Tánczos Barna: nincs szuverén környezetvédelmi politika, de lehetnek kivételek

Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

17:04

Idén elkezdik a csíkcsicsói sportcsarnok építését

15:50

Késve kapták meg az aláírásgyűjtési engedélyt – állítja az EMSZ marosvásárhelyi vezetője

15:40

Öt napja keresnek egy sepsiszentgyörgyi férfit

14:17

Ágyút, hibásan kiöntött csempét és pipamaradványt is találtak a Mikó-vár udvarán

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Így reagált Borboly Csaba az ötödik tanácselnöki jelöltségének meghiúsítására

Bíró Barna Botond lesz az RMDSZ jelöltje a Hargita megyei tanács elnöki tisztségére

Mit hoz és meddig tart? Így szól a lehűlésről a kéthetes előrejelzés

Máris megvan az RMDSZ-en belül, hogy mivel folytathatja Borboly az elnökség után

Építkezni akar a frissen beiktatott lelkész házaspár

Haladni a korral: internet is kell az új csíkszeredai közvécékbe

Ötven lakás szerepel Csíkszereda magánvagyonában

Máris megvan az RMDSZ-en belül, hogy mivel folytathatja Borboly az elnökség után

Hiába állt készen, nem jutott előbbre a csíkszeredai kórház

Ennyi jelölttel vág neki az önkormányzati választásoknak az RMDSZ

Tánczos Barna: nincs szuverén környezetvédelmi politika, de lehetnek kivételek

Fotó: László Ildikó

Nincs szuverén környezetpolitika, az Európai Unió tagállamainak együtt kell dolgoznia, azonban vannak olyan kérdések, amelyben folytatniuk kell azt a politikát, amely az elmúlt években jónak bizonyult – mondta el Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter Tusványoson csütörtök délelőtt.

László Ildikó

2022. július 21., 20:302022. július 21., 20:30

2022. július 21., 20:442022. július 21., 20:44

Külföldi és hazai meghívottakat kérdezett Csuday Balázs nagykövet, a Dentos partnere Tusványoson csütörtök délelőtt, a nemzetközi gazdasági mozgástér lehetőségeiről és a szuverenitásról.

Nagy István, Magyarország agrárminisztere a témafelvetés kapcsán az ország agrárpolitikáját vázolva először a világra kiterjedő éghajlatváltozás és az orosz-ukrán háború következményeire tért ki. Mint mondta,

ma a példátlan mértékű éghajlatváltozás és klímaválság Európa területének 46 százalékán aszályt eredményez, emellett pedig a 400 millió embert ellátó gabonamennyiség Ukrajnában ragadt, ami világszinten komoly problémákat okoz, hosszútávon a gabona hiánya pedig éhínséghez vezethet a világban, amelynek migrációs következményei is lehetnek.

Az elöljáró kifejtette, hogy intézkedéseik, fejlesztéseik azt a célt szolgálják, hogy sikeresebbek és eredményesebbek legyenek, ennek érdekében a nemzeti társfinanszírozás mértékét 80 százalékra emelték, ami háromszor több forrást jelent, mint ami az előző hét évben volt. A több mint négyezer milliárd forintos összeg véleménye szerint a korszerűsítésekkel versenyképessé teszi a magyar agrárpolitikát. „Ez a megemelt forrásmennyiség a nemzeti agrárpolitikánknak gyakorlatilag sarokköve, hiszen ezzel tudjuk biztosítani, ha nehéz körülmények között is, azt a biztonságot, hogy a magyar emberek számára a mindennapi betevő ma is, holnap is, és holnapután is biztonságban meglegyen.”

Fotó: László Ildikó

Az aszály kapcsán Tánczos Barna, környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter elmondta,

míg száz évvel ezelőtt minden tíz évben jutott egy aszályos év, addig mára a csapadékos és aszályos évek egymást váltják.

Hangsúlyozta, csak közösen lehet fellépni a problémák megoldásának érdekében, mint mondta, nincs szuverén környezetvédelmi politika, azonban vannak olyan részletek, területek, „ahol kell hagyni akár az uniós tagállamokat is, hogy saját belátásuk szerint azt a jó politikát folytathassák, amely már bizonyított az elmúlt évtizedekben, évszázadokban”. Példaként a romániai medvepopuláció kezelésének esetét említette, véleménye szerint nem adhatna tanácsot olyan ország, ahol száz éve kiirtották már a medvepopulációt, vagy csupán több tíz egyedet számolnak az országban.

Matraszek Marek, a CEC Csoport varsói elnöke csatlakozott az előtte szólókhoz, és elmondta, az elmúlt időszakban Magyarország és Lengyelország is megfogalmazta saját szuverenitását: a két ország a külső sokkhatásokra máshogy reagált, mint a legtöbb tagállam. Közölte, Magyarország a hagyományos értékeket választotta. Szabó Dávid József, a Prohuman Csoport stratégiai igazgatója szerint Magyarország az emberi méltóságra támaszkodik, gazdaságpolitikai szempontból ezért tarja fontosnak a munkahelyek megtartását és az új munkahelyek megteremtését.

Fotó: László Ildikó

Matraszek szerint

az orosz-ukrán háború emlékeztette Lengyelországot a törékenységre, a sokkhatás az egész politikai spektrumra jellemző volt, ennek hatására a politikai elit megfogalmazta a nemzeti összetartozás fontosságát.

Véleménye szerint a szuverenitás képességének helyreállítása katonai, energiai és kulturális területen is elengedhetetlen Lengyelországban jelenleg. Barbara Kolm, a Nemzeti Bank alelnöke pedig rámutatott arra, hogy Európa akkor volt sikeres, amikor a gazdaság erősebb volt a politikai ráhatásoknál.

Tusványos