
Fotó: Kristó Róbert
A takarmánynövények és gyümölcsök éréséhez közeledve növekedni kezdett a vadkárok száma Hargita megyében, de egyelőre a medvék által elpusztított haszonállatok jelentik a leggyakoribb károkat. A kártérítés lassú, a gazdák körében terjed a villanypásztoros védelem.
2014. augusztus 19., 18:442014. augusztus 19., 18:44
Meghaladta a százat az idén hivatalosan feljegyzett vadkárok száma Hargita megyében. Noha ezek között még mindig a medvék által elpusztított haszonállatokról szóló esetek a leggyakoribbak, az utóbbi időben növekedni kezdtek a terménykárokkal kapcsolatos feljegyzések. Továbbra is a megyében élő medvék okozzák a legtöbb és legnagyobb értékű kárt, ezek többsége egyébként a tavasztól őszig tartó időszakban történik, a csúcsidőszak pedig ősszel van, a gabonafélék és a gyümölcsök érésekor – tudtuk meg Dóczy Annamáriától, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség biodiverzitás osztályának munkatársától. Elmondta, mostanáig összesen 111 vadkáresetről érkezett bejelentés az ügynökséghez, a medvék után a vaddisznók garázdálkodtak legtöbbször, de vannak farkasok és őzek által okozott káresetek is.
Százezres nagyságrendű károk
Mivel Udvarhelyszéken már tejes a takarmánykukorica, az utóbbi időben itt elkezdett nőni a mezőgazdasági területeken történő vadkárok száma, az elmúlt héten több Udvarhely környéki helyszínen is végeztek kárfelmérést az ügynökség munkatársai, főként kukoricásokban, amelyekben medvék és vaddisznók garázdálkodtak, de medve által megölt tehénről is kaptak bejelentést – tájékoztatott az ügynökség munkatársa.
Az idei vadkárok értékéről még nem készült összesítés az ügynökségnél, de ezek összértéke százezres nagyságrendű. A kárfelmérési normák szerint egy tehén értéke 2–3 ezer lej körül mozog, de a legnagyobb értékű károk vélhetően azokban az esetekben történtek, amikor juhokat ölt a medve, ugyanis ilyen alkalmakkor gyakori, hogy több állatot is elpusztít, a tehenek esetében viszont nagyon ritka, hogy egynél többet – mondta el Dóczy Annamária. Kérdésünkre azt is közölte, hogy a gyümölcsök közül főként a szilvára jár rá a nagyvad, így leginkább Udvarhelyszéken jegyzik fel az ilyen jellegű károkat, és ezek esetében nem is a kárba veszett gyümölcs jelenti a legnagyobb veszteséget, hanem az, hogy a medvék összetörik a fákat, miközben megpróbálnak hozzáférni a terméshez.
Vannak, akik lemondanak a kártérítésről
A szigorúan védett vadak – mint amilyen a medve is – által okozott károkat a környezetvédelmi minisztérium téríti meg, ám a kártérítési folyamat le van lassulva, a gazdáknak még a múlt évi kárukat sem térítette meg a szaktárca. Ez és a szigorú határidők miatt vannak olyan károsult gazdák, akik nem is igényelnek kártérítést. Ezekről viszont nincsenek pontos adatai a környezetvédelmi ügynökségnek, hiszen ilyenkor bejelentést sem kapnak, de a feltételezést támasztja alá az a tény is, hogy vannak falvak, ahonnan évek óta nem érkezett az intézményhez vadkárról szóló bejelentés. Dóczy Annamária elmondta azt is, hogy a gazdák körében egyre elterjedtebb a megelőzésként alkalmazott villanypásztoros védelem, az elmúlt években egyre többen kezdték alkalmazni ezt, de a földek őrzése is gyakori.
Többen kimenekültek egy gyergyószentmiklósi húsfeldolgozó épületéből, amint a létesítményben tűz keletkezett kedden este. Egy ember égési sérüléseket szenvedett a karjain. Jelenleg is zajlik az oltás.
Érdekes eszmefuttatásra hívja olvasóit a kultúráról a gyergyószentmiklósi könyvtár csütörtökön. Meghívottjuk Vida Gábor író, a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője lesz.
Újabb kezdeményezéssel segíti a rászorulókat a Gyulafehérvári Caritas: hétfőn megnyitotta a Szent Márton Éttermet, amelynek bevétele a gyergyószentmiklósi szeretetkonyha működését támogatja.
Két személyautó ütközött össze szombat hajnalban Gyergyószentmiklóson, a balesetben egy 72 éves nő megsérült, az egyik sofőr leheletében pedig alkoholt mutatott ki az szonda.
Hosszú, akadályokkal teli évek után végre elindulhatott a tevékenység a gyergyócsomafalvi Csalóka Óvodában. A 118 éves egykori községháza épülete teljesen megújult, és ma már korszerű, biztonságos környezet fogadja a gyerekeket.
Dr. Bíró Levente tüdőgyógyász A leggyakoribb légúti betegségek megelőzése címmel tart előadást Gyergyószentmiklóson.
Tájékoztató megbeszélésre hívja a lakosságot Gyergyóalfalu községvezetése az autópálya-beruházással kapcsolatban. Az esemény január 22-én, csütörtökön 12 órára van meghirdetve a helyi kultúrház színháztermébe.
Noha hosszú sorok nem alakultak ki, folyamatos a forgalom a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal adóosztályának pénztáránál. Január 15-től lehet befizetni a 2026-os évi helyi adókat.
Idén is ünnepi gálaműsorral köszöntik a Magyar Kultúra Napját a Gyergyói-medencében. Az eseménynek ezúttal a ditrói Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Ház ad otthont január 18-án, vasárnap 18 órától.
Idén is folytatják a Tarisznyás-estek sorozatát Gyergyószentmiklósón a Tarisznyás Márton Múzeumban.
szóljon hozzá!