Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

17:52

Csaknem másfél évvel a bányakatasztrófa után még mindig nem tették biztonságossá az érintett területet Parajdon

17:40

Párton belüli kihívója akadt Ilie Bolojannak

17:37

Ünnepel a Művészeti Egyetem, rövid időre korlátozzák a forgalmat Marosvásárhelyen

17:24

Bajnoki címmel és dobogós helyezésekkel tértek haza a csíki dzsúdósok az országos földharcbajnokságról

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Két településen láttak medvét a hétvégén

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Több megyére is kiterjesztették a légi riasztást Romániában, lezárták Iași megye légterét

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Előzetesben marad a csíkdánfalvi halálos gázolás elkövetője

Zöld utat kapott a Dracula Park Transylvania, megvan az építkezési engedély

Szemétdíj: szinte vakon repülünk

Hálapénzkérés a székelyföldi kórházakban: jelentős különbségeket mutatnak a betegek visszajelzései

Tar Gyöngyi: a román nyelvű kérdés félreértése okozhatja a rossz Hargita megyei eredményt a hálapénzt illetően

Kamerákkal és bírságokkal vennék elejét az illegális szemétlerakásnak Csíkszeredában

Tejcsarnok létesült Gyimesbükkben, számítanak a gazdák csatlakozására

Ugyan még nincs biotej minősítésű tanúsítványuk, már most biotejet termelnek a gyimesi gazdák

Fotó: Pinti Attila

A gyimesvölgyi szarvasmarhatartó gazdák bizalmára és csatlakozására van szükség ahhoz, hogy kifizetődően működhessen a nemrég megvalósul gyimesbükki tejcsarnok, amelynek kapacitása napi 1600 liter tej. Hosszútávon főleg a biotejként való értékesítés érné meg a gazdáknak, hiszen akár kétszeres árat is kaphatnának a leadott tejért.

Barabás Hajnal

2022. július 09., 09:052022. július 09., 09:05

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

„A gyimesvölgyi gazdák jelenleg is biotejet termelnek, hiszen a hegyvidéki övezetben nem szennyezik semmilyen vegyszerrel a gyepterületeket, csakhogy a biotejként való értékesítéshez tanúsítvány megszerzése szükséges, amely egy hosszabb folyamat” – avatott be a részletekbe Farkas Tibor, a 220 gazdát tömörítő Gyimesvölgyi Bio Egyesület elnöke. Tőle tudjuk, hogy

egyelőre csak egyes területekre igényelték, és kapták meg a bio minősítést, és ezután következik, hogy a rajta legelő állatállományból kinyert tejre is biotanúsítványt kérjenek, amely további hat hónapot vesz igénybe.

Nem minden gazda vágott bele a nehézkes eljárásba, sokan ugyanis inkább kivárnak vele, hogy tényleg megéri-e ezzel foglalkozni – magyarázta Farkas. Hozzátette, kell legyenek pozitív példák, hogy a többiek is kövessék.

A nyugati piacokon a konvencionális tejhez képest a biotej 20-25 százalékkal drágábban értékesíthető, a romániai piacokon azonban akár 80-100 százalékkal is többért lehetne eladni, a gazdák így akár a konvencionális tejár kétszeresét is megkaphatnák a biotejért

– példázódott az egyesület elnöke, hogy miért is érné meg a gazdáknak. Szerinte a biotej piaca most van kialakulóban, és amelyet fel fog rázni a gyergyóremetei tejporgyár jövő eleji elindulása is.

Készen áll a tejcsarnok

Évek óta készülnek arra, hogy Gyimesbükkön is tejcsarnok működhessen, a rendszerváltozás után el kellett telnie több mint 30 évnek, hogy ez megvalósulhasson.

Új lett a községvezetés csapata, prioritásként kezdték kezelni az ügyet, így az önkormányzat finanszírozásával megvalósulhatott a napi 1600 liter tej befogadására alkalmas, 160 négyzetméteres tejcsarnok

– mondta Farkas, aki megjegyezte azt is, hogy mindezt egy hosszas engedélyeztetési folyamat előzte meg. A létesítmény felszerelését, mint például a laboratóriumi eszközöket, a hűtőtankokat, valamint az inox tejedényeket pedig az egyesület fedezte, a működtetést is ők biztosítják. Az épületben helyet kapott az irodájuk is, hogy tanácsadásban részesíthessék a gazdákat. Mint megtudtuk, a tejcsarnok napi 1600 liter tej fogadására képes, ahová egyelőre a gazdák kell beszállítsák a kapott inox edényekben a tejet, azonban

mihamarabb tejbegyűjtő-autót szeretnének beüzemelni.

Helyben laboratóriumi vizsgálatok végezhetők, a tej paramétereit meg lehet állapítani 30 másodpercen belül, például, hogy mekkora a tej zsírfoka, a fajsúlya, a víz-és savasság mértéke, gyorstesztekkel az antibiotikum maradványokat is ki lehet szűrni.

Közösségi támogatásra van szükség

A napi kapacitás eléréséhez szarvasmarhánként átlag napi 15-20 liter tejjel számolva 80-100 fős állatállományra van szükség.

Megvan a szükséges szarvasmarha-állomány a Gyimesekben, azonban szükség van arra, hogy leküzdjük a gazdák bizalmatlanságát, hiszen korábban több alkalommal is előfordult, hogy idegen tejbegyűjtők nem fizették ki, vagy alacsony áron fizették nekik a tejet. Ugyanakkor mivel sokáig nem volt tejcsarnok, így sok gazda vagy áttért a húsmarha-tartásra, vagy saját maga kezdte el feldolgozni a tejet

– sorolta a megoldandó gondokat az egyesület vezetője. Ugyanis a jó működéshez közösségi támogatásra lesz szükségük, jelenleg egyeztetések folynak a gazdákkal. Mint mesélte, a környékbeli tejcsarnokok működtetőitől is érdeklődött, akik elmondták, hogy

a kezdetek nagyon nehezek voltak számukra, így a közbirtokosságok és az önkormányzatok karolták fel az ügyet, amíg önfenntartókká nem váltak.

A tejet a tejcsarnoktól egyébként a Gyimesközéploki Tatros Szövetkezet vásárolja meg és dolgozza majd fel. Amennyiben szükségessé válik, akkor a tejcsarnok kapacitását lehet majd növelni.