Az önkormányzatok térfelén pattog a labda. Dönteniük kell. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Kilenc városban és négy községben javasolta tanintézetek összevonását a Hargita megyei tanfelügyelőség, s noha hétfőre várták az érintett települések vezetőségeinek erre vonatkozó álláspontját, keddig ezt csak két önkormányzat küldte el az intézménynek. Ha nem tudnak megegyezni a költségmegtakarítás módjáról, a tanfelügyelőség vezetőtanácsa hoz döntést az ügyben.
2018. november 14., 09:082018. november 14., 09:08
2018. november 14., 14:542018. november 14., 14:54
Nem küldte még el álláspontját a tanfelügyelőségnek az összevonási javaslatok által érintett településvezetések többsége. A Hargita megyei városokon – Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Maroshévíz, Balánbánya, Borszék, Szentegyháza, Székelykeresztúr, Tusnádfürdő – kívül négy olyan község is van, amelyben az önkormányzat összevonási javaslatot kapott, mert egynél több jogi személyiséggel rendelkező tanintézet működik a településen. A négy község Csíkszentgyörgy, Gyergyóditró, Gyimesközéplok és Gyimesfelsőlok – tudtuk meg Görbe Pétertől. A megyei főtanfelügyelő elmondta, keddig csak Gyergyószentmiklósról, illetve Gyimesfelsőlokról kaptak választ.
– mondta arra a kérdésünkre, hogy a tanfelügyelőség milyen visszajelzésre számít a többi önkormányzattól.
Görbe Péter: az iskolahálózatról nem annak alapján kellene dönteni, hogy hány igazgatót akarnak, hanem aszerint, hogy mi jó a településnek. Képünk illusztráció
A főtanfelügyelő úgy véli, „legfeljebb nagyon apró mozgások lesznek”, ugyanis az ajánlás nem kötelező érvényű és az önkormányzatok előállhatnak más költségcsökkentő javaslattal is, ha azt kellőképpen megindokolják. Eddig a legjobb kifogás az összevonás ellen az, hogy előbb tanulmányt kellene készíteni annak hatásairól, és esetleg további alternatív javaslatokat is ki kellene dolgozni a költséghatékonyság növelésére.
– jelentette ki a főtanfelügyelő. Az önkormányzatok hatáskörével kapcsolatban megjegyezte, az iskolahálózatról nem annak alapján kellene dönteni, hogy hány igazgatót akarnak, hanem aszerint, hogy mi jó a településnek. „A rendszer igencsak felaprózott, és sok adminisztrációs költséggel jár. Mi leadtunk egy verziót, és az hatékony volna. (…) Az egyik fő oka annak, hogy rosszul állunk a költségek lefedésével, hogy más megyei jogú városokhoz viszonyítva aránylag sok jogi személyiséggel rendelkező tanintézményünk van” – ismertette a Hargita megyei oktatási hálózat költségvetési problémáiról és az összevonási javaslatok okáról a főtanfelügyelő.
A takarékossági intézkedésekről a hónap végéig kellene döntést hozni.
figyelembe véve az adott településvezetés álláspontját és javaslatát is. Továbbá várják a fejkvótás finanszírozás központi újraszámítását is, mivel a szaktárcánál a nyáron készült egy erre vonatkozó tanulmány, aminek ugyan nem ismert az eredménye, de úgy tudják, az előzőnél kedvezőbbek lesznek az új számítási értékek – tájékoztatott Görbe Péter.
Maros megyében Nyárádszeredában a Deák Farkas Általános Iskolát a tanfelügyelőség döntése alapján 2016-ban próbálták beolvasztani a Bocskai István Gimnáziumba. Ahogy Illés Ildikó Maros megyei főtanfelügyelőhelyettes érdeklődésünkre elmondta,
A nyárádszeredai elemi iskola ezáltal elveszítette volna önálló jogi személyiségét, ami ellen többen is hangoztatták nemtetszésüket, a városi önkormányzat is tiltakozott, a beolvasztás pedig elmaradt.
A marosvásárhelyi iskolákban már évekkel korábban megtörténtek az összevonások, legkorábban a volt 6. számú általános iskolát olvasztották be a 7. számúba, a Dacia Általános Iskola bekebelezte a volt 10. számú iskolát. A Tudor lakótelepen, ahol egymáshoz viszonylag közel több elemi iskola is működik, nem sikerült az összevonás, bár a tanfelügyelőség ezt tervezte. „Mostanában már nincsenek ilyen tervek, a gyereklétszám stabilizálódott” – mondta lapunknak Illés Ildikó, aki hasznosnak tartotta, hogy
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket – közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Egy újabb, 28 kilométeres szakaszát adják át várhatóan péntek délután az A7-es moldvai autópályának, de ahogy az infrastruktúra-fejlesztéseket monitorozó egyesület mondja: nálunk semmi sem ilyen egyszerű. Nagyobb a bejelentés, mint amit a valóság mutat.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a minimálbér kérdését, és eddigi közlése értelmében az „elvileg nem fog emelkedni”.
A legfelsőbb bíróság bírái csütörtökön úgy döntöttek, hogy megtámadják az alkotmánybíróságon a magánnyugdíjak kifizetését szabályozó törvénytervezetet.
A munka- és családügyi minisztérium elindítja október 20-án a 2025-ös lombikbébiprogramot – adta hírül csütörtöki közleményében az RMDSZ.
Turné indul Erdélyben, amely feltárja, mely népzenei dallamokból inspirálódott Johannes Brahms 21 magyar táncának megalkotásakor. A hosszas kutatómunka eredményét bemutató eseménysorozat Maros megyei dalt is azonosított a források között.
A Hargita Székely Néptáncszínház és a Csíki Játékszín alkalmazottai is elsősegélynyújtási képzésen vesznek részt, a két intézmény egy defibrillátort is kapott – az újraélesztés világnapján erről tartottak sajtótájékoztatót Csíkszeredában.
Hitelfelvételre készül a székelyudvarhelyi önkormányzat, amely a tervezett észak-nyugati elkerülőút nyomvonaláról is döntött. Utóbbi esetben négy lehetőség közül választották ki a képviselők, hogy melyiket dolgozza ki részletesebben a tervező.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
1 hozzászólás