
Fotó: Kristó Róbert
A takarmánynövények és gyümölcsök éréséhez közeledve növekedni kezdett a vadkárok száma Hargita megyében, de egyelőre a medvék által elpusztított haszonállatok jelentik a leggyakoribb károkat. A kártérítés lassú, a gazdák körében terjed a villanypásztoros védelem.
2014. augusztus 19., 18:442014. augusztus 19., 18:44
Meghaladta a százat az idén hivatalosan feljegyzett vadkárok száma Hargita megyében. Noha ezek között még mindig a medvék által elpusztított haszonállatokról szóló esetek a leggyakoribbak, az utóbbi időben növekedni kezdtek a terménykárokkal kapcsolatos feljegyzések. Továbbra is a megyében élő medvék okozzák a legtöbb és legnagyobb értékű kárt, ezek többsége egyébként a tavasztól őszig tartó időszakban történik, a csúcsidőszak pedig ősszel van, a gabonafélék és a gyümölcsök érésekor – tudtuk meg Dóczy Annamáriától, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség biodiverzitás osztályának munkatársától. Elmondta, mostanáig összesen 111 vadkáresetről érkezett bejelentés az ügynökséghez, a medvék után a vaddisznók garázdálkodtak legtöbbször, de vannak farkasok és őzek által okozott káresetek is.
Százezres nagyságrendű károk
Mivel Udvarhelyszéken már tejes a takarmánykukorica, az utóbbi időben itt elkezdett nőni a mezőgazdasági területeken történő vadkárok száma, az elmúlt héten több Udvarhely környéki helyszínen is végeztek kárfelmérést az ügynökség munkatársai, főként kukoricásokban, amelyekben medvék és vaddisznók garázdálkodtak, de medve által megölt tehénről is kaptak bejelentést – tájékoztatott az ügynökség munkatársa.
Az idei vadkárok értékéről még nem készült összesítés az ügynökségnél, de ezek összértéke százezres nagyságrendű. A kárfelmérési normák szerint egy tehén értéke 2–3 ezer lej körül mozog, de a legnagyobb értékű károk vélhetően azokban az esetekben történtek, amikor juhokat ölt a medve, ugyanis ilyen alkalmakkor gyakori, hogy több állatot is elpusztít, a tehenek esetében viszont nagyon ritka, hogy egynél többet – mondta el Dóczy Annamária. Kérdésünkre azt is közölte, hogy a gyümölcsök közül főként a szilvára jár rá a nagyvad, így leginkább Udvarhelyszéken jegyzik fel az ilyen jellegű károkat, és ezek esetében nem is a kárba veszett gyümölcs jelenti a legnagyobb veszteséget, hanem az, hogy a medvék összetörik a fákat, miközben megpróbálnak hozzáférni a terméshez.
Vannak, akik lemondanak a kártérítésről
A szigorúan védett vadak – mint amilyen a medve is – által okozott károkat a környezetvédelmi minisztérium téríti meg, ám a kártérítési folyamat le van lassulva, a gazdáknak még a múlt évi kárukat sem térítette meg a szaktárca. Ez és a szigorú határidők miatt vannak olyan károsult gazdák, akik nem is igényelnek kártérítést. Ezekről viszont nincsenek pontos adatai a környezetvédelmi ügynökségnek, hiszen ilyenkor bejelentést sem kapnak, de a feltételezést támasztja alá az a tény is, hogy vannak falvak, ahonnan évek óta nem érkezett az intézményhez vadkárról szóló bejelentés. Dóczy Annamária elmondta azt is, hogy a gazdák körében egyre elterjedtebb a megelőzésként alkalmazott villanypásztoros védelem, az elmúlt években egyre többen kezdték alkalmazni ezt, de a földek őrzése is gyakori.
Megérkeztek Borszékre azok az elektromos autóbuszok és kisbuszok, amelyek révén várhatóan már az ősztől elindulhat az újdonságnak számító városi és térségi tömegközlekedés a fürdővárosban és környékén.
Első alkalommal szervezik meg a március 16-tól két teljes hetet felölelő fesztivált, a Gyergyói Bábos Heteket, amely előadásokkal, kiállításokkal, közösségi programokkal hozza közelebb a bábszínház világát a Gyergyói-medence közönségéhez.
Gyergyóiak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban címmel tart előadást március 10-én, kedden délután hat órától a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban B. Garda Dezső történész.
Négy évvel a kiköltözés után még mindig várat magára a város kulturális központjának újranyitása. Bár az energetikai korszerűsítés a finisbe ért, a belső terek teljes megújulásához további jelentős forrásokra és kivitelezési munkákra van szükség.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
Egyszerre két örömhírt is megosztott közönségével a gyergyószentmiklósi HalVirág Bábszínház: közösségi összefogásnak köszönhetően sikerült kisbuszt vásárolniuk, miközben szombaton új előadás premierje következik.
Megkezdődött a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom tornyának felújítása. Csütörtökön leemelték a keresztet és a toronygombot, amelyből 158 év után előkerült az időkapszula – benne egy korabeli levéllel, pénzérmékkel és néhány meglepő tárggyal.
Több mint kétszázhetven fogyatékkal élő gyergyószentmiklósi kapott adókedvezményeket 2025-ben. Miután minden ilyen kedvezményt megszüntetett a kormány, most újra számíthatnak könnyítésekre. Így az 50 vagy 100 évnél idősebb lakások tulajdonosai is.
Megérkeztek azok az elektromos buszok Borszékre, amelyek helyi járatokat fognak biztosítani a fürdővárosban, valamint távolsági összeköttetést Gyergyótölgyes, Gyergyóholló és Maroshévíz irányába.
Kétnapos, gyakorlatorientált kertésztanfolyamot szerveznek Gyergyóremetén március 13–14-én. A rendezvény célja, hogy a helyi gazdák és kertbarátok neves szakemberektől szerezzenek naprakész, a mindennapokban is hasznosítható tudást.
szóljon hozzá!