Thomas Erikson Székelyföldön is kimondta: valaki más történetében mi is idióták vagyunk

Thomas Erikson rávilágított, a szociális készségekkel ugyanaz van, mint a humorral, mindenki azt hiszi, hogy van neki. Ahhoz tehát, hogy jó kommunikátorok legyünk, a jó szociális készségek nélkülözhetetlenek, ehhez pedig önismeretre van szükség, hogy jobban megértsük azt, hogy kik vagyunk valójában.

Néhány ember feladat-orientáltabb, mások kapcsolat-orientáltabbak, és egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál, hanem csak különbözőek, sőt extrovertáltság és introvertáltság alapján is nagyon különbözünk. Erikson szerint az extrovertált emberek mindig meg akarják menteni az introvertáltakat, pedig semmi szükség rá, hiszen az introvertált jól tudja, mi a különbség az egyedüllét és a magány között – tette hozzá.

Melyik szín vagy te?

A piros extrovertált, feladat-orientált, domináns, versenyszellemű, aktív, siettető – magyarázta Thomas Erikson, és a saját feleségét hozta fel példának, aki számára az egész élet egy verseny, de nagyon hatékony, mert mindig csinál valamit, sosem ül tétlenül, és imádja a változásokat – tudtuk meg az írótól.

A sárga emberek is extrovertáltak, de ők kapcsolat-orientáltak, túláradóan pozitívak, kreatívak, és olyan feladatokat oldanak meg, amelyekről mások nem is hallottak, kissé a föld fölött járnak, nagyon szétszórtak, és ők maguk a változás – jellemezte őket Erikson.

Beszélt a gondoskodó zöldekről is, akik mindenre emlékeznek – főleg arra, ha megbántják őket, de nem beszélnek róla, hogy ne bántsanak meg másokat, egyáltalán nem versengő típusok, jó csapatjátékosok, türelmesek, jó hallgatóság, de nem szeretik a változást.

Az analizáló és folyton kétkedő kékek pedig általában mérnökök, könyvelők, IT-szakemberek, akik szeretik a részleteket, minden érdekes számukra, és nagyon szkeptikusak a változásokkal szemben – mesélte Thomas Erikson. Szerinte

Ezért a közönség kérdésére válaszolva, miszerint megváltoztathatjuk-e a színűnket azt felelte: mindig megtanuljuk, hogy kis időre hogyan kell más színűként viselkedni, helyzettől függ, hogy hogyan viselkedünk, de „nem kell megerőszakolni” azt, akik valójában vagyunk.