Tizenháromból két önkormányzat reagált a tanintézet-összevonási javaslatra

Nem küldte még el álláspontját a tanfelügyelőségnek az összevonási javaslatok által érintett településvezetések többsége. A Hargita megyei városokon – Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Maroshévíz, Balánbánya, Borszék, Szentegyháza, Székelykeresztúr, Tusnádfürdő – kívül négy olyan község is van, amelyben az önkormányzat összevonási javaslatot kapott, mert egynél több jogi személyiséggel rendelkező tanintézet működik a településen. A négy község Csíkszentgyörgy, Gyergyóditró, Gyimesközéplok és Gyimesfelsőlok – tudtuk meg Görbe Pétertől. A megyei főtanfelügyelő elmondta, keddig csak Gyergyószentmiklósról, illetve Gyimesfelsőlokról kaptak választ.

– mondta arra a kérdésünkre, hogy a tanfelügyelőség milyen visszajelzésre számít a többi önkormányzattól.

A főtanfelügyelő úgy véli, „legfeljebb nagyon apró mozgások lesznek”, ugyanis az ajánlás nem kötelező érvényű és az önkormányzatok előállhatnak más költségcsökkentő javaslattal is, ha azt kellőképpen megindokolják. Eddig a legjobb kifogás az összevonás ellen az, hogy előbb tanulmányt kellene készíteni annak hatásairól, és esetleg további alternatív javaslatokat is ki kellene dolgozni a költséghatékonyság növelésére.

A tanulmányozás mindenkinek csak ilyenkor jut eszébe, de ideje volna már tenni akarást is rendelni mellé

– jelentette ki a főtanfelügyelő. Az önkormányzatok hatáskörével kapcsolatban megjegyezte, az iskolahálózatról nem annak alapján kellene dönteni, hogy hány igazgatót akarnak, hanem aszerint, hogy mi jó a településnek. „A rendszer igencsak felaprózott, és sok adminisztrációs költséggel jár. Mi leadtunk egy verziót, és az hatékony volna. (…) Az egyik fő oka annak, hogy rosszul állunk a költségek lefedésével, hogy más megyei jogú városokhoz viszonyítva aránylag sok jogi személyiséggel rendelkező tanintézményünk van” – ismertette a Hargita megyei oktatási hálózat költségvetési problémáiról és az összevonási javaslatok okáról a főtanfelügyelő.

A takarékossági intézkedésekről a hónap végéig kellene döntést hozni. 

Amennyiben az önkormányzatok nem jutnak közös álláspontra a tanfelügyelőséggel, a következő lépés az lesz, hogy a tanfelügyelőség vezetőtanácsa határoz az ügyben,

figyelembe véve az adott településvezetés álláspontját és javaslatát is. Továbbá várják a fejkvótás finanszírozás központi újraszámítását is, mivel a szaktárcánál a nyáron készült egy erre vonatkozó tanulmány, aminek ugyan nem ismert az eredménye, de úgy tudják, az előzőnél kedvezőbbek lesznek az új számítási értékek – tájékoztatott Görbe Péter.

Maros megyében Nyárádszeredában a Deák Farkas Általános Iskolát a tanfelügyelőség döntése alapján 2016-ban próbálták beolvasztani a Bocskai István Gimnáziumba. Ahogy Illés Ildikó Maros megyei főtanfelügyelőhelyettes érdeklődésünkre elmondta,

az ésszerűsítés lett volna a céljuk, a gimnáziumban ugyanis túl kevés volt a gyermek.

A nyárádszeredai elemi iskola ezáltal elveszítette volna önálló jogi személyiségét, ami ellen többen is hangoztatták nemtetszésüket, a városi önkormányzat is tiltakozott, a beolvasztás pedig elmaradt. 

A marosvásárhelyi iskolákban már évekkel korábban megtörténtek az összevonások, legkorábban a volt 6. számú általános iskolát olvasztották be a 7. számúba, a Dacia Általános Iskola bekebelezte a volt 10. számú iskolát. A Tudor lakótelepen, ahol egymáshoz viszonylag közel több elemi iskola is működik, nem sikerült az összevonás, bár a tanfelügyelőség ezt tervezte. „Mostanában már nincsenek ilyen tervek, a gyereklétszám stabilizálódott” – mondta lapunknak Illés Ildikó, aki hasznosnak tartotta, hogy

ésszerűsítették a kislétszámú iskolák működését azzal, hogy egy másikhoz csatolták.