
Fotó: Boda L. Gergely
Ferencz Éva–Keresztes Franciska Marosvásárhelyi Állami Színház 1961–1978 című kötetének bemutatójával zárta a 2016–2017-es évadot a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. A rendezvényt kedd délután tartották a színház előcsarnokában, a szerzők mellett színészek, színházi műszaki munkatársak, jelenlegi és nyugalmazott irodalmi titkárok jelenlétében.
2017. június 29., 13:362017. június 29., 13:36
Aki jelen van, annak fontos a színház, a színház múltja – fogalmazott Keresztes Attila, a Tompa Miklós Társulat művészeti igazgatója, aki a Marosvásárhelyi Állami Színház 1961–1978 című kötet jelentőségéről beszélt. Elmondta, tanítványai egyáltalán nem tudják, kik azok a nagy színészek, akik meghatározták a színház első hatvan esztendejét, és valószínű, hogy a mostani generációról sem fognak tudni azok, akik majd ezután következnek. Ezért fontos ez a kiadvány, amely a színház kutatóközpontja hároméves munkájának eredményét mutatja be, a marosvásárhelyi intézményes színház 17 évet felölelő korszakát dokumentálja Ferencz Éva és Keresztes Franciska szerkesztésében. A kötet a 2006-ban megjelent Horváth Bea A Marosvásárhelyi Székely Színházban bemutatott darabok előadás-történetének legfontosabb adatai 1946–1961 folytatásaként a magyar tagozaton bemutatott előadások legfontosabb adatait tartalmazza, és a levéltári dokumentumok felhasználásával készült el.
Keresztes Franciska, Ferencz Éva, Keresztes Attila és Gáspárik Attila beszélt a kötetről
Fotó: Boda L. Gergely
Színházkutatás nem történt ebben az országban, mert nem létezik alapkutatás és nincsenek színháztörténészek – fejtette ki Gáspárik Attila. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy
Gáspárik beszélt arról a korszakról, amikor a színház nevéből eltűnt a Székely és maradt a Marosvásárhelyi Állami Színház megnevezés. Azt is tisztázta, hogy a székely kifejezés nem az intézmény jellegére vonatkozott, hanem a helyre, ahol működött. Az alapító oklevelet két tervhellyel írta meg ugyanis báró Kemény János (Marosvásárhely, illetve Brassó), tehát területi megnevezés volt a székely a színház nevében.
Gáspárik elmondta, mint a lisztszemeket, úgy gyűjtötték össze a kötetben közölt dokumentumokat, plakátokat, műsorfüzeteket, fotókat.
Fotó: Boda L. Gergely
Ferencz Éva a gyűjtőmunkáról beszélt, a szerkesztésről, arról, hogy a színház megszerettetése, a korszaknak a megismertetése volt a cél. Keresztes Franciskát – akit mint fiatal kollégát vont be a kutatásba – arra kérte, írja meg, mi tetszett neki egy-egy évadban. „Nem az előadások rekonstrukciójára törekedtünk, hanem jellemző momentumokat próbáltunk kiválasztani” – mondta a fiatal társszerkesztő.
A kötetet két célközönségnek szánták: azoknak, akiknek emlékeik vannak az egykori színházról, a bemutatott időszakról, valamint azoknak a fiataloknak, akiknek semmilyen kapcsolatuk nincs, mert nem lehet az adott korszakkal. E kiadványnak köszönhetően pedig kialakul egy kép arról, hogy milyen volt, milyen is lehetett a színház az ismertetett körülmények, nehézségek között.
Véget ért a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése Bukarestben, a román sajtó pedig máris kiszivárogtatta, hogy mint kérhettek az amerikaiak a Konstanca megyei légibázissal kapcsolatban.
Huszonötezer lej értékben róttak ki pénzbírságot, és jelentős mennyiségű faanyagot koboztak el a Hargita megyei rendőrök egy keddi ellenőrzés alkalmával.
Gyergyószentmiklóson jogosítvány nélkül vezető, Székelykeresztúron pedig vezetéstől eltiltott sofőrt füleltek le kedden a rendőrök. Mindkettőjük ellen büntetőeljárás indult.
Noha csak egy-két banival, de szerdán is magasabb árakat függesztettek ki egyes székelyföldi kutaknál, mint ami volt kedden.
Traian Băsescu a közel-keleti események kapcsán kijelentette, hogy Nicușor Dan államfőnek és Romániának „gyorsan, halogatás és habozás nélkül kell cselekednie”, annál is inkább, mert a jelek szerint az USA-nak szüksége van a konstancai támaszpontra.
A tél folyamán kialakult úthibák, kisebb-nagyobb kátyúk javítását hidegaszfalttal végzik az országutakon Hargita megyében. A nagyobb javításokra várni kell, és mivel nincs még költségvetés, egyelőre nem lehet tudni, hogy mire lesz pénz.
Nicușor Dan államfő összehívta szerdára a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Meghalt egy katonai pilóta kedden a borceai légi támaszponton.
A csapadékmennyiséget tekintve az elmúlt öt év legjobb telén vagyunk túl, a környezeti adottságok jók a mezőgazdasági szezonkezdéshez. Gazdasági szempontból azonban ez már kevésbé mondható el, több okból sem.
A 2026-os költségvetés tervezetében a helyi közösségek fejlesztésére több mint 86,4 milliárd lejt irányoznak elő, 7,4 milliárd lejjel többet, mint 2025-ben, és ez az eddigi legnagyobb összeg, amit a helyi önkormányzatok támogatására szánnak.
szóljon hozzá!