
Ugyan még nincs biotej minősítésű tanúsítványuk, már most biotejet termelnek a gyimesi gazdák
Fotó: Pinti Attila
A gyimesvölgyi szarvasmarhatartó gazdák bizalmára és csatlakozására van szükség ahhoz, hogy kifizetődően működhessen a nemrég megvalósul gyimesbükki tejcsarnok, amelynek kapacitása napi 1600 liter tej. Hosszútávon főleg a biotejként való értékesítés érné meg a gazdáknak, hiszen akár kétszeres árat is kaphatnának a leadott tejért.
2022. július 09., 09:052022. július 09., 09:05
„A gyimesvölgyi gazdák jelenleg is biotejet termelnek, hiszen a hegyvidéki övezetben nem szennyezik semmilyen vegyszerrel a gyepterületeket, csakhogy a biotejként való értékesítéshez tanúsítvány megszerzése szükséges, amely egy hosszabb folyamat” – avatott be a részletekbe Farkas Tibor, a 220 gazdát tömörítő Gyimesvölgyi Bio Egyesület elnöke. Tőle tudjuk, hogy
Nem minden gazda vágott bele a nehézkes eljárásba, sokan ugyanis inkább kivárnak vele, hogy tényleg megéri-e ezzel foglalkozni – magyarázta Farkas. Hozzátette, kell legyenek pozitív példák, hogy a többiek is kövessék.
– példázódott az egyesület elnöke, hogy miért is érné meg a gazdáknak. Szerinte a biotej piaca most van kialakulóban, és amelyet fel fog rázni a gyergyóremetei tejporgyár jövő eleji elindulása is.
Évek óta készülnek arra, hogy Gyimesbükkön is tejcsarnok működhessen, a rendszerváltozás után el kellett telnie több mint 30 évnek, hogy ez megvalósulhasson.
– mondta Farkas, aki megjegyezte azt is, hogy mindezt egy hosszas engedélyeztetési folyamat előzte meg. A létesítmény felszerelését, mint például a laboratóriumi eszközöket, a hűtőtankokat, valamint az inox tejedényeket pedig az egyesület fedezte, a működtetést is ők biztosítják. Az épületben helyet kapott az irodájuk is, hogy tanácsadásban részesíthessék a gazdákat. Mint megtudtuk, a tejcsarnok napi 1600 liter tej fogadására képes, ahová egyelőre a gazdák kell beszállítsák a kapott inox edényekben a tejet, azonban
Helyben laboratóriumi vizsgálatok végezhetők, a tej paramétereit meg lehet állapítani 30 másodpercen belül, például, hogy mekkora a tej zsírfoka, a fajsúlya, a víz-és savasság mértéke, gyorstesztekkel az antibiotikum maradványokat is ki lehet szűrni.
A napi kapacitás eléréséhez szarvasmarhánként átlag napi 15-20 liter tejjel számolva 80-100 fős állatállományra van szükség.
– sorolta a megoldandó gondokat az egyesület vezetője. Ugyanis a jó működéshez közösségi támogatásra lesz szükségük, jelenleg egyeztetések folynak a gazdákkal. Mint mesélte, a környékbeli tejcsarnokok működtetőitől is érdeklődött, akik elmondták, hogy
A tejet a tejcsarnoktól egyébként a Gyimesközéploki Tatros Szövetkezet vásárolja meg és dolgozza majd fel. Amennyiben szükségessé válik, akkor a tejcsarnok kapacitását lehet majd növelni.
A közigazgatási reformnak a közszolgáltatások javítását és az állami kiadások csökkentését kell eredményeznie, a települések összevonása pedig nem önkéntes alapon történne – jelentette ki hétfőn Sorin Grindeanu.
Az évszaknak megfelelő hőmérsékletre, időnként jelentősebb esőzésekre, a hegyvidéken pedig havas esőre és havazásra lehet számítani a következő két hétben – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzéséből.
Szeretettel várjuk önöket egy különleges estére, ahol a klasszikus zene és az elegancia találkozik a marosvásárhelyi Kultúrpalota színpadán!
Elutasította hétfőn a bukaresti törvényszék a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) indítványát Călin Georgescu előzetes letartóztatásának 30 napos meghosszabbítására.
Az év első kilenc hónapjában 24,17 milliárd lejjel 78,3 milliárd lejre csökkent Románia államháztartási hiánya, ami a bruttó hazai termék (GDP) 3,81 százalékának felel meg – derül ki a pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adataiból.
A migráció kezelésének ellenőrzésével foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR).
Román zászlót tűzött ki a bezárt parajdi sóbánya bejáratához a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyik parlamenti képviselője, Lucian Mușat.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A romániai felnőttek 31 százaléka nem foglalkozik az anyagi biztonságát fenyegető kockázatokkal, 27 százaléka pedig abban bízik, hogy amitől tart, az nem következik be – derül ki a CURS felmérésének hétfőn közzétett eredményeiből.
szóljon hozzá!