A biogazdálkodásban és a családi gazdaságokban lehet a jövő

Egy hároméves felmérés alapján jelentést készített egy államfői bizottság a romániai mezőgazdaság helyzetéről, a diagnózisból az szűrhető le, hogy elmaradott a mezőgazdaság, nagyon sok a csak saját használatra termelő kisgazdaság, kevés a mezőgazdasági munkagép, a gazdák átlagéletkora viszont magas. A bizottság felmérése szerint a megművelt földterületek több mint 70 százaléka két hektárnál kisebb, a gazdaságok 97,7 százaléka tíz hektárnál kevesebb területtel rendelkezik, a száz hektárnál nagyobb farmok aránya 0,3 százalékos, a közepes méretű gazdaságoké – amelyek Európa más részein a legelterjedtebbek – nagyon alacsony, mindössze 1,8 százalékos.

Hargita megyében még az országos átlagnál is magasabb a kevés területtel rendelkező kisgazdaságok számaránya, nagyon sok ugyanis az úgynevezett nadrágszíjparcella a megyében. Viszont nem feltétlenül baj, hogy a mezőgazdaság nagyon felaprózott, sokkal  jobb, mint a Regátban, ahol a földek bérbeadásával 10–20 ezer hektáros nagyüzemi gazdaságok alakultak ki, a gazdák pedig legfeljebb egy kis parcellán termelnek, vagy csak várják az év végi bért, és támogatásért állnak sorba – véli Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője. Lehet, hogy a Hargita megyei gazdák többsége nem tud többet termelni annál, mint amivel családját és mondjuk a két, városban élő gyermekét ellátja, de legalább önállóak ezek a kisgazdaságok – mondta el a szakember. Török Jenő szerint nem járható út a nagyipari gazdálkodásra történő áttérés és a mezőgazdaság teljes gépesítése, ugyanis – és ezt tanulmányok is igazolják – nincs alternatíva a mezőgazdaságból ily módon kieső gazdatömegek foglalkoztatására.

A vegyszermentesség eredménye
A gazdálkodás jelenlegi formája valószínűleg hosszú távon is fenntarthatóbb, mint a szuperintenzív nagygazdaságok, amelyek ugyan sokat termelnek, de sok műtrágyát és vegyszert is használnak, amivel sokkal hamarabb tönkreteszik a talajt és a vizeket – magyarázta a vidékfejlesztési igazgatóság vezetője.

Az elnöki jelentés szerint a romániai gazdák hektáronként feleannyit se költenek műtrágyára, mint az európai átlag, ami hektáronként 113 euró. Török Jenő ebben szintén előnyt lát Hargita megyei viszonylatban, szerinte nyitni kellene a biogazdálkodás felé. Adatokkal érvelve elmondta, Hargita megyében a mezőgazdasági területek 88 százalékát az elmúlt több mint tizenöt évben nem érte egy csepp vegyszer sem. Ennek köszönhetően nagy a biodiverzitás, egy négyzetméteren akár 50–100-féle növényfaj is előfordulhat, miközben a sok vegyszert használó országokban olyan területek is vannak, ahol négyzetméterenként mindössze két-három növényfaj található. Hargita megye éppen azért tud sok EU-s agrár-környezetgazdálkodási támogatást lehívni, mert itt még nagy a biodiverzitás – mondta Török Jenő.

Természetesen nincs akkora helyi igény, hogy minden kisgazdaság áttérhessen a biogazdálkodásra, így a nagyüzemi mezőgazdaság és az önellátó kisgazdaságok között a közepes méretű, családi gazdaságok jelenthetnék az arany középutat Hargita megyében – véli a mezőgazdasági igazgatóság vezetője. A jobb értékesítés és a nagyobb értékű szerződések megszerzése érdekében viszont csoportosulniuk kellene ezeknek a gazdaságoknak, például két-három községenként egy-egy közös válogató- és csomagolóközpont létrehozásával – mondta az igazgató.