
Az önkormányzatok térfelén pattog a labda. Dönteniük kell. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Kilenc városban és négy községben javasolta tanintézetek összevonását a Hargita megyei tanfelügyelőség, s noha hétfőre várták az érintett települések vezetőségeinek erre vonatkozó álláspontját, keddig ezt csak két önkormányzat küldte el az intézménynek. Ha nem tudnak megegyezni a költségmegtakarítás módjáról, a tanfelügyelőség vezetőtanácsa hoz döntést az ügyben.
2018. november 14., 09:082018. november 14., 09:08
2018. november 14., 14:542018. november 14., 14:54
Nem küldte még el álláspontját a tanfelügyelőségnek az összevonási javaslatok által érintett településvezetések többsége. A Hargita megyei városokon – Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Maroshévíz, Balánbánya, Borszék, Szentegyháza, Székelykeresztúr, Tusnádfürdő – kívül négy olyan község is van, amelyben az önkormányzat összevonási javaslatot kapott, mert egynél több jogi személyiséggel rendelkező tanintézet működik a településen. A négy község Csíkszentgyörgy, Gyergyóditró, Gyimesközéplok és Gyimesfelsőlok – tudtuk meg Görbe Pétertől. A megyei főtanfelügyelő elmondta, keddig csak Gyergyószentmiklósról, illetve Gyimesfelsőlokról kaptak választ.
– mondta arra a kérdésünkre, hogy a tanfelügyelőség milyen visszajelzésre számít a többi önkormányzattól.
Görbe Péter: az iskolahálózatról nem annak alapján kellene dönteni, hogy hány igazgatót akarnak, hanem aszerint, hogy mi jó a településnek. Képünk illusztráció
A főtanfelügyelő úgy véli, „legfeljebb nagyon apró mozgások lesznek”, ugyanis az ajánlás nem kötelező érvényű és az önkormányzatok előállhatnak más költségcsökkentő javaslattal is, ha azt kellőképpen megindokolják. Eddig a legjobb kifogás az összevonás ellen az, hogy előbb tanulmányt kellene készíteni annak hatásairól, és esetleg további alternatív javaslatokat is ki kellene dolgozni a költséghatékonyság növelésére.
– jelentette ki a főtanfelügyelő. Az önkormányzatok hatáskörével kapcsolatban megjegyezte, az iskolahálózatról nem annak alapján kellene dönteni, hogy hány igazgatót akarnak, hanem aszerint, hogy mi jó a településnek. „A rendszer igencsak felaprózott, és sok adminisztrációs költséggel jár. Mi leadtunk egy verziót, és az hatékony volna. (…) Az egyik fő oka annak, hogy rosszul állunk a költségek lefedésével, hogy más megyei jogú városokhoz viszonyítva aránylag sok jogi személyiséggel rendelkező tanintézményünk van” – ismertette a Hargita megyei oktatási hálózat költségvetési problémáiról és az összevonási javaslatok okáról a főtanfelügyelő.
A takarékossági intézkedésekről a hónap végéig kellene döntést hozni.
figyelembe véve az adott településvezetés álláspontját és javaslatát is. Továbbá várják a fejkvótás finanszírozás központi újraszámítását is, mivel a szaktárcánál a nyáron készült egy erre vonatkozó tanulmány, aminek ugyan nem ismert az eredménye, de úgy tudják, az előzőnél kedvezőbbek lesznek az új számítási értékek – tájékoztatott Görbe Péter.
Maros megyében Nyárádszeredában a Deák Farkas Általános Iskolát a tanfelügyelőség döntése alapján 2016-ban próbálták beolvasztani a Bocskai István Gimnáziumba. Ahogy Illés Ildikó Maros megyei főtanfelügyelőhelyettes érdeklődésünkre elmondta,
A nyárádszeredai elemi iskola ezáltal elveszítette volna önálló jogi személyiségét, ami ellen többen is hangoztatták nemtetszésüket, a városi önkormányzat is tiltakozott, a beolvasztás pedig elmaradt.
A marosvásárhelyi iskolákban már évekkel korábban megtörténtek az összevonások, legkorábban a volt 6. számú általános iskolát olvasztották be a 7. számúba, a Dacia Általános Iskola bekebelezte a volt 10. számú iskolát. A Tudor lakótelepen, ahol egymáshoz viszonylag közel több elemi iskola is működik, nem sikerült az összevonás, bár a tanfelügyelőség ezt tervezte. „Mostanában már nincsenek ilyen tervek, a gyereklétszám stabilizálódott” – mondta lapunknak Illés Ildikó, aki hasznosnak tartotta, hogy
Nyilvánosságra hozták azt a megdöbbentő felvételt, amelyen jól látható, hogy teljesen zavartan közlekedik egy kamion az E60-ason. Mint a vizsgálatok során kiderült, a teherautó Kovászna megyei sofőrje ittas volt, őrizetbe is vették.
Július 1-jétől, szerdától a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő az országos bruttó minimálbér. Erről a március 12-én elfogadott 146-os számú határozatával döntött a kormány.
Már nem csak a véglegesítés előtt álló bértörvény-tervezet miatt nő az elégedetlenség az egészségügyben és a szociális ellátórendszerben, hanem a személyzethiány miatt fokozódó leterheltség miatt is. Általános sztrájkra készül az érdekvédelem.
Húsz megye hatvan településén és Bukarestben okozott károkat a kedd esti vihar – közölte szerdán reggel a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).
Közzétette kedden este a vagyonnyilatkozatát Nicușor Dan államfő.
A szaknak megfelelő kötelező tantárgy (matematika vagy történelem) írásbeli vizsgájával folytatódik szerdán az érettségi.
Az időjárás a következő négy hétben is többnyire a kánikula jegyeit fogja megtartani, miközben az ország nagy részén jelentős csapadékhiány várható az Országos Meteorológiai Szolgálat négyhetes előrejelzése szerint.
A minimálbér emelkedése miatt július elsejétől 202,5 lejről 216,25 lejre nő a bírságpont értéke – tájékoztatott kedden a közlekedésrendészet.
Rekord született: még nem fordult elő eddig az, hogy Kovászna megyében négy egymást követő napon vörös kódú, azaz a legmagasabb fokozatú riasztást adjanak ki a hőség miatt.
Medve jelenléte miatt figyelmeztették Ro-Alert üzenetben a csíkszeredaiakat kedd este.
1 hozzászólás