Fotó: Boda L. Gergely
Ferencz Éva–Keresztes Franciska Marosvásárhelyi Állami Színház 1961–1978 című kötetének bemutatójával zárta a 2016–2017-es évadot a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. A rendezvényt kedd délután tartották a színház előcsarnokában, a szerzők mellett színészek, színházi műszaki munkatársak, jelenlegi és nyugalmazott irodalmi titkárok jelenlétében.
2017. június 29., 13:362017. június 29., 13:36
Aki jelen van, annak fontos a színház, a színház múltja – fogalmazott Keresztes Attila, a Tompa Miklós Társulat művészeti igazgatója, aki a Marosvásárhelyi Állami Színház 1961–1978 című kötet jelentőségéről beszélt. Elmondta, tanítványai egyáltalán nem tudják, kik azok a nagy színészek, akik meghatározták a színház első hatvan esztendejét, és valószínű, hogy a mostani generációról sem fognak tudni azok, akik majd ezután következnek. Ezért fontos ez a kiadvány, amely a színház kutatóközpontja hároméves munkájának eredményét mutatja be, a marosvásárhelyi intézményes színház 17 évet felölelő korszakát dokumentálja Ferencz Éva és Keresztes Franciska szerkesztésében. A kötet a 2006-ban megjelent Horváth Bea A Marosvásárhelyi Székely Színházban bemutatott darabok előadás-történetének legfontosabb adatai 1946–1961 folytatásaként a magyar tagozaton bemutatott előadások legfontosabb adatait tartalmazza, és a levéltári dokumentumok felhasználásával készült el.
Keresztes Franciska, Ferencz Éva, Keresztes Attila és Gáspárik Attila beszélt a kötetről
Fotó: Boda L. Gergely
Színházkutatás nem történt ebben az országban, mert nem létezik alapkutatás és nincsenek színháztörténészek – fejtette ki Gáspárik Attila. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy
Gáspárik beszélt arról a korszakról, amikor a színház nevéből eltűnt a Székely és maradt a Marosvásárhelyi Állami Színház megnevezés. Azt is tisztázta, hogy a székely kifejezés nem az intézmény jellegére vonatkozott, hanem a helyre, ahol működött. Az alapító oklevelet két tervhellyel írta meg ugyanis báró Kemény János (Marosvásárhely, illetve Brassó), tehát területi megnevezés volt a székely a színház nevében.
Gáspárik elmondta, mint a lisztszemeket, úgy gyűjtötték össze a kötetben közölt dokumentumokat, plakátokat, műsorfüzeteket, fotókat.
Fotó: Boda L. Gergely
Ferencz Éva a gyűjtőmunkáról beszélt, a szerkesztésről, arról, hogy a színház megszerettetése, a korszaknak a megismertetése volt a cél. Keresztes Franciskát – akit mint fiatal kollégát vont be a kutatásba – arra kérte, írja meg, mi tetszett neki egy-egy évadban. „Nem az előadások rekonstrukciójára törekedtünk, hanem jellemző momentumokat próbáltunk kiválasztani” – mondta a fiatal társszerkesztő.
A kötetet két célközönségnek szánták: azoknak, akiknek emlékeik vannak az egykori színházról, a bemutatott időszakról, valamint azoknak a fiataloknak, akiknek semmilyen kapcsolatuk nincs, mert nem lehet az adott korszakkal. E kiadványnak köszönhetően pedig kialakul egy kép arról, hogy milyen volt, milyen is lehetett a színház az ismertetett körülmények, nehézségek között.
Bemutatják Székely Árpád Kárpátok (alpi formakincs a Magas-Tátrától a Retyezátig) című kötetét április 16-án, kedden 19 órától, a székelyudvarhelyi művelődési ház koncerttermében.
Nagy összegű korszerűsítésnek néznek elébe a Torjához tartozó Bálványosfürdőn. A polgármester szerint az üdülőtelepen medvebiztos szeméttárolókkal vágnak neki a nyárnak, valamint aszfaltréteggel borítják a hétvégi házakhoz vezető utat.
A Csíki Székely Múzeum a Magyar Nemzeti Múzeummal, a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközponttal, valamint az Iparművészeti Múzeummal partnerségben nagyszabású kiállítást mutat be. A megnyitó kedden, 17 órától lesz.
Póthidak és támfalak épülnek, átereszeket helyeznek el, ugyanakkor a járművek által használt felület szélesítése is folyamatban van a 137-es megyei úton Székelyudvarhely és Székelykeresztúr között.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd tízszázalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük a betegszabadság alatt.
Nemsokára birtokukba vehetik a gyerekek az újonnan épült bölcsődét és óvodát Kézdivásárhelyen, miután csütörtöki rendkívüli ülésén a helyi tanács a Manócska Napköziotthon, illetve a Bod Péter Tanítóképző ügykezelésébe adta az épületeket.
Az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének választmánya csütörtök este ülésezett, hogy megszavazza a szervezet polgármesterjelöltjét és tanácsosjelölt-listáját a júniusi helyhatósági választásokra. A huszonkét jelölt több mint fele újoncként méretkezik meg.
Hétvégén már látogathatók a nemrég született kölykök, de a marosvásárhelyi állatkertben új otthonukra lelő skarlátíbiszek is. Ez utóbbiak Németországból érkeztek, és igen látványosak.
Út szélén gyalogoló személyt ütöttek el csütörtökön reggel a Kézdivásárhely és Torja közötti szakaszon. A rendőrség vizsgálódik.
Mi alapján határozzák meg a teljesítményt? Milyen tényezőket vesznek figyelembe hangsúlyosabban? Mi mérhető egyáltalán? Egyelőre csak megválaszolatlan kérdések vannak az oktatási minisztérium által kezdeményezett, a differenciált, teljesítményalapú bérek kidolgozásával kapcsolatban.
szóljon hozzá!