
Fotó: Boda L. Gergely
Ferencz Éva–Keresztes Franciska Marosvásárhelyi Állami Színház 1961–1978 című kötetének bemutatójával zárta a 2016–2017-es évadot a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. A rendezvényt kedd délután tartották a színház előcsarnokában, a szerzők mellett színészek, színházi műszaki munkatársak, jelenlegi és nyugalmazott irodalmi titkárok jelenlétében.
2017. június 29., 13:362017. június 29., 13:36
Aki jelen van, annak fontos a színház, a színház múltja – fogalmazott Keresztes Attila, a Tompa Miklós Társulat művészeti igazgatója, aki a Marosvásárhelyi Állami Színház 1961–1978 című kötet jelentőségéről beszélt. Elmondta, tanítványai egyáltalán nem tudják, kik azok a nagy színészek, akik meghatározták a színház első hatvan esztendejét, és valószínű, hogy a mostani generációról sem fognak tudni azok, akik majd ezután következnek. Ezért fontos ez a kiadvány, amely a színház kutatóközpontja hároméves munkájának eredményét mutatja be, a marosvásárhelyi intézményes színház 17 évet felölelő korszakát dokumentálja Ferencz Éva és Keresztes Franciska szerkesztésében. A kötet a 2006-ban megjelent Horváth Bea A Marosvásárhelyi Székely Színházban bemutatott darabok előadás-történetének legfontosabb adatai 1946–1961 folytatásaként a magyar tagozaton bemutatott előadások legfontosabb adatait tartalmazza, és a levéltári dokumentumok felhasználásával készült el.
Keresztes Franciska, Ferencz Éva, Keresztes Attila és Gáspárik Attila beszélt a kötetről
Fotó: Boda L. Gergely
Színházkutatás nem történt ebben az országban, mert nem létezik alapkutatás és nincsenek színháztörténészek – fejtette ki Gáspárik Attila. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy
Gáspárik beszélt arról a korszakról, amikor a színház nevéből eltűnt a Székely és maradt a Marosvásárhelyi Állami Színház megnevezés. Azt is tisztázta, hogy a székely kifejezés nem az intézmény jellegére vonatkozott, hanem a helyre, ahol működött. Az alapító oklevelet két tervhellyel írta meg ugyanis báró Kemény János (Marosvásárhely, illetve Brassó), tehát területi megnevezés volt a székely a színház nevében.
Gáspárik elmondta, mint a lisztszemeket, úgy gyűjtötték össze a kötetben közölt dokumentumokat, plakátokat, műsorfüzeteket, fotókat.
Fotó: Boda L. Gergely
Ferencz Éva a gyűjtőmunkáról beszélt, a szerkesztésről, arról, hogy a színház megszerettetése, a korszaknak a megismertetése volt a cél. Keresztes Franciskát – akit mint fiatal kollégát vont be a kutatásba – arra kérte, írja meg, mi tetszett neki egy-egy évadban. „Nem az előadások rekonstrukciójára törekedtünk, hanem jellemző momentumokat próbáltunk kiválasztani” – mondta a fiatal társszerkesztő.
A kötetet két célközönségnek szánták: azoknak, akiknek emlékeik vannak az egykori színházról, a bemutatott időszakról, valamint azoknak a fiataloknak, akiknek semmilyen kapcsolatuk nincs, mert nem lehet az adott korszakkal. E kiadványnak köszönhetően pedig kialakul egy kép arról, hogy milyen volt, milyen is lehetett a színház az ismertetett körülmények, nehézségek között.
A bukaresti ítélőtábla elnöke, Liana Arsenie szerint a román igazságszolgáltatási rendszer médialincselés céltáblája lett, a Recorder dokumentumfilmje pedig egy szervezett destabilizáló mechanizmus részének tűnik.
Több mint ezer személyt evakuáltak csütörtökön a Szeben megyei prefektúra, és a nagyszebeni Octavian Goga Főgimnázium épületéből a gázszag miatt, és a jogosítványokat és útleveleket kibocsátó szolgálat is felfüggesztette tevékenységét.
Felborult egy teherautó a mezőcsávás községi Mezőfele településen csütörtök délután, a sofőrt a mentőegységek a helyszínen újraélesztették.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) „az igazságszolgáltatás destabilizálására irányuló kampány” részének tekinti a Recorder oknyomozó portálnak a rendszer problémáit taglaló dokumentumfilmjét.
Közúti baleset történt csütörtök délelőtt Csíkborzsova és Csíkszentmiklós között, két személy megsérült.
Megerősítette csütörtökön a bukaresti ítélőtábla egyik bírónője a munkatársainak a Recorder dokumentumfilmjében elhangzott kijelentéseit a romániai igazságszolgáltatási rendszer rendellenességeiről.
63 éves korában, 2025. december 10-én elhunyt Tövissi Zsolt műépítész, a hargitai megyeszékhely egyik meghatározó szakembere – osztotta meg a csíkdelnei Keresztelő Szent János Római Katolikus Plébánia.
Kirobbanó lelkesedés, ügyes fiatalok, óriás hangzavar, némi szubjektív értékelés – így jellemezte Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere a Székelyhonnak a szerda esti televíziós vetélkedőt. A többi városvezető szerint minden fiatal győztes volt.
Marius Voineag korrupcióellenes főügyész leváltását kéri az igazságügyi minisztertől a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke.
A kis önkormányzatoknak kedvezne az a törvénytervezet, amely lehetővé tenné, hogy több település közösen hozzon létre és működtessen kutyamenhelyet. Az állatvédő közösség részéről több aggály is megfogalmazódott a javaslat kapcsán.
szóljon hozzá!