóföldön

Szolgálatban lévő rendőrt ütött el egy személygépkocsi Neamț megyében, miközben a rendőr a kijelölt gyalogátkelőhelyen kelt át az úton. A férfi lábsérülést szenvedett és kórházba szállították.

Az átjárón ment át a szolgálatban lévő rendőr, amikor elütötték Csángóföldön
2026. november 22., vasárnap

Hárman voltak, egyikük életébe került a szökés

Egy ukrán állampolgár életét vesztette, miután feltehetően eltévedt a Máramarosi-havasokban. Két másik társát egy határőrökből és hegyimentőkből álló közös csapat segítségével találták meg.

Hárman voltak, egyikük életébe került a szökés
Hirdetés
2026. november 22., vasárnap

Jogosítvány nélkül vezetett, fának csapódtak, ő és az egyik utasa is meghalt

Egy 33 éves és egy 38 éves nagyzerindi (Zerind) férfi meghalt szombat este, miután autójukkal egy út menti fának ütköztek az Arad megyei Tőzmiske (Mișca) község egyik megyei útján.

Jogosítvány nélkül vezetett, fának csapódtak, ő és az egyik utasa is meghalt
2026. november 22., vasárnap

Már szállingózik a hó Székelyföldtől északra, ide is megjön a hideg és a csapadék

Csökkent látótávolság nehezíti vasárnap a forgalmat a 18-as országúton, az 1400 méteren fekvő Borsai-hágón, ahol már szállingózik a hó. A meteorológusok szerint az északról érkező lehűlés és csapadék Székelyföldet is eléri.

Már szállingózik a hó Székelyföldtől északra, ide is megjön a hideg és a csapadék
2026. november 22., vasárnap

Ha nincs autonómia, előbb-utóbb elveszhet a romániai magyarság – Kalmár Ferenc a nemzeti kisebbségek jövőjéről

Európa sokszínűségről beszél, de meg is védi azt? Kalmár Ferenc szerint a nemzeti kisebbségek jogai egyre inkább háttérbe szorulnak, miközben a közösségek megmaradásának egyik legfontosabb biztosítéka az autonómia lehet.

Ha nincs autonómia, előbb-utóbb elveszhet a romániai magyarság – Kalmár Ferenc a nemzeti kisebbségek jövőjéről
Hirdetés
2026. november 22., vasárnap

Traktorbalesetet szenvedett, érte jött a mentő, de a kórházba tartva a mentő is ütközött

Betegszállítás közben szenvedett balesetet egy mentőautó szombaton este Vaslui megyében. A mentő, amely egy autósort előzött, hátulról nekiütközött egy másik személygépkocsinak, amely körültekintés nélkül hajtott ki a sorból.

Traktorbalesetet szenvedett, érte jött a mentő, de a kórházba tartva a mentő is ütközött
2026. november 21., szombat

Ettől a hétvégétől már gazdag: bement a lottótársasághoz a csaknem egymillió eurós főnyereményért

Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén tegnap a november 12-i Loto 6/49-sorsolás 5 226 582,80 lej (mintegy 980 ezer euró) értékű főnyereményének nyertese.

Ettől a hétvégétől már gazdag: bement a lottótársasághoz a csaknem egymillió eurós főnyereményért
2026. november 21., szombat

Megválasztották a magyar közmédia új vezérigazgatóját, aki 25 százalékos elbocsátást helyezett kilátásba

Kert Attilát választotta a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatójává szombaton a társaság tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület.

Megválasztották a magyar közmédia új vezérigazgatóját, aki 25 százalékos elbocsátást helyezett kilátásba
Hirdetés