
Az önkormányzatok térfelén pattog a labda. Dönteniük kell. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Kilenc városban és négy községben javasolta tanintézetek összevonását a Hargita megyei tanfelügyelőség, s noha hétfőre várták az érintett települések vezetőségeinek erre vonatkozó álláspontját, keddig ezt csak két önkormányzat küldte el az intézménynek. Ha nem tudnak megegyezni a költségmegtakarítás módjáról, a tanfelügyelőség vezetőtanácsa hoz döntést az ügyben.
2018. november 14., 09:082018. november 14., 09:08
2018. november 14., 14:542018. november 14., 14:54
Nem küldte még el álláspontját a tanfelügyelőségnek az összevonási javaslatok által érintett településvezetések többsége. A Hargita megyei városokon – Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Maroshévíz, Balánbánya, Borszék, Szentegyháza, Székelykeresztúr, Tusnádfürdő – kívül négy olyan község is van, amelyben az önkormányzat összevonási javaslatot kapott, mert egynél több jogi személyiséggel rendelkező tanintézet működik a településen. A négy község Csíkszentgyörgy, Gyergyóditró, Gyimesközéplok és Gyimesfelsőlok – tudtuk meg Görbe Pétertől. A megyei főtanfelügyelő elmondta, keddig csak Gyergyószentmiklósról, illetve Gyimesfelsőlokról kaptak választ.
– mondta arra a kérdésünkre, hogy a tanfelügyelőség milyen visszajelzésre számít a többi önkormányzattól.
Görbe Péter: az iskolahálózatról nem annak alapján kellene dönteni, hogy hány igazgatót akarnak, hanem aszerint, hogy mi jó a településnek. Képünk illusztráció
A főtanfelügyelő úgy véli, „legfeljebb nagyon apró mozgások lesznek”, ugyanis az ajánlás nem kötelező érvényű és az önkormányzatok előállhatnak más költségcsökkentő javaslattal is, ha azt kellőképpen megindokolják. Eddig a legjobb kifogás az összevonás ellen az, hogy előbb tanulmányt kellene készíteni annak hatásairól, és esetleg további alternatív javaslatokat is ki kellene dolgozni a költséghatékonyság növelésére.
– jelentette ki a főtanfelügyelő. Az önkormányzatok hatáskörével kapcsolatban megjegyezte, az iskolahálózatról nem annak alapján kellene dönteni, hogy hány igazgatót akarnak, hanem aszerint, hogy mi jó a településnek. „A rendszer igencsak felaprózott, és sok adminisztrációs költséggel jár. Mi leadtunk egy verziót, és az hatékony volna. (…) Az egyik fő oka annak, hogy rosszul állunk a költségek lefedésével, hogy más megyei jogú városokhoz viszonyítva aránylag sok jogi személyiséggel rendelkező tanintézményünk van” – ismertette a Hargita megyei oktatási hálózat költségvetési problémáiról és az összevonási javaslatok okáról a főtanfelügyelő.
A takarékossági intézkedésekről a hónap végéig kellene döntést hozni.
figyelembe véve az adott településvezetés álláspontját és javaslatát is. Továbbá várják a fejkvótás finanszírozás központi újraszámítását is, mivel a szaktárcánál a nyáron készült egy erre vonatkozó tanulmány, aminek ugyan nem ismert az eredménye, de úgy tudják, az előzőnél kedvezőbbek lesznek az új számítási értékek – tájékoztatott Görbe Péter.
Maros megyében Nyárádszeredában a Deák Farkas Általános Iskolát a tanfelügyelőség döntése alapján 2016-ban próbálták beolvasztani a Bocskai István Gimnáziumba. Ahogy Illés Ildikó Maros megyei főtanfelügyelőhelyettes érdeklődésünkre elmondta,
A nyárádszeredai elemi iskola ezáltal elveszítette volna önálló jogi személyiségét, ami ellen többen is hangoztatták nemtetszésüket, a városi önkormányzat is tiltakozott, a beolvasztás pedig elmaradt.
A marosvásárhelyi iskolákban már évekkel korábban megtörténtek az összevonások, legkorábban a volt 6. számú általános iskolát olvasztották be a 7. számúba, a Dacia Általános Iskola bekebelezte a volt 10. számú iskolát. A Tudor lakótelepen, ahol egymáshoz viszonylag közel több elemi iskola is működik, nem sikerült az összevonás, bár a tanfelügyelőség ezt tervezte. „Mostanában már nincsenek ilyen tervek, a gyereklétszám stabilizálódott” – mondta lapunknak Illés Ildikó, aki hasznosnak tartotta, hogy
A téli ünnepi időszakra időzített pirotechnikai ellenőrzőakció részeként a rendőrség eddig közel 53 tonna pirotechnikai cikket foglalt le, 540 büntetőeljárást kezdeményezett és 606 személy ellen indított nyomozást.
2025 meghatározó év Románia és az erdélyi magyar közösség számára: új politikai helyzet alakult ki, miközben Európát háború és gazdasági bizonytalanság terheli. Magyarországon választások közelegnek – a belpolitikai viták Erdélyben is érzékelhetők.
Erdély szívében, a Torockói-hegység peremén húzódik egy sziklakanyon, amelyet a természet évmilliók alatt faragott a saját arcára. Ez a Tordai-hasadék.
A földön 300 millió keresztény szenved állami elnyomásban vagy terrorszervezetek támadásaitól. Az erdélyi örmény gyökerekkel büszkélkedő Azbej Tristánnal, a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárral Kézdivásárhelyen beszélgettünk.
A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.
Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.
1 hozzászólás