
Fotó: Barabás Ákos
A helyi közigazgatásban kevés szó esik a jegyzői tevékenységről, többnyire a döntéshozók (az önkormányzati képviselő-testület és a polgármester) kerülnek a „rivaldafénybe”. A jegyző viszont ugyanúgy része a közigazgatásnak, a józan, „tiszta fej”, aki a döntéshozás törvényességét ellenőrzi. Székelyudvarhelynek Bodnár László visszavonulását követően ismét van jegyzője: Venczel Attila fiatalos lendülettel, viszont kellő tapasztalattal foglalta el hivatalát.
2018. december 29., 15:292018. december 29., 15:29
– Hosszú ideig volt Szentegyháza jegyzője, idén ősszel mégis váltott. Miért döntött úgy, hogy elvállalja Székelyudvarhely jegyzői tisztségét?
– 2003 óta dolgozom a közigazgatásban, 2007-ben lettem ideiglenesen Szentegyháza jegyzője, 2010-től pedig 2018. november 15-éig töltöttem be ezt a tisztséget. Szentegyházán jól is éreztem magam, másfél évtized alatt szinte második otthonommá vált a polgármesteri hivatal, ez év tavaszán még fel sem merült bennem a távozás gondolata. Aztán Bodnár László nyugdíjazását követően Székelyudvarhelyen többszöri versenyvizsgával sem sikerült betöltetni a megüresedett jegyzői állást, és ismerőseim arra bátorítottak, hogy próbáljam meg. Az igazság az, hogy ettől egészen októberig elzárkóztam. Majd ősszel volt egy egyeztetés, amelynek eredményeként jöttem át Székelyudvarhelyre. Kihívásnak tekintettem a lehetőséget, hiszen tizenhat év után, akármennyire szereti is az ember a munkáját, az már nem jelent kihívást. Márpedig
Rövid volt a gondolkodási idő, és november 15-étől Székelyudvarhelyre jöttem.
– Rövid ideje, hogy elfoglalta új helyét, mégis már két önkormányzati ülésen van túl. Eddig milyenek a tapasztalai Székelyudvarhelyen?
– Amit észlelek, az, hogy a szakmai problémák szinte mindenhol ugyanazok. Éppen ezért úgy érzem, hogy a tizenhat évnyi közigazgatási tapasztalat mindenképpen hasznomra válik, hogy megfelelően tudjam végezni a munkámat. A polgármesteri hivatalnál jól felkészült csapat van, felsőfokú tanulmányokkal rendelkező köztisztviselők, akikkel jól lehet együtt dolgozni. Az egyedüli furcsaság, hogy a közigazgatási eljárási ismeret, rutin hiányzik, elsősorban a fiatal, új kollégák esetében, a régieknél pedig olyan beidegződésekkel találkoztam, amelyeket összhangba kellene hozni azokkal a jogszabályokkal, amelyek a közigazgatási tevékenységet szabályozzák.
A tanácsüléseken is említettem már, mennyire furcsának találtam, hogy soha nem volt polgármesteri rendelettel összehíva a helyi önkormányzati képviselő-testület ülése, 2008 óta a helyi testületnek nincs működési és szervezési szabályzata, holott ez a határozat kellene legyen az első, amelyet megalakulása után elfogad a testület. Picit érdekesen zajlanak a szakbizottsági ülések, az ott megszületett szakjelentések szerkesztése is kissé furcsa számomra. Viszont szerintem semmi akadálya nincs annak, hogy itt a dolgok jól menjenek.
– Az említett problémák, „furcsaságok” kisvárosi jellegűek?
– Meggyőződésem, hogy mind olyan problémákról van szó, amelyekkel a román közigazgatási egységek mindenhol találkoznak. A közigazgatás lényegében a törvények végrehajtásának megszervezését jelenti. Egységes állam esetében a törvények mindenhol ugyanazok, a törvényalkalmazás pedig mindenhol ugyanazokba az akadályokba ütközhet. Adott esetben a törvények alkalmazásában nehézséget jelenthet a politikai hozzáállás is, de a köztisztviselők jogértelmezése is ugyanolyan változó.
– Milyen volt az eddigi munka az önkormányzati testülettel?
– A testület felkészült csapat, vannak viták, ezt jónak tartom,
A vita, ha konstruktív, mindenképpen a város hasznát szolgálja majd. Persze fontos odafigyelni arra, hogy a szakmai jellegű vitákat soha ne vigye át az ember személyes jellegűvé. Szentegyházán is voltak időszakok, amikor pezsgett az élet a testületben, az utóbbi években azonban inkább egységes volt a vélemény.
Fotó: Barabás Ákos
– A jegyző a kormány helyi képviselője, ez főként magyar vidékeken belső és külső konfliktusokat szülhet. Hogyan vélekedik, van itt kettősség?
– A jegyzőnek egyfajta ellenőrző szerepet kell ellátnia, feladata, hogy gondoskodjon arról, a döntéshozók döntései ne járjanak törvénytelenséggel. A döntéshozás maga a helyi önkormányzati testület feladata és joga, bizonyos feladatkörökben pedig – amelyekkel a törvény felruházza a városvezetőt – a polgármester a döntéshozó. A jegyzőnek kötelessége tájékoztatni a döntéshozást, amikor felmerülnek a törvényes előírásokkal ellentétes döntések.
