
Az önkormányzatok térfelén pattog a labda. Dönteniük kell. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Kilenc városban és négy községben javasolta tanintézetek összevonását a Hargita megyei tanfelügyelőség, s noha hétfőre várták az érintett települések vezetőségeinek erre vonatkozó álláspontját, keddig ezt csak két önkormányzat küldte el az intézménynek. Ha nem tudnak megegyezni a költségmegtakarítás módjáról, a tanfelügyelőség vezetőtanácsa hoz döntést az ügyben.
2018. november 14., 09:082018. november 14., 09:08
2018. november 14., 14:542018. november 14., 14:54
Nem küldte még el álláspontját a tanfelügyelőségnek az összevonási javaslatok által érintett településvezetések többsége. A Hargita megyei városokon – Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Maroshévíz, Balánbánya, Borszék, Szentegyháza, Székelykeresztúr, Tusnádfürdő – kívül négy olyan község is van, amelyben az önkormányzat összevonási javaslatot kapott, mert egynél több jogi személyiséggel rendelkező tanintézet működik a településen. A négy község Csíkszentgyörgy, Gyergyóditró, Gyimesközéplok és Gyimesfelsőlok – tudtuk meg Görbe Pétertől. A megyei főtanfelügyelő elmondta, keddig csak Gyergyószentmiklósról, illetve Gyimesfelsőlokról kaptak választ.
– mondta arra a kérdésünkre, hogy a tanfelügyelőség milyen visszajelzésre számít a többi önkormányzattól.
Görbe Péter: az iskolahálózatról nem annak alapján kellene dönteni, hogy hány igazgatót akarnak, hanem aszerint, hogy mi jó a településnek. Képünk illusztráció
A főtanfelügyelő úgy véli, „legfeljebb nagyon apró mozgások lesznek”, ugyanis az ajánlás nem kötelező érvényű és az önkormányzatok előállhatnak más költségcsökkentő javaslattal is, ha azt kellőképpen megindokolják. Eddig a legjobb kifogás az összevonás ellen az, hogy előbb tanulmányt kellene készíteni annak hatásairól, és esetleg további alternatív javaslatokat is ki kellene dolgozni a költséghatékonyság növelésére.
– jelentette ki a főtanfelügyelő. Az önkormányzatok hatáskörével kapcsolatban megjegyezte, az iskolahálózatról nem annak alapján kellene dönteni, hogy hány igazgatót akarnak, hanem aszerint, hogy mi jó a településnek. „A rendszer igencsak felaprózott, és sok adminisztrációs költséggel jár. Mi leadtunk egy verziót, és az hatékony volna. (…) Az egyik fő oka annak, hogy rosszul állunk a költségek lefedésével, hogy más megyei jogú városokhoz viszonyítva aránylag sok jogi személyiséggel rendelkező tanintézményünk van” – ismertette a Hargita megyei oktatási hálózat költségvetési problémáiról és az összevonási javaslatok okáról a főtanfelügyelő.
A takarékossági intézkedésekről a hónap végéig kellene döntést hozni.
figyelembe véve az adott településvezetés álláspontját és javaslatát is. Továbbá várják a fejkvótás finanszírozás központi újraszámítását is, mivel a szaktárcánál a nyáron készült egy erre vonatkozó tanulmány, aminek ugyan nem ismert az eredménye, de úgy tudják, az előzőnél kedvezőbbek lesznek az új számítási értékek – tájékoztatott Görbe Péter.
Maros megyében Nyárádszeredában a Deák Farkas Általános Iskolát a tanfelügyelőség döntése alapján 2016-ban próbálták beolvasztani a Bocskai István Gimnáziumba. Ahogy Illés Ildikó Maros megyei főtanfelügyelőhelyettes érdeklődésünkre elmondta,
A nyárádszeredai elemi iskola ezáltal elveszítette volna önálló jogi személyiségét, ami ellen többen is hangoztatták nemtetszésüket, a városi önkormányzat is tiltakozott, a beolvasztás pedig elmaradt.
A marosvásárhelyi iskolákban már évekkel korábban megtörténtek az összevonások, legkorábban a volt 6. számú általános iskolát olvasztották be a 7. számúba, a Dacia Általános Iskola bekebelezte a volt 10. számú iskolát. A Tudor lakótelepen, ahol egymáshoz viszonylag közel több elemi iskola is működik, nem sikerült az összevonás, bár a tanfelügyelőség ezt tervezte. „Mostanában már nincsenek ilyen tervek, a gyereklétszám stabilizálódott” – mondta lapunknak Illés Ildikó, aki hasznosnak tartotta, hogy
Enyhén melegebb időjárásunk lesz az ilyenkor megszokottnál egészen év végéig, beleértve a karácsonyt is. A négyhetes előrejelzés szerint majd januártól térhetünk vissza a megszokott hőmérsékleti tartományokba.
Köszönetet mondott pénteken a Facebook-oldalán a bukaresti ítélőtábla vezetőségével szembeszálló Raluca Moroșanu mindazoknak, akik támogatják őt és a Recorder dokumentumfilmjében megszólaló Laurențiu Beșu bírót.
A legfrissebb tanulmány szerint Romániának a legnagyobb a medveállománya Európában, 10 600 és 12 700 közötti a barnamedvék száma az országban – számolt be pénteki brassói sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken megtekintette az észak-erdélyi (A3-as) autópálya két Bihar megyei szakaszának – a 26,35 kilométeres Berettyószéplak–Bisztraterebes és a 28,5 kilométeres Bisztraterebes–Bihar – munkálatait.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
1 hozzászólás