A vonatkozó törvény szerint építési munkálatokat csak építési engedéllyel lehet végezni. Illusztráció
Fotó: Pál Árpád
Egy építkezési engedély nélkül felépített ház, illetve egy újabb törvénytelen építkezés előkészületei borzolták fel a kedélyeket Csíkszentkirályon: egy helybéli igazságtalannak tartja, hogy míg ő 13 ezer lejt költött a háza felépítéséhez szükséges engedélyekre, mások dokumentumok nélkül építkeznek. A polgármesteri hivatal az országos építkezési hatóság értesítését tervezi, miután a büntetettek nem fizették ki az illegális építkezés miatt kiszabott bírságot.
2017. június 08., 13:132017. június 08., 13:13
2017. június 08., 17:512017. június 08., 17:51
Nem nézik jó szemmel a szentkirályiak a törvénytelen építkezéseket, amelyek évek óta zajlanak a Borozda kocsma melletti, név nélküli utcában. A helyiek azt kifogásolják, hogy
A szerkesztőségünket megkereső szentkirályi férfi szerint az említett utcában már több törvénytelenül felépített ház áll, és a napokban egy újabb építkezés is elkezdődött, ami ismét felborzolta a kedélyeket a településen.
„Két éve építettük fel a házunkat, és akkor költöztünk a családommal Szentkirályra. Az építkezéshez minden szükséges engedélyt beszereztünk, és ezek összértéke mintegy 13 ezer lej volt. Fizetni kellett többek között a polgármesteri hivatalnak, a víz- és a villanyszolgáltatónak, sőt, mivel Csíkzentkirály úgynevezett ásványvízvédelmi terület, az Altalajkincsek Országos Ügynökségétől (ANRM) is engedélyt kellett kérnünk, csak ez utóbbi 450 euróba, tehát több mint 2000 lejbe került. Mindent elintéztünk, jegyzőkönyveztettük, a házam jogilag teljesen rendben van. Ezzel szemben az a bosszantó, hogy ezt nem mindenki mondhatja el magáról a településen.
– magyarázta a férfi.
A férfit elmondása szerint az is bosszantja, hogy amíg ő szinte egy kisebb ház árát fizette ki az engedélyekre, és végigjárta az ezek beszerzéséhez szükséges kanyargós utat, addig az említett utca lakói építkezési engedély nélkül építkeznek. „A polgármesteri hivatal vagy képtelen ezt ellenőrizni, vagy nem is akarja. Beszéltem régebben egy illetékessel erről a témáról, de az volt az érzésem, hogy falaknak ütközök, mivel azt tanácsolta, hogy inkább ne foglalkozzak ezzel. Azt is elmondta, hogy
Nagyon zavaró ez a kettős mérce, hiszen ugyanolyan szabályok kellene vonatkozzanak mindenkire. Voltak már verekedések és gyújtogatások azon a területen, és több Hargita megyei településen láthattuk az utóbbi időben, hogy amennyiben a hatóságok nem lépnek, az embereknél egyszer csak betelik a pohár és sajátos módon szolgáltatnak igazságot maguknak. Nem kellene megvárni, amíg a szentkirályi közösség is önbíráskodásba kezd. Annak azonban örvendek, hogy legalább nem putrikat, tehát nem vályog- vagy deszkából összetákolt építményeket, hanem téglaházakat építenek. Jó látni, hogy civilizálódnak, csak az nem mindegy, hogy milyen módon. Az is zavaró, hogy ha én mellőzőm valamelyik engedély kiváltását, már másnap megjelentek volna az ellenőrző szervek, az ő kapujukon azonban senki sem mer bemenni. Minden törtvényes keretet áthágnak, megbüntetni őket nem lehet, mert nem fizetnek. Ha sikerül munkaórává alakítani a büntetésüket, akkor több mint 100 lejes órabérben kell azt ledolgozni.
– vetette fel a kérdést a szentkirályi férfi.
Illusztráció
Fotó: Pál Árpád
Az illegálisan építkezők ellen egyébként több eszközzel is felléphet a polgármesteri hivatal. Először is a helyszínen dokumentálni kell az ott zajló tevékenységet, amit az követ, hogy felszólítják a tulajdonost, hogy a hivatalos papírok beszerzéséig állítsa le a további építkezést. Ezután pénzbírságot szabhatnak ki, majd értesíthetik az országos építkezési hatóságot, végső esetben pedig bírósági ügy lesz belőle. A bíróság elrendelheti az illegálisan emelt ház vagy más építmény lebontását, akkor is, ha az magánterületen áll.
A felsorolt intézkedések alkalmazása még 2015-ben elkezdődött a Borozda nevű kocsma melletti utca lakóival szemben:
– tudtuk meg Székely Ernő csíkszentkirályi polgármestertől. „Tudunk egy házról, amelyet engedély nélkül építettek fel, és meg is büntettük a tulajdonosokat, azonban még nem fizették ki, mivel információink szerint jelenleg külföldön tartózkodnak az illetők. Nehéz megtalálni őket, de csak nem ússzák meg az ezzel járó felelősséget. A büntetés munkaórává alakítása is egy bonyolult eljárás, és a törvényszéknek is jóvá kell hagynia. Az órabér értéke változó, az összeget a bíró határozza meg. Olyan is volt, hogy 3-4 órára 500 lejt szabott ki. Az építkezési hatóságot még nem értesítettük az ügyről, de tervben van, hogy a közeljövőben megtesszük ezt is. Egyébként jártam a napokban a helyszínen, azt láttam, hogy valaki cementet és habtéglát rakott le az udvarára, úgyhogy valószínűleg ismét építkezéshez készülnek.
– vonta le a következtetést a polgármester.
Megkétszerezett pénzbírságok
Az 1991-ből származó 50-es számú – többször módosított – építkezéseket szabályozó törvény már a legelső cikkelyében leszögezi, hogy építési munkálatokat csak építési engedéllyel lehet végezni. Az építkezések minőségét szabályozó törvény legutóbbi módosítása tavaly szeptembertől lépett érvénybe, és gyakorlatilag a korábbi előírások aktualizálását foglalja keretbe, de emellett módosításokat is tartalmaz. Az egyik lényeges változás az, hogy a tulajdonosoknak részletes kivitelezési tervvel is rendelkezniük kell, nem elegendő csupán az engedélyeztetéshez leadott műszaki dokumentáció. Emellett az említett időponttól nem csak városon, de vidéki építkezéseken is kötelező a kivitelezőknek építésvezetőt alkalmazni, aki a szakmai követelmények betartását felügyeli. Az aktualizálás a kiróható pénzbírságok értékét is emeli, gyakorlatilag duplázza. Így például terv nélküli vagy hiányos dokumentációval való építkezésért 20 ezer és 40 ezer lej közötti, építésvezető nélküli építkezésért vagy az építkezési napló átadásának elmulasztásáért 10 ezer és 20 ezer lej közötti, a minőségi előírások és szabványok be nem tartásáért, technikai balesetek bejelentésének elmulasztásáért pedig 3 ezertől 10 ezer lejig terjedő bírság szabható ki.
Enyhébb medvetámadásnak eshetett áldozatul egy gombászó férfi Kőrispatak környékén, a hegyimentők több órás keresés után találtak rá.
Augusztus 15-31. között kézbesíti a posta a nyugdíjasoknak az újraszámolt nyugdíjukról szóló határozatot – írja az Agerpres az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerda esti tájékoztatása alapján.
Nagy felfordulást hozott magával az idei érettségi első napja, több megyében elmulasztották jelzéssel ellátni a magyar tagozatos tanulók román nyelv és irodalom dolgozatait. Hargita, Kovászna és Maros megyében azonban éltek a megjelölés lehetőségével.
Jóval kevesebb a fizetős parkolóhelyek száma Csíkszeredában, mint amennyi parkolási bérletet értékesített eddig a rendszert üzemeltető önkormányzati cég. Most már a parkolójegyek jelentik a bevételek legfőbb forrását.
A Drugtest szondákkal járművezetőkön végzett és pozitív eredményt mutató tesztek 15-20 százalékát érvénytelenítették a biológiai minták laboratóriumi elemzése után – közölte szerdán az Országos Rendőr-főkapitányság.
Nem az első és valószínűleg nem is az utolsó településfejlesztési terv az, amit a minap ismertetett Gyerő József, Kovászna polgármestere. A fő cél az, hogy korszerűsítésekkel, új létesítményekkel erősítsék az orbaiszéki település gyógyfürdőváros státusát.
Két személyautó balesetezett a marosvásárhelyi Dózsa György utcában szerdán este. A Maros megyei tűzoltóság tájékoztatása szerint egy utas beszorult az egyik összeroncsolódott járműbe.
Nyolcan utaztak abban a kisbuszban, amely egy személyautóval ütközött szerdán Székelyszenttamáson. Ketten sérültek meg, őket kórházba szállították a mentőegységek.
Hargita, Kovászna, Maros – ez a székelyföldi megyék rangsora a nyolcadikos diákok által az országos képességfelmérő vizsgán elért eredményeket tekintve. Két megyében tavalyhoz képest nőtt az ötöst vagy annál magasabb átlagot elérő diákok aránya.
Patakba csúszott egy gépjármű Gyergyóremetén, szerdán délután. A balesethez riasztott tűzoltóknak két személyt kellett kimenteniük.
szóljon hozzá!