A székely megyék főtanfelügyelőitől, szakszervezeti vezetőktől és iskolaigazgatótól az aktuális helyzetről, a pedagógusok és szülők hozzáállásáról érdeklődtünk.

Kiss Imre, Kovászna megyei főtanfelügyelője elöljáróban megjegyezte, hogy ortodox pünkösdhétfő lévén, hivatalosan szabad napnak számított a hétfő az oktatásban.

„Mindenkinek felekezete szerint jogában áll ünnepelni pünkösdöt, ezért ezelőtt egy héttel, katolikus és protestáns pünkösd hétfőjén a háromszéki iskolák 70 százalékában szünetelt az oktatás, és csak a román iskolákban volt úgymond »tevékenység«. Azért idézőjelben, mert sztrájkoltak, most pedig fordított az arány:

– fejtette ki a főtanfelügyelő.

A szakszervezet és a tagság dönt

Kiss Imre hozzátette, hogy az ötnapos ünnepi időszak alatt voltak még tárgyalások Bukarestben. „Én is a médiából értesülök a fejleményekről, ugyanis

Mi ebbe nem tudunk beleszólni. A szakszervezetek által közzétett nyilatkozatból az tűnik ki, hogy úgy egyeztek a tagsággal, folytatják a sztrájkot. Azért, mert a pünkösd miatt a tanügyiek egyik része otthon, a másik iskolában van, számszerűen nem releváns, hogy most éppen hányan sztrájkolnak. De hétfőn még mindig sztrájkról beszélünk, és több mint valószínű, hogy kedden is sztrájk lesz” – hangsúlyozta.

A főtanfelügyelő beszélt arról is, hogy milyen esetben érhet véget a sztrájk. „A minisztérium sem mondhatja azt, hogy a sztrájknak vége, ameddig a szakszervezet és a tagság nem dönt arról, hogy a sztrájkot befejezték. Mindezek mellett

Ha mondjuk 150 ezren indultak neki a sztrájknak és ebből 60 ezren maradnak, akkor hivatalosan a sztrájkot be kell fejezni. Amint mondtam, mi a minisztériumtól, a minisztérium meg a szakszervezetektől várja a hogyan továbbot” – hangsúlyozta.

Megértő szülők és diákok

Moroianu Bogdan, a Pedagógusok Kézdivásárhely-környéki Demokratikus Szakszervezetének elnöke nem hagyná abba a sztrájkot. „Eddig száz százalékos volt a tagságunk sztrájkban való részvételi aránya, jelenleg 98 százalékon állunk. Éppen ma (hétfőn, szerk. megj.) küldtem ki egy új kérdőívet arra vonatkozóan, hogy a minisztérium ajánlatát hányan fogadják el.

– fejtette ki a szakszervezeti vezető. „Én hajlandó lennék addig sztrájkolni, amíg megkapunk mindent, amit kérünk. Majd meglátjuk, a kollégák mennyire támogatják az ötletet. Egyelőre elszánt mindenki” – válaszolta arra a kérdésre, hogy meddig hajlandóak folytatni a tiltakozást.

„Szégyenletes dolog”

Nagy Gábor, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) Kovászna megyei elnöke lapunknak elmondta, hogy a hozzá tartozó tanügyiek több mint 80 százaléka sztrájkolt és a megyében is hasonló az arány, hiszen például a bodzafordulóiak 92 százaléka sztrájkol. „A tanügyi kisegítő személyzet hat év után végre megkapta az állami alkalmazottakra vonatkozó 2017/153-as bértörvény értelmében járó fizetésemelést, igaz 9 helyett 8 százalékos lett az is. Egyébként minket, tanárokat is három év késéssel, most juttattak el ahhoz a számjegyhez, ami az említett törvényben szerepel.

– hangsúlyozta. Hozzátette, a kezdő tanárok fizetésének az átlagbér szintjére történő emelésére – amelynek jövő év januárjában kellene érvénybe lépnie – nincs garancia, és a többi követelést sem hajlandók teljesíteni az illetékesek.

– összegzett.

Nem mindenki sztrájkol

Bejan András, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium igazgatója megkeresésünkre elmondta, hogy az általa vezetett tanintézetben már nem mindenki sztrájkol.

„Intézményünkben az Iskola másként hét tevékenységei folytatódnak a héten. Ezért a tanárok, osztályfőnökök itt vannak, ahogy a gyerekek jó része is. Keddtől ismét nagy kérdőjel van a folytatást illetően.

– osztotta meg lapunkkal.

Az intézményvezetőt arról is kérdeztük, a szülők részéről volt-e bármiféle nyomásgyakorlás a tevékenység folytatását illetően. „Senki nem nyújtott be petíciót, de szóban sem érkezett sem pozitív, sem negatív visszajelzés, észrevétel, bármi a sztrájk kapcsán a szülők részéről” – mondta.

Mielőbb egyezzenek meg!

Demeter Levente, Hargita megye főtanfelügyelője bízik benne, hogy mielőbb megegyezésre jutnak a felek. „Pénteken Hargita megyében 69,95 százalékos volt a részvétel a pedagógusok részéről, ez enyhe csökkenést mutat a kezdeti állapothoz képest. Ami a nyolcadikosok képességvizsgáját és az érettségi vizsgákat illeti, ezek a döntések nem megyei, hanem országos szinten születnek, így mi is kíváncsian várjuk, mi lesz a minisztérium álláspontja.

– fejtette ki a főtanfelügyelő.

Kompromisszum lesz, de nem tudni mikor

A Maros megyei tanfelügyelőség adatai szerint március 31-én a rendszerben 9710 tanügyi alkalmazott volt a megyében, ebből oktatással foglalkozó 7265. Összesen 5576-an sztrájkoltak (57,42 százalék), ebből 4721 pedagógus.

Mint Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) Maros megyei elnöke a Székelyhonnak elmondta naponta változnak ezek a számok, de számottevő változás nem történik.

Friss adatokat kedden kérnek le az iskoláktól.

Molnár Zoltántól megkérdeztük, hogy mit tapasztalnak a szülők részéről a sztrájkkal kapcsolatosan. Elmondta, hogy az elmúlt harminc évben főleg a negatív dolgok jelentek meg az oktatási intézményekben történtekről, csak a rossz példákat emelték ki, így a tanárokba vetett bizalom eddig sem volt túl jó.

A szakszervezeti vezető szerint fontos, hogy a diákok lássák, hogy a tanárok kiállnak jogaikért, megértsék, hogy nem lehet mindent elfogadni.

Hogyan tovább?

A szakszervezet képviselője elmondta, hogy Bukarestben újabb felvonulásokat terveznek, és remélik, hogy

Hangsúlyozta, hogy a labda a kormány térfélen van és az érintettek jól tudják, hogy melyek azok a követelmények, amelyekből a tanügyiek nem engednek. Ilyen például, hogy a kezdő tanárok fizetése érje el az országos bruttó minimálbért. „Biztos vagyok benne, hogy kompromisszumos megoldást fog születni, de nem tudjuk, hogy mikor és mi is lesz az.

– fejtette ki a szakszervezetis.

Megkérdeztük, hogy mit lehet tudni most a sztrájkoló tanügyisek fizetéséről. Molnár Zoltán elmondta, hogy az elmúlt évtizedekben minden sztrájk után olyan egyezség született, hogy ha a tanárok, oktatók bepótolják a tanórákat, akkor utólag megkapják a fizetésüket. Még soha nem volt olyan, hogy a sztrájkolók nem kapták meg a bérüket. De erről most még nem egyeztetnek, ez csak a végső egyezség része lesz vagy sem.

Akik csatlakoztak a tiltakozáshoz tudták, hogy mit vállalnak, tudták, hogy elveszíthetik több napos, hetes bérüket.