Tánczos Barna: nincs szuverén környezetvédelmi politika, de lehetnek kivételek

Az elöljáró kifejtette, hogy intézkedéseik, fejlesztéseik azt a célt szolgálják, hogy sikeresebbek és eredményesebbek legyenek, ennek érdekében a nemzeti társfinanszírozás mértékét 80 százalékra emelték, ami háromszor több forrást jelent, mint ami az előző hét évben volt. A több mint négyezer milliárd forintos összeg véleménye szerint a korszerűsítésekkel versenyképessé teszi a magyar agrárpolitikát. „Ez a megemelt forrásmennyiség a nemzeti agrárpolitikánknak gyakorlatilag sarokköve, hiszen ezzel tudjuk biztosítani, ha nehéz körülmények között is, azt a biztonságot, hogy a magyar emberek számára a mindennapi betevő ma is, holnap is, és holnapután is biztonságban meglegyen.”

Hangsúlyozta, csak közösen lehet fellépni a problémák megoldásának érdekében, mint mondta, nincs szuverén környezetvédelmi politika, azonban vannak olyan részletek, területek, „ahol kell hagyni akár az uniós tagállamokat is, hogy saját belátásuk szerint azt a jó politikát folytathassák, amely már bizonyított az elmúlt évtizedekben, évszázadokban”. Példaként a romániai medvepopuláció kezelésének esetét említette, véleménye szerint nem adhatna tanácsot olyan ország, ahol száz éve kiirtották már a medvepopulációt, vagy csupán több tíz egyedet számolnak az országban.

Matraszek Marek, a CEC Csoport varsói elnöke csatlakozott az előtte szólókhoz, és elmondta, az elmúlt időszakban Magyarország és Lengyelország is megfogalmazta saját szuverenitását: a két ország a külső sokkhatásokra máshogy reagált, mint a legtöbb tagállam. Közölte, Magyarország a hagyományos értékeket választotta. Szabó Dávid József, a Prohuman Csoport stratégiai igazgatója szerint Magyarország az emberi méltóságra támaszkodik, gazdaságpolitikai szempontból ezért tarja fontosnak a munkahelyek megtartását és az új munkahelyek megteremtését.

Véleménye szerint a szuverenitás képességének helyreállítása katonai, energiai és kulturális területen is elengedhetetlen Lengyelországban jelenleg. Barbara Kolm, a Nemzeti Bank alelnöke pedig rámutatott arra, hogy Európa akkor volt sikeres, amikor a gazdaság erősebb volt a politikai ráhatásoknál.