Örvendetesnek is látnám, ha a döntéshozók nem ellenséges magatartásként, hanem segítőkész hozzáállásként értelmeznék ezt. Így nem lehet konfliktus, legyen szó kisebbségi vagy magyarsági kérdésről, vagy bármilyen más ügyről. Ugyanakkor szeretném, ha a jegyző státusza olyan lenne, mint Magyarországon. A magyar közigazgatás történetében a jegyzői funkciónak olyan múltja van, amelyet a modern adminisztráció és a román adminisztráció egy picit háttérbe szorított. Vannak olyan döntések, hatósági jogkörök, amelyek minden egyes esetben közigazgatási vagy jogi ismeretet igényelnek, és ilyenkor a jegyzőnek is nagyobb hatáskört kellett volna biztosítani. A román jogrendben, a közigazgatási törvény jelenlegi előírásai szerint
Ez teremthet olyan állapotokat, amikor a jegyzőnek nem engedik pártatlanul ellátni feladatait. Megfelelő emberi magatartással ezeket az esetleges konfliktusokat meg lehet előzni.
– Milyen a viszonya a Hargita Megyei Prefektusi Hivatallal? Illetve Ön szerint miért alakult ki – főként Székelyföldön – negatív kép a kormányhivatalról? Van ennek alapja?
– A prefektus intézményét szükséges hivatalnak tekintem. Mindig jól együttműködtem a prefektúra jogászaival, úgy érzem, ők teljes mértékben igyekeznek a törvényességi feladataikat ellátni. Tény, hogy vannak olyan esetek, amikor a prefektúra nem talál törvényesnek egy helyi tanácshatározatot és azt megtámadja, ebből kifolyólag pedig léteznek súrlódások a helyi hatóságokkal. Szerintem ezeknek már semmi közük nincs a szakmaisághoz, általában politikai értelmezésből születnek.
A prefektúra megfelelően végzi feladatát a megyében, felkészült jogászokkal rendelkezik, akik bármikor nyitottak voltak arra, hogy a döntéshozókkal tárgyaljanak. Próbáltam a kollégák tudomására hozni, hogy a prefektúrának is van egy törvényességi kontrollszerepe,
A bíróság előtt pedig mindenkinek lehetősége van megvédeni az igazát. Egyébként egy döntés sem tekinthető csupán azért törvényesnek, mert azt a prefektúra nem támadta meg, de ugyanígy ez fordítva is igaz. A közigazgatási döntés törvényességét mindig csak a közigazgatási bíróság tudja megállapítani.
A kisebbségi lét okán sokszor a prefektust mint a kormány képviselőjét össze is mossák a román kormányzattal. Vannak olyan esetek is, amikor a prefektúrának van igaza, és a politikum magyarázza félre a dolgokat. Nyilván mindig kell egy bűnbakot találni, és erre a prefektúra jó.
Bármiféle európai katonai stabilizációs kontingens Ukrajnába vezénylése Európa közvetlen részvételét jelentené a konfliktusban – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter keddi manilai sajtóértekezletén.
Jövő év elejétől az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (CNAS) szerződésben álló közforgalmú gyógyszertárakban is kiválthatók lehetnek a szklerózis multiplexben szenvedő betegek szájon át, izomba vagy bőr alá adott gyógyszerei.
Igazat kérdezni címmel jelent meg kedden Dragomán György új novelláskötete, a trilógia harmadik darabja, amelynek írásakor elmondása szerint az foglalkoztatta, hogy egy kis történetnek hogy lehet maximális súlya.
Azonnali hatállyal megszűnt az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatójának, Horváth Péter Jánosnak a megbízatása kedden – közölte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Facebook-oldalán.
A NATO fokozta a Fekete-tenger térségének megfigyelését, és továbbra is elkötelezett Románia katonai képességeinek támogatása mellett, a szövetségesek újabb hozzájárulásairól azonban egyelőre nem született konkrét döntés.
A NATO célja továbbra is az, hogy Ukrajna a lehető legerősebb legyen mind a harcmezőn, mind a béketárgyalásokon – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár Brüsszelben az ukrajnai védelmi kontaktcsoport ülését megelőzően kedden.
A romániaiak mintegy 73 százaléka nem tudna fedezni egy hathavi fizetésének megfelelő váratlan kiadást, és mindössze 31,1 százalékuk rendelkezik annyi megtakarítással, amennyi legalább hat hónapig elegendő lenne a megélhetési költségekre.
Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több erdélyi, bánsági, körösvidéki és olténiai folyó vízgyűjtő területére.
„Ne várd meg az első havazást!” mottóval indított tájékoztató kampányt kedden a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU), hogy felhívja a lakosság figyelmét a téli veszélyhelyzetek megelőzésének fontosságára.
Csapást mért az ukrán hadsereg a Krími hídra hétfőn és kedden. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden elmondta: helyre fogják állítani az ukrán dróntámadás által megrongált Krími hidat.
szóljon hozzá!