Sokan kételkednek még ma is a vírus létezésében és az óvintézkedések szükségszerűségében
Fotó: Haáz Vince
A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos tévhitek annyira elterjedtté váltak, hogy csak akkor fognak háttérbe szorulni, amikor már mindenkinek lesz legalább egy koronavírusos ismerőse, és az esetszámokat elnézve erre már nem is kell sokat várni – véli Fejér Szilárd kémikus-kutató, akivel egyebek mellett a tévhitekről, a fertőzés terjedéséről és magáról a vírusról beszélgettünk.
2020. október 25., 12:212020. október 25., 12:21
2020. október 25., 14:212020. október 25., 14:21
A vírusok és a jelenleg tomboló világjárvány számos vetületét elemezte már Fejér Szilárd vegyész, kémikus, kutató, a sepsiszentgyörgyi Pro Vitam diagnosztikai laboratórium vezetője, aki az angliai Cambridge Egyetemen doktorált, fő kutatási területe pedig az önszerveződés. Azt vizsgálja, hogyan lesz spontán módon valami egyszerű építőelemből valami nagyon bonyolult, ilyenek a vírusok is. A téma szakértőjeként a következő hetekben a világjárvány számos vetületét vesszük górcső alá a segítségével, első beszélgetésünk során egyebek mellett a tévhitekről, a fertőzés terjedéséről és magáról a vírusról kérdeztük.
Mint a szakember kezdésként kiemelte, az adatok magukért beszélnek, és
„A »hiszem, ha látom« hozzáállás sok esetben hasznos, viszont ezt a járványt elsősorban nem hinni kell, mivel nem egy megfoghatatlan dologról van szó, hanem rengeteg tudományos bizonyíték létezik rá, tehát tulajdonképpen a tényeket kell elfogadni. Ennek az ellenkezőjét hinni nagy butaság. Igenis létezik a járvány, és száz éve nem volt hasonló probléma” – hangsúlyozta Fejér Szilárd.
Hozzátette: ettől eltekintve a tagadás nem egy modernkori hóbort, hiszen mindig is jellemző volt: ha volt valamilyen probléma, amely egy szélesebb társadalmi réteget érintett, az emberek mindig bűnbakokat kerestek, főleg, ha nem értették a probléma forrását. Régen például azzal magyaráztak egy-egy csapást, hogy megharagítottak egy Istent, mert nem áldoztak neki eleget, ami ugyanolyan hibás volt, mint ma azt állítani, hogy a járvány nem is létezik, esetleg csak a gonosz háttérhatalom kitalációja vagy éppen egy laborban előállított veszélyes tömegpusztító fegyver, amivel próbálják a világ népességét megtizedelni.
„Nem meglepő a tagadó hozzáállás megléte, tulajdonképpen egy védekezési reakció, amivel próbálják a nehezen megérthetőt értelmezni.
Akik az álhíreket terjesztik, kiragadnak kontextusból dolgokat, átértelmezik ezeket, és csak olyan bizonyítékokat vesznek elő, amelyek az ő állításukat támasztják alá, illetve leseprik az asztalról az adatok többi 99 százalékát, amely a meggyőződésük ellentétét támasztja alá. Tehát ha találnak egy tanulmányt, ami megerősíti a meglátásukat, csak azt hangsúlyozzák, és teljesen figyelmen kívül hagyják a többi ezret, ami ennek ellenkezőjét bizonyítja. A hülyeség mindig könnyebben terjed, mint a hiteles információ” – szögezte le a szakember.
Arra is kitért, hogy bár az átlagember szabad szemmel nem látja magát a vírust, megfelelő kísérleti módszerekkel vizsgálható, így nem lehet azt mondani, hogy nem is létezik, hiszen van róla felvétel. „Tudjuk azt is, hogy a koronavírusból rengeteg fajta létezik, emberekben is van több féle is, ez viszont egy új típus, és azt nem tudják sokan elfogadni, hogy ilyen nagy problémát okozott egy elég kis változás a vírusban.
A vírus egy se nem élő, se nem halott részecske, úgy kell elképzelni, mint egy csomagot, ami ha bejut a sejtbe, hirtelen ráveszi arra, hogy sokszorosítsa. Ha saját magát sokszorosította, akkor kijut a sejtből, még mindig csomagként, és bejut a következő sejtbe, vagy esetleg egy más gazdaszervezet sejtjeibe, és ugyanezt végigjátssza. Minden vírus így működik, hiszen ez az egyik tulajdonságuk, hogy csak élő sejtekben képesek szaporodni” – magyarázta.
A szakember szerint gond az is, hogy belefáradnak az emberek, főként ha a megélhetésük is veszélybe került
Fotó: Beliczay László
Az, hogy ez milyen és mekkora problémát okoz, attól függ, hogy milyen folyamatokat indít el, a szervezet hogyan védekezik a vírus ellen, ebből adódnak a tünetek. Fejér szerint bármilyen kórokozót lehet tünetmentesen hordozni, vannak olyan személyek, akiknél az immunrendszer csak éppen annyira reagál, hogy kordában tartsa a terjedést, vagy éppen engedi elszaporodni, de olyan folyamatokat nem indít be, amelyek komplikációkhoz vezetnek.
Az is tévhit viszont, hogy a tünetmentesek nem adják tovább a fertőzést. „A tünetmentesek mintái a fertőzés elején mennyiségileg ugyanannyi vírust tartalmaznak, mint a tüneteseké, tehát ugyanúgy megfertőzhetnek másokat. Vannak ráadásul úgynevezett szuperfertőzők, akik sokkal több személynek képesek továbbadni a vírust. Az influenzánál legalább egy vagy két embernek adja tovább a fertőzést egy beteg, a koronavírusnál viszont ez másként működik. Az átlag esetében is ugyanennyi, de nem az a jellemző, hogy minden beteg 1-2 személyt fertőz meg, hanem egyre több jel mutat arra, hogy nem egységes a fertőzés átadására való hajlam.
Nem tudjuk ennek az okát, de az biztos, hogy vannak olyan körülmények, amelyek elősegítik a szuperfertőzés létrejöttét, például ha egy zárt térben, ahol sok ember tartózkodik, van egy szuperfertőző. Azt viszont nem tudni, ki válik azzá, ezért jönnek létre a gócpontok is. Ezeknek a láncolatoknak a kordában tartása lenne igazán fontos, de ezt csak akkor lehetne véghez vinni, ha megfelelő kontaktkutatás lenne, és nem csak azt derítenék ki, ha valaki megfertőződik, hogy kiknek adhatta tovább, hanem azt is, hogy ő kitől kaphatta el. Erre sajnos nincs kapacitás” – mutatott rá Fejér.
Már nyolc hónapja tart a járványhelyzet az országban
Fotó: Haáz Vince
A szakember arról is szót ejtett, hogy egyre nagyobb a pozitív tesztek aránya, ami azt is jelenti, hogy már rég elszabadult kontroll alól a járvány. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) úgy tartja, hogy a járványt 5 százalék pozitivitási arányig (az elvégzett tesztek hány százaléka pozitív) tartják ellenőrzés alatt, a fölött pedig kicsúszott a járványkezelés a hatóságok kezéből. Romániában ez az arány átlagosan már 20 százalék körül alakult az utóbbi napokban.
A tudományos adatok ellenére kialakult tiltakozás kapcsán viszont érdemes azt is megemlíteni, hogy mivel már nyolc hónapja tart a járványhelyzet az országban, az emberek belefáradtak, illetve a kormányzati kommunikáció sem volt megfelelő. „Az elején ideig-óráig félelemmel kordában lehetett tartani az embereket, és a járvány első hullámának megfékezése is ennek volt köszönhető. A gond ott van, hogy belefáradnak az emberek, főként ha a megélhetésük is veszélybe került, és valamilyen szinten érthető is a felháborodásuk, viszont azt kellene megérteni, hogy valamennyi áldozatot mindenkinek vállalnia kell, mert a felelősség közös. A kommunikáció is elindult ebbe az irányba az utóbbi időben, már nem csak a félelemkeltés működik, de valószínűleg már késő, mivel a hülyeség annyira elterjedt, hogy már csak akkor fog alábbhagyni, amikor mindenkinek lesz koronavírusos ismerőse. Néhány hónap múlva mindenképp alább fog hagyni ez a vírustagadásos mozgalom” – vetítette elő Fejér Szilárd.
Míg szinte minden erdélyi városnak van sétálóutcája, addig Marosvásárhelynek még mindig nincs egy olyan városi tere, amely csak a gyalogosoké. A polgármester tervei szerint májustól már két sétálóutcája is lehet a városnak.
Lakóházra is átterjedhet a meggyulladt háztartási hulladék okozta vasárnapi tűz a marosvásárhelyi Toldi (Băneasa) utcában, az oltás jelenleg zajlik.
A bárányhús nagyon megosztó tud lenni, és nem csak húsvét tájékán: vagy ínyencségnek tartják, vagy viszolyognak tőle, az átmeneti állapot fölöttébb ritka – pedig nem árt tudni, hogy hajdanán a székelység alapeledelének számított a gyapjas jószág.
Teljesen kiégett egy személyautó szombaton az apoldi vártemplom közelében.
Első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal szervezett Tavaszünnepet szombaton a kézdivásárhelyi Waldorf-közösség. A Perkőn megtartott, családias hangulatú eseményen a gyerekek ügyességi játékokon vehettek részt, de volt séta, piknik és magbörze is.
Pincében tárolt szalmabálák kaptak lángra a Zabolához tartozó Páva falurészen szombaton délután. A hivatásos és önkéntes alakulatok jelenleg is dolgoznak az oltáson, személyi sérülés nem történt.
A színház világnapja alkalmából a magyar színjátszás hőskorát megidéző kiállítással tiszteleg a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy, együttműködésben a kassai Thália Színházzal és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházzal.
Gyergyószék mint Hargita megye energetikai csomópontja, újabb mérföldkőhöz érkezett az infrastrukturális fejlesztések terén. Gyergyóremetén egy 110 ezer voltos villanytelep épül. Jelenleg ez az országban a legnagyobb ilyen típusú beruházás.
Tűz ütött ki a Dicsőszentmártonhoz tartozó Csüdőtelkén péntek este, a lángoló növényzet kioltásán jelenleg is dolgoznak – közölte a Maros megyei katasztrófavédelem.
Csak június 1-jétől jár bírság a számlák eFactura rendszerbe történő feltöltésének elmulasztása esetén – jelentette be pénteken a pénzügyminiszter.
11 hozzászólás