
Üres osztályterem. Még nem tudni, hogy a járvány miatt milyen formában kezdődhet el az új tanév
Fotó: Balogh Orsolya
A koronavírus-járvány miatt kényszerűen bevezetett távoktatás nagy kihívás elé állította idén a tanügyi rendszert. Az ősszel kezdődő új tanévtől mire számíthatnak a diákok? Amennyiben nem mehetnek iskolába, hogyan készítik fel a tanárokat az online oktatásra? A Hargita Megyei Tanfelügyelőségnél kerestük a választ.
2020. augusztus 02., 18:102020. augusztus 02., 18:10
2020. augusztus 02., 18:432020. augusztus 02., 18:43
Cristinel Glodeanu Hargita megyei főtanfelügyelő-helyettes megkeresésünkre elmondta, régóta várt előrelépés történt idén az oktatás digitalizációjában. „A tanfelügyelőség, közösen a megyei tanáccsal és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével segítséget nyújtott a nyolcadikos vizsgákra készülő diákok számára a SuliTV8-cal, amely hasznos videósorozatnak bizonyult. A megyei tanács segítségével kétnyelvű munkafüzeteket is készítettünk azok számára, akik nem rendelkeztek internet-hozzáféréssel” – számolt be.
Megtudtuk, a nyári időszakban sem áll le az élet a tanfelügyelőségen. A pedagógusok véglegesítő vizsgáit szerdán tartották. „Az írásbeli vizsgára 126 pedagógus jelentkezett, amelyen csupán kettő nem jelent meg. Az óvásokat követő végleges eredményhirdetésre augusztus 4-én kerül sor” – tájékoztatott az illetékes. Ezzel egy időben készülnek az augusztus 24-én kezdődő pótérettségire is, de napirenden van a kilencedik osztályokban fennmaradt helyekre történő beiratkozás lebonyolítása is.
A főtanfelügyelő-helyettes elmondta, az ősszel kezdődő tanévre három lehetséges forgatókönyvvel számolnak:
az első az, hogy hagyományosan, az osztálytermekben zajlik majd az oktatás, a szükséges távolságok és higiéniai szabályok betartásával;
a második az úgynevezett hibrid megoldás, a diákok egy része egy-két hét iskolai oktatás után otthonról folytatja, azok pedig, akik addig távoktatásban tanultak, elkezdenek bejárni az iskolába;
a harmadik opció a teljes oktatás digitális térbe való költöztetése lenne.
„Szó van arról, hogy a megyei tanfelügyelőségek kezébe adják a döntést, hiszen a központosított eljárás nem mindenhol válna be. Ha egy településen például nincs járványveszély, akkor a diákok normális körülmények között járhatnának iskolába” – fejtette ki a főtanfelügyelő-helyettes.
Mivel nagy esély van a digitális oktatás térhódítására, a pedagógusok számára online oktatásfelkészítő kurzusokat szerveznek. „Csíkszeredában például az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza szervez felkészítőket. Az online oktatásra való felkészítők is online zajlanak, hiszen ebben az esetben nem megoldható a személyes jelenlét. Ezen kívül a minisztérium CRED nevű programja is népszerű a térségben, amelyet Szinaján és Konstancán tartanak” – sorolta. Mint mondta, vannak kollégáik, akik trénerképzéssel is foglalkoznak, és segíteni tudnak a tanárok digitális oktatásra való felkészítésében.
– világított rá a főtanfelügyelő-helyettes.
Cristinel Glodeanu elmondta, próbálják levonni a tanulságokat az oktatással kapcsolatos tavaszi tapasztalatokból: „Bár ez még csak tervben van, a hatékonyabb felkészítés érdekében a prefektusi hivatallal karöltve a pedagógusokat táblagépekkel szeretnénk ellátni a következő időszakban”. Remélik, hogy az egészségügyi minisztérium által előírt szabályokat a megye minden oktatási intézményében be tudják majd tartatni. A fejlesztéseket illetően ugyanakkor megjegyezte, országos szinten első helyen áll Csíkszereda azzal, hogy a város tizenegy tanintézménye is bekerült a hőszigetelési programba. Hozzátette, a katasztrófavédelmi bizottságnál indítványozta, hogy a megyei internetszolgáltatók olyan helyekre is telepítsenek antennákat, ahol nehézkes vagy egyáltalán nincs internet-hozzáférés. „Nagy befektetést jelentene ez sok cég számára, de a diákok szakszerű oktatása számunkra elsődleges. Szeretnénk minél felkészültebben várni az őszi kezdést” – összegezte.
2025 meghatározó év Románia és az erdélyi magyar közösség számára: új politikai helyzet alakult ki, miközben Európát háború és gazdasági bizonytalanság terheli. Magyarországon választások közelegnek – a belpolitikai viták Erdélyben is érzékelhetők.
Erdély szívében, a Torockói-hegység peremén húzódik egy sziklakanyon, amelyet a természet évmilliók alatt faragott a saját arcára. Ez a Tordai-hasadék.
A földön 300 millió keresztény szenved állami elnyomásban vagy terrorszervezetek támadásaitól. Az erdélyi örmény gyökerekkel büszkélkedő Azbej Tristánnal, a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárral Kézdivásárhelyen beszélgettünk.
A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.
Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.
Évente 859 barnamedve kilövését tennék lehetővé Romániában az RMDSZ törvénytervezete. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes sepsiszentgyörgyi látogatásán beszélt a medvekilövési kvóta megduplázását célzó javaslat részleteiről.
szóljon hozzá!