A vonatkozó törvény szerint építési munkálatokat csak építési engedéllyel lehet végezni. Illusztráció
Fotó: Pál Árpád
Egy építkezési engedély nélkül felépített ház, illetve egy újabb törvénytelen építkezés előkészületei borzolták fel a kedélyeket Csíkszentkirályon: egy helybéli igazságtalannak tartja, hogy míg ő 13 ezer lejt költött a háza felépítéséhez szükséges engedélyekre, mások dokumentumok nélkül építkeznek. A polgármesteri hivatal az országos építkezési hatóság értesítését tervezi, miután a büntetettek nem fizették ki az illegális építkezés miatt kiszabott bírságot.
2017. június 08., 13:132017. június 08., 13:13
2017. június 08., 17:512017. június 08., 17:51
Nem nézik jó szemmel a szentkirályiak a törvénytelen építkezéseket, amelyek évek óta zajlanak a Borozda kocsma melletti, név nélküli utcában. A helyiek azt kifogásolják, hogy
A szerkesztőségünket megkereső szentkirályi férfi szerint az említett utcában már több törvénytelenül felépített ház áll, és a napokban egy újabb építkezés is elkezdődött, ami ismét felborzolta a kedélyeket a településen.
„Két éve építettük fel a házunkat, és akkor költöztünk a családommal Szentkirályra. Az építkezéshez minden szükséges engedélyt beszereztünk, és ezek összértéke mintegy 13 ezer lej volt. Fizetni kellett többek között a polgármesteri hivatalnak, a víz- és a villanyszolgáltatónak, sőt, mivel Csíkzentkirály úgynevezett ásványvízvédelmi terület, az Altalajkincsek Országos Ügynökségétől (ANRM) is engedélyt kellett kérnünk, csak ez utóbbi 450 euróba, tehát több mint 2000 lejbe került. Mindent elintéztünk, jegyzőkönyveztettük, a házam jogilag teljesen rendben van. Ezzel szemben az a bosszantó, hogy ezt nem mindenki mondhatja el magáról a településen.
– magyarázta a férfi.
A férfit elmondása szerint az is bosszantja, hogy amíg ő szinte egy kisebb ház árát fizette ki az engedélyekre, és végigjárta az ezek beszerzéséhez szükséges kanyargós utat, addig az említett utca lakói építkezési engedély nélkül építkeznek. „A polgármesteri hivatal vagy képtelen ezt ellenőrizni, vagy nem is akarja. Beszéltem régebben egy illetékessel erről a témáról, de az volt az érzésem, hogy falaknak ütközök, mivel azt tanácsolta, hogy inkább ne foglalkozzak ezzel. Azt is elmondta, hogy
Nagyon zavaró ez a kettős mérce, hiszen ugyanolyan szabályok kellene vonatkozzanak mindenkire. Voltak már verekedések és gyújtogatások azon a területen, és több Hargita megyei településen láthattuk az utóbbi időben, hogy amennyiben a hatóságok nem lépnek, az embereknél egyszer csak betelik a pohár és sajátos módon szolgáltatnak igazságot maguknak. Nem kellene megvárni, amíg a szentkirályi közösség is önbíráskodásba kezd. Annak azonban örvendek, hogy legalább nem putrikat, tehát nem vályog- vagy deszkából összetákolt építményeket, hanem téglaházakat építenek. Jó látni, hogy civilizálódnak, csak az nem mindegy, hogy milyen módon. Az is zavaró, hogy ha én mellőzőm valamelyik engedély kiváltását, már másnap megjelentek volna az ellenőrző szervek, az ő kapujukon azonban senki sem mer bemenni. Minden törtvényes keretet áthágnak, megbüntetni őket nem lehet, mert nem fizetnek. Ha sikerül munkaórává alakítani a büntetésüket, akkor több mint 100 lejes órabérben kell azt ledolgozni.
– vetette fel a kérdést a szentkirályi férfi.
Illusztráció
Fotó: Pál Árpád
Az illegálisan építkezők ellen egyébként több eszközzel is felléphet a polgármesteri hivatal. Először is a helyszínen dokumentálni kell az ott zajló tevékenységet, amit az követ, hogy felszólítják a tulajdonost, hogy a hivatalos papírok beszerzéséig állítsa le a további építkezést. Ezután pénzbírságot szabhatnak ki, majd értesíthetik az országos építkezési hatóságot, végső esetben pedig bírósági ügy lesz belőle. A bíróság elrendelheti az illegálisan emelt ház vagy más építmény lebontását, akkor is, ha az magánterületen áll.
A felsorolt intézkedések alkalmazása még 2015-ben elkezdődött a Borozda nevű kocsma melletti utca lakóival szemben:
– tudtuk meg Székely Ernő csíkszentkirályi polgármestertől. „Tudunk egy házról, amelyet engedély nélkül építettek fel, és meg is büntettük a tulajdonosokat, azonban még nem fizették ki, mivel információink szerint jelenleg külföldön tartózkodnak az illetők. Nehéz megtalálni őket, de csak nem ússzák meg az ezzel járó felelősséget. A büntetés munkaórává alakítása is egy bonyolult eljárás, és a törvényszéknek is jóvá kell hagynia. Az órabér értéke változó, az összeget a bíró határozza meg. Olyan is volt, hogy 3-4 órára 500 lejt szabott ki. Az építkezési hatóságot még nem értesítettük az ügyről, de tervben van, hogy a közeljövőben megtesszük ezt is. Egyébként jártam a napokban a helyszínen, azt láttam, hogy valaki cementet és habtéglát rakott le az udvarára, úgyhogy valószínűleg ismét építkezéshez készülnek.
– vonta le a következtetést a polgármester.
Megkétszerezett pénzbírságok
Az 1991-ből származó 50-es számú – többször módosított – építkezéseket szabályozó törvény már a legelső cikkelyében leszögezi, hogy építési munkálatokat csak építési engedéllyel lehet végezni. Az építkezések minőségét szabályozó törvény legutóbbi módosítása tavaly szeptembertől lépett érvénybe, és gyakorlatilag a korábbi előírások aktualizálását foglalja keretbe, de emellett módosításokat is tartalmaz. Az egyik lényeges változás az, hogy a tulajdonosoknak részletes kivitelezési tervvel is rendelkezniük kell, nem elegendő csupán az engedélyeztetéshez leadott műszaki dokumentáció. Emellett az említett időponttól nem csak városon, de vidéki építkezéseken is kötelező a kivitelezőknek építésvezetőt alkalmazni, aki a szakmai követelmények betartását felügyeli. Az aktualizálás a kiróható pénzbírságok értékét is emeli, gyakorlatilag duplázza. Így például terv nélküli vagy hiányos dokumentációval való építkezésért 20 ezer és 40 ezer lej közötti, építésvezető nélküli építkezésért vagy az építkezési napló átadásának elmulasztásáért 10 ezer és 20 ezer lej közötti, a minőségi előírások és szabványok be nem tartásáért, technikai balesetek bejelentésének elmulasztásáért pedig 3 ezertől 10 ezer lejig terjedő bírság szabható ki.
Az 1944-es átállásról tartott előadást Benkő Levente történész. Előadása fókuszában a magyarellenes intézkedések és megszólalások kaptak hangot, illetve a székelyföldi foglyok sorsát ismertette.
Erdei iskolát hoznának létre, ahol a természet szeretetére nevelhetik a gyerekeket, ezért is szervezte meg a Szentegyházi Közbirtokossági Egyesület és a Szentegyházi Nagycsaládosok Egyesülete a Kárpát-medencei Erdőpedagógiai Konferenciát és Szemlét.
A rendszerváltozás utáni, még mindig zavaros időkben foglalta el a székelyudvarhelyi polgármesteri széket Szász Jenő. Szakács-Paál Istvánnak már könnyebb a dolga – igaz, neki az elmúlt nyolc évnyi karantént kell feloldania.
Búcsút és jubileumi ünnepséget tartottak a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumnál. Az iskola védőszentjének ünnepére gyűltek össze a tanintézmény kápolnájában, ahol visszatekintettek az elmúlt 30 esztendőre.
Bicska, valamint kábítószer birtoklása miatt vettek őrizetbe két férfit Csíkszeredában szombaton. A Hargita megyei rendőrség egy átfogó akció során mintegy háromszáz személyt ellenőrzött, 5 bűncselekményt, és 19 kihágást állapított meg.
A Hargita megyei települések fejlesztésére 2,7 millió lej jut a hatszázalékos adóvisszaosztásból. Az összeg szétosztásáról a megyei tanácstestület rendkívüli ülésén szavazott november 15-én, pénteken.
Miért nincs túljelentkezés az orvosi rezidensvizsgákon és miért éri meg a háziorvosi szakosodást választani – többek között erről is beszélgettünk Vass Levente egészségügyi szakemberrel a vasárnap tartandó rezidensvizsga kapcsán.
Rászoruló családok számára tart jótékonysági gyűjtést a Csíkszeredai Vöröskereszt Kis Cipő elnevezéssel november 23-án és 24-én Szabadság-téren és a Csíki NEST pláza területén.
Erősen irritáló hatású vegyszert tartalmazó palackokat dobott valaki a szelektív hulladékba, emiatt le kellett állítani a munkafolyamatot a lécfalvi hulladéklerakóban. A sepsiszentgyörgyi köztisztasági vállalat nagyobb elővigyázatosságra int.
szóljon hozzá